A világ első számú kerékpárgyártójának, a Giantnak a tornya, amelynek főhadiszállása Taicsungban található, Tajvan szigetének körvonalát követi. Ez a megoldás dicséri Joshua Jih Pan sztárépítész munkáját és az általa alkalmazott jelképrendszert: a sziget nemcsak a TSMC-t, a félvezetőipar globális óriását szülte, a chipeket, amelyek nélkül nem működnének a mobiltelefonok, a számítógépek és az autók, hanem otthont ad a világ első és második számú kerékpárgyártójának, a Giantnak és a Meridának, ez utóbbi Európában Centurion néven ismert. Mögöttük pedig számtalan beszállító, akik szintén vezető szerepet töltenek be a saját szakterületükön: láncok, nyergek, világítás, fékek, váltók, akkumulátorok terén.  

A kerékpárok szigete  

Az elmúlt fél évszázadban Tajvan csendben a kerékpár szigetévé vált – állapította meg a francia Le Monde helyszíni tudósításában. Az évek során sikerült alkalmazkodnia az alacsonyabb költségű országok versenyéhez, ellentétben Európával és az Egyesült Államokkal, amelyek hagyták, hogy a kerékpáriparuk kicsússzon a kezükből. Összesen kilencszáz vállalat – köztük sok családi kis- és középvállalat – osztozik az ágazat értékláncán, több mint 32 ezer embert foglalkoztat, és alkatrészeket szállít a világ minden tájára.   

Ezek a kis cégek az ország második legnagyobb, több mint 2,8 millió lakosú városa, Taicsung körül csoportosulnak, a sziget középnyugati részén. A beszállítók fele a várostól délre, Csanghuában, Merida környékén összpontosul. A másik fele északon, a történelmi Giant gyár közelében található.   

A francia Decathlon 1992-ben e két központ között egyenlő távolságra, az ökoszisztéma szívében telepedett le, hogy a kerékpáripar nehézsúlyú és kiválósági központjává váljon. Ma a francia vállalat a tajvani gyártók egyik legnagyobb vásárlója, de nem az egyetlen. 

Pedig a kerékpár nem tajvani találmány, sőt, még csak nem is ázsiai hagyomány. A Jang Liu, vagy más néven King Liu, a Giant alapítója által létrehozott Kerékpármúzeum elismeréssel adózik a legrégebbi európai kétkerekűek előtt. Van itt draisienne-ből is – ez a pedálok nélküli kerékpár –, amelyet 1817-ben Karl Drais von Sauerbronn német báró tervezett. De múzeumban látható a Japánból származó postáskerékpárr is, ugyanis az 1960-as években a kerékpárokat még a szigetországból importálták.  

Az olajválság után a piac fellendült  

Az iparág a következő évtizedben fejlődött, és gyorsan az export felé fordult. 1972-ben King Liu megalapította a Giant csoportot, versenytársa, Ike Cseng pedig a Meridát. Az időzítés megfelelő volt: az 1973-as olajválság után a piac beindult. „A csúcsot 1986-1987-ben érte el, amikor több mint tízmillió kerékpárt gyártottak évente Tajvanon” – emlékezett vissza Jucseng Cseng, a Decathlon termelési vezetője.   

Ebben az időszakban tervezte meg az északfrancia kiskereskedő az első modelljét, és lépett be a piacra. Apránként a Giant és a Merida is fejlesztette az iparágat. A múzeumban látható az első szénszálból készült Giant kerékpár. Ez még mindig egy tökéletlen modell, amelyen sokat kellett dolgozni – idézte a Le Monde a helyi vezetőt. Az egy darabból készült szerkezet elkészítéséhez még néhány évre van szükség. A tajvaniak nem próbálják eltitkolni ezeket a kudarcokat, amelyek – mint mondják – lehetővé teszik számukra, hogy később sikeres termékkel álljanak elő.    

Az 1990-es években a mountain bike lett az új növekedési hajtóerő. Az értékesítés elérte az évi 7,5 millió kerékpárt. Ezt az aranykort megkérdőjelezte a Kínai Népköztársaságból érkező konkurencia, ahol a költségek sokkal alacsonyabbak voltak. A sokk pedig brutálisan érte a tajvani piacot. A 2000-es évek elején a tajvani eladások 5 millió alá estek.  

Az A-Team válasza  

2003-ban a Giant és a Merida főnökei úgy döntöttek, hogy húsz vállalatot egyesítenek maguk körül, amit A-Teamnek neveztek el. A versenytársak félretették a rivalizálást, és úgy döntöttek, hogy az innovációra alapozva közösen dolgoznak a gyorsabb előrelépés érdekében. Az A-Teamhez tartozik a Velo, a nyergek világvezető gyártója; a KMC, amely a láncok világpiacának 80 százalékát birtokolja; a Wellgo, amely pedálokat gyárt; a Maxxis, a gumiabroncsok beszállítója; a Tektro, a japán Shimano fő versenytársa a fékek terén; és a SRAM, a váltók amerikai specialistája, amely erős jelenléttel rendelkezik a szigeten.   

„A kerékpárok értéklánca átalakult, több összetevőre oszlott.

Minden vállalat egy kis részre specializálódik, és a saját szakterületén kell kiemelkednie: fejlődés, innováció”

– magyarázta Gary Csien, a Dosun (350 alkalmazottat foglalkoztató, világításra szakosodott vállalat) alapítója. Csoportjuk, amely kezdetben nyomtatott áramkörökre specializálódott, most elektromos kerékpárokat is tervez.  

Robotizáció  

Csanghuai irodájában Leo Csen, a Tektro (fékek és váltók) három alapítójának egyike, úgy emlékezett vissza, hogy az A-Team, amelynek ő is tagja volt, vezetett az M-Team kialakulásához, amely a szerszámgépgyártók körében ennek megfelelője. Nekik is meg kellett erősödniük és össze kellett fogniuk, hogy a helyi gyártók automatizálással válaszolhassanak az olcsó kínai gyártók által támasztott versenyre.   

A hat épület egyikében, ahol a Tektro a világ minden tájára szállított kerékpárfékeit gyártja, a robotizáció egymást követő szakaszai láthatók. Egyetlen fék több mint ötven alkatrészből áll, amelyeket az összeszerelés előtt meg kell munkálni: „Az alkatrészek 80 százalékát mi gyártjuk, különösen a fékbetéteket. Fontos, hogy biztosak legyünk a minőségükben” – magyarázza Gary Csang, a Tektro ipari igazgatója.   

Megmutatta a Le Monde újságírójának a hat gépből álló, üveggel védett, hatszögletű „állomást”. A kis fémalkatrészek szállítószalagon érkeznek, robot emeli át azokat, majd automatikusan átkerülnek egyik gépről a másikra, hogy aztán perforálva, polírozva és lézerrel tesztelve, összeszerelésre készen kerüljenek elő, emberi beavatkozás nélkül. E korszerű gép mögött a régebbi generációk állnak, amelyek még mindig kezelőkkel és kézi minőség-ellenőrzéssel működnek. A vállalat folyamatosan beruház, hogy még gyorsabban tudjon termelni.   

„A Decathlon a legnagyobb ügyfelünk, de a forgalmunknak csak kevesebb mint 10 százaléka áramlik hozzá” – mondta el Csen igazgató. A Tektro 700 alkalmazottat, köztük 28 K+F mérnököt foglalkoztat Csanghuában. A csoportnak két gyára van Kínában, amelyek elsősorban a helyi piacra termelnek; a termelés 70 százalékát Tajvanon végzik, ahol kevés a munkaerő. A gépeken található utasításokat thai és vietnami nyelven is felírják, a vállalat ugyanis engedélyt kapott 150 vendégmunkás alkalmazására.   

Kevesebb eladott kerékpárral is nőtt a bevétel  

A feljebb lépés a marketinget és a szponzorációt is magában foglalja. A Giant a hegyikerékpározással kezdte, majd a nevét a Rabobank kerékpáros csapatához kötötte. A Tektro, amely kevésbé ismert, mint a Shimano, létrehozott egy csúcstechnológiai sportmárkát, a TRP-t, és összeállt Aaron Gwin amerikai hegyikerékpárossal, az ötszörös downhill-világbajnokkal. 2015 óta az egész iparág az elektromos segédmotoros kerékpárok hullámát lovagolja meg. Arra számít, hogy 2027-re ugyanannyit adnak el belőlük, mint hagyományos kerékpárokból.  

A csúcsminőségű, elektromos kerékpárokra tevő hazárdjáték eddig bevált. 2017 óta a tajvani kerékpárgyártás 2,5 millió darab alá esett, de ezt a visszaesést bőven ellensúlyozta a kerékpárok és alkatrészek értékének növekedése.  

Tajvan 2003-ban kevesebb mint 1 milliárd dollár (930 millió euró) értékben gyártott alkatrészeket, 2018-ban 4 milliárd, 2022-re pedig több mint 6 milliárd dollárra emelkedett ez az összeg.   

A nagyobb országok igyekeznek áttelepíteni a gyártást a szigetre, de az összeszerelés Európában vagy az Egyesült Államokban történik. A Decathlon, amely 2022-ben a 120 milliós globális piacból világszerte négymillió darabot értékesített, Franciaországban (északon), Portugáliában és Romániában rendelkezik gyárakkal. A francia vállalat 267 ezer elektromos kerékpárt is adott el, többségüket tajvani Simplo akkumulátorokkal szerelték fel. A Giant Európában, Hollandiában és Magyarországon rendelkezik összeszerelő-kapacitással.    

Az egyéni mobilitás iránti vágy  

Az egyéni és kevésbé szennyező mobilitás iránti vágyra reagálva, különösen a koronavírus-járvány után, az eladások ismét felgyorsultak, és hosszabb átfutási idővel lehet hozzájutni álmaink kerékpárjához. Ezen a kifejezetten ciklikus piacon azonban az eladások 2023-ban 30 százalékkal csökkentek, így a gyártóknál hegyekben állnak a készletek.   

Ez a helyzet természetesen aggasztja a tajvani iparágat is, amely az aktív mobilitás fejlesztésére számít a szerencséjének fellendítésében. Bonnie Tu, aki a Giant márka vezetője, most minden energiáját a közbringák fejlesztésére összpontosítja. Egyre több gyalogost és autóst szeretne a kerékpározáshoz vonzani.  

Ő áll a YouBike, Tajvan egyszerű és hatékony kerékpármegosztó modelljének élén, amely már a sziget tizenegy városában – hamarosan mind a tizenkettőben – jelen van. Ezt a modellt és egy nagypolitikai felhasználói útmutatót kínál a sikeres megvalósításhoz a világ városaiban. „Mindegyiknek vagy már van rendszere, vagy tervezi, hogy hamarosan létrehoz egyet” – mondta Bonnie Tu, aki bízik abban, hogy az ő modelljét veszik át.   

Ezért bemutatta könnyű, narancssárga elektromos kerékpárját, amelyen van egy kis gomb, amellyel az ülőke egy nyomással állítható. A nyerget a Velo úgy tervezte, hogy mosás után ne ázzon el, ahogy azt a tulajdonos kérte, és azonnal használatra kész legyen. Ezek a YouBike kerékpárok ugyanolyan sebességváltó rendszerrel rendelkeznek, mint párizsi közbringa társaik. Természetesen egyetlen kerékpár sem ússza meg – állapította meg cikke végén a Le Monde –, hogy Tajvanon gyártott alkatrészekkel szereljék fel.  

Kapcsolódó:

Címlapkép: Shutterstock