Kamala Harris, a Biden-adminisztráció demokrata alelnöke a müncheni biztonságpolitikai konferencia első napján tartott beszédében igyekezett eloszlatni az európai szövetségesek aggodalmát a nagy konfliktusokban tanúsított amerikai határozottsággal kapcsolatban, miközben üzenetet küldött a tengerentúli választóknak is: szerinte Donald Trump novemberi megválasztása destabilizálná a globális rendet és gyengítené az Egyesült Államokat. 

„Tudom, hogy vannak kérdések itt Európában és szerte a világon Amerika globális vezető szerepének jövőjével kapcsolatban – mondta. „Ezeket a kérdéseket az amerikai népnek is fel kell tennie magának.” 

Harris beszéde – amellyel immár a harmadik volt ezen a konferencián – egy sűrű hétvégét előzött meg: az alelnök a hétvégén több európai vezetővel, köztük Olaf Scholz német kancellárral és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik. 

Alig néhány nappal az után került sor a konferenciára, hogy Trump újabb aggodalmakat keltett azzal, hogy kijelentette, arra bátorítaná Oroszországot, hogy támadja meg azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem teljesítik a szervezet védelemi célját. Harrisnek így nehéz megnyugtatni Washington transzatlanti partnereit. 

Az amerikai alelnök azonban azzal érvelt, hogy egy olyan világnézet, amely magában foglalja az elszigetelődést és az autoriter kormányok támogatását, csak gyengíti az Egyesült Államokat és árt az embereknek. 

Sok szempontból globális fordulatot jelent Biden és Harris újraválasztási üzenete, miszerint Trump visszacsinálná a demokrata kormányzat által a Washingtonba vetett bizalom újjáépítése terén elért eredményeket. 

A hétvégi müncheni találkozón még sok mindent meg kell vitatniuk a résztvevőknek: aggasztó hírek a kelet-ukrajnai frontvonalból történő orosz előrenyomulásról, Izrael tervei a Rafah elleni támadásról, „űrfenyegetés” Oroszország részéről. Pénteki beszéde elején Harris arra a hírre reagált, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető meghalt a börtönben. 

„Ez Putyin brutalitásának újabb jele lenne” – mondta. „Bármilyen történetet is mesélnek, legyen világos, Oroszország a felelős”. 

Beszédének egy részén részt vett Navalnij felesége, Julija Navalnaja, aki az alelnök után szólalt fel, és arra buzdította az összegyűlt vezetőket, hogy „fogjunk össze, és harcoljunk ez ellen a gonosz ellen”. 

A pénteki drámai események során egy nagy kérdés lebegett az idei müncheni biztonsági konferencia felett: Mi történik pontosan az Egyesült Államokban? 

Európa politikai, biztonsági és hírszerzési intézményei hónapok óta idegesen figyelték, ahogy az ukrajnai segélyek belpolitikai üggyé válnak. Az amerikai tárgyalópartnerek biztosították az európaiakat, hogy a törvénytervezetet végül elfogadják, és a pénz, illetve a katonai felszerelés továbbra is rendelkezésre fog állni. 

De a finanszírozás körüli elhúzódó küzdelem, valamint Trump volt elnök azon állítása, miszerint a csekély védelmi kiadásokért Oroszországot arra bátorítaná, hogy támadja meg az amerikai szövetségeseket, megrázta Európát, és újra kétségeket ébresztett azzal kapcsolatban, hogy a kontinens számíthat-e az Egyesült Államokra – és mit tegyen, ha nem számíthat. 

A következő két napban Harris nyilvános megjegyzésekben és magánbeszélgetéseken próbálja majd leküzdeni a szövetségesek szkepticizmusát, akik igencsak bizonytalanok abban, hogy egyáltalán alelnök lesz-e egy év múlva. Miközben a Fehér Házért folyó versenyben jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy novemberben megismétlődik a Biden–Trump párharc, az előbbi korával és mentális alkalmasságával kapcsolatos kérdések továbbra is rontják a népszerűségi mutatóit. 

Harris tanácsadói azt remélik, hogy a világpolitikában nyújtott erős teljesítmény segít majd eltompítani ezeket a kérdéseket. 

Az alelnök számára, aki várhatóan valamikor maga is pályázni fog a Fehér Házba, a németországi út lehetőséget nyújt arra is, hogy megerősítse külpolitikai hitelességét és erősítse a szövetségesekkel való kapcsolatait. 

Münchenben Harris és Antony Blinken külügyminiszter megpróbálja majd meggyőzni az európai szövetségeseket arról, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége Ukrajna és a NATO mellett továbbra is szilárd. Úgy tűnik azonban, hogy kevés ígéretet tehetnek a következő néhány hónapra, nemhogy a következő évekre vonatkozóan. 

Németországban csatlakozik hozzájuk Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter is, aki épp egy példátlan vádemelésen van túl, ami egyesek számára az amerikai politikai diszfunkció szimbólumává tette őt. Az eseményre odarepülő amerikai szenátorok egy csoportja eközben azzal a kérdéssel fog szembesülni, hogy a republikánusok miért tűnnek úgy, hogy „magukénak érzik” Trump üzenetét Ukrajna elhagyásáról. 

E kérdések egy részét Zelenszkij is felteheti, aki pénteken Berlin és Párizs után Münchenbe is ellátogat. Ezeknek a megállóknak a célja, hogy hosszabb távú támogatást nyújtsanak Ukrajnának és jelezzék az európai elszántságot. 

A héten Brüsszelben magas rangú tisztviselők, köztük Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a NATO-tagok védelmi kiadásainak közelmúltbeli növelését hangsúlyozták. A médiának nyilatkozva Stoltenberg hangsúlyozta, hogy az olyan kritikusoknak, mint Trump, jogos az álláspontjuk, amikor a védelmi kiadásokról van szó, de a szövetség már most is ez irányba halad. 

A NATO tavaly 11 százalékkal növelte reálértéken a védelmi kiadásokat Európában és Kanadában. Idén a 31 szövetségesből 18 teljesíteni fogja azt a célt, hogy a GDP 2 százalékát költse védelemre – mondta Stoltenberg. 

Harris azonban igyekezett bizalmat sugározni azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok határozatlan ideig a globális közösség vezetője lesz, hangsúlyozva, hogy nem áll Amerika érdekében, hogy elszigetelődő politikát folytasson. Elmondta, hogy az USA elkötelezettsége NATO-szövetségesei iránt sziklaszilárd. 

A történelem azt is megmutatta, hogy ha csak befelé nézünk, nem tudjuk legyőzni a kívülről érkező fenyegetéseket

– mondta. 

Borítókép: MTI/EPA/Szilágyi Anna