A müncheni biztonsági konferencia kezdeti éveiben, vagyis több mint 60 évvel ezelőtt a világot két pólus konfrontációja alakította, így a konferencia akkoriban a napirendjét az elrettentésre és a védekezésre helyezte. Ma más világban élünk.
A müncheni biztonságpolitikai konferenciát J. D. Vance alelnök beszéde uralta, ami egyáltalán nem a védelemről és a biztonságról szólt. Nyílt hadüzenet volt ez a Brüsszel irányította európai liberális rendnek. Kissinger egykori híres kérdésére („Kit kell felhívnom, ha Európával akarok beszélni?”) jelenleg az egyetlen válasz, hogy ki az, akit biztosan nem.
A müncheni biztonságpolitikai konferenciára optimistán és nagy reményekkel készülődtek a résztvevők. Aztán két nappal a kezdés előtt jött az amerikai védelmi miniszter, majd maga Trump, és olyan bejelentést tettek, ami után minden megváltozik. Európa a partvonalról figyelheti az ukrajnai háború lezárását: kötelessége lesz, joga nem sok.
A keményvonalas republikánus szenátor a müncheni biztonsági konferencia után most külön írásban részletezte, mi a probléma Európa védelmi politikájával és miért kell kiszállnia a Nyugatnak az ukrajnai háborúból.
Egy republikánus szenátor is részt vett az idei müncheni biztonsági konferencián, ahol tabukat döntve kifejtette, miért nem fog az USA több segélyt küldeni, és miért nyeri meg Oroszország törvényszerűen a háborút. Szavai nem sokat lendítettek az alapból gyászos hangulaton.
Lezárult a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia első napja. Kamala Harris alelnök igyekezett megnyugtatni a kedélyeket Donald Trump nyilatkozatai után. Navalnij felesége is felszólalt a rendezvényen: férje haláláért Harisszel együtt Putyint okolják.
Hetek óta hangos Európa a nyugati vezetők riogatásától, amely egy Oroszország–NATO háború vízióját vetíti előre. A február 16-án kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferencia kiváló rezonőre lesz a pánikhangulatnak. A gond csak az, hogy egyes kormányokon kívül már senki nem Putyin miatt aggódik. Van sokkal súlyosabb probléma.
