Amennyiben a tagállamok valóban 5 százalékra emelnék a védelmi kiadásaikat, valamennyien súlyos árat fizetnének érte. Ekkora összegeket már a hadiipar sem tud elnyelni, ha azonban mégis, az egyenlő lenne a felesleges felhalmozással – más gazdasági területek kárára.
A jelek szerint folytatódik az amerikai elnök első ciklusa alatt megkezdett NATO-ostorozás. Donald Trump akkor a 2 százalékos védelmi kiadást el nem érők miatt akadt ki, most azonban már 5 százalékot javasol.
Rövid távon 2,5 százalékra, 2030-ra pedig már 3 százalékra kellene GDP-arányosan feltolni a védelmi kiadások összegét a NATO-tagállamoknak. Nehéz ügy lesz, tekintve, hogy többen addigra még a 2 százalékot is alig érik el.
Mark Rutte azon dolgozik, hogy meggyőze a hadiipari vállalatokat: gyártsanak többet és gyorsabban. A mosolyán kívül azonban nem tud mást bevetni. A NATO-nak nincs közös költségvetése, a főtitkár így éppen valamit kér a semmiért cserébe.
Megalapításának 75. évfordulóját ünnepli a NATO Washingtonban, a szövetség azonban olyan csapdahelyzetben van, amelyre még nem volt példa. Egy kérdés ural mindent: egy szellemi képességeit tekintve erősen kérdőjeles elnök vagy az ukrajnai háborúnak véget vetni kívánó, a NATO-val szemben őszintén kritikus Trump vezeti tovább az egyre határozatlanabb tömböt?
Minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet, ezt a mai tárgyaláson Jens Stoltenberg megerősítette, így Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyekre szükségünk van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-főtitkárral tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette, lojális és elkötelezett tagjai vagyunk a katonai szövetségnek.
Minden eddigi csúcsot megdöntöttek tavaly a fegyverkezésre szánt globális kiadások. Nemcsak a hagyományosan legtöbb pénzt áldozó államok duzzasztottak a védelmi büdzsén, hanem gyakorlatilag kivétel nélkül minden ország. Mintha nem lenne holnap…
Az Egyesült Államok törvényhozása máris az új Trump-korszakon tűnődik, ezért gyorsan hoznak egy szabályt, amely megtiltja a mindenkori elnöknek, hogy egyszemélyi döntéssel kilépjen a NATO-ból.
A nagy militáns fordulat valóban csak egy rossz blöffnek tűnik? A német kormány kiszedette a költségvetési tervekből a NATO által minimumként meghatározott, a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítandó kötelezettségvállalási részt. De tényleg, minek az nekik?
