Mi lesz, ha elfogynak az adatok?
Amennyire mi függünk a technológiától, a technológia annyira függ tőlünk… Egyelőre.
Amennyire mi függünk a technológiától, a technológia annyira függ tőlünk… Egyelőre.
Az az ország, amelyik az adatközpontokat ellenőrzi, irányíthatja a digitális közjavakhoz való hozzáférést, és biztonsági szempontból képes az adatok begyűjtésére, elemzésére és végső soron akár fegyverként való felhasználására is. Emellett az adatközpontok az innovációt is elősegítik. Az adatközpontok üzemeltetése rendkívül energiaigényes, a legnagyobb költséget az elfogyasztott áram jelenti. 2022-ben az adatközpontok 240–500 terawattóra (TWh) villamos […]
Az az ország, amelyik az adatközpontokat ellenőrzi, irányíthatja a digitális közjavakhoz való hozzáférést, és biztonsági szempontból képes az adatok begyűjtésére, elemzésére és végső soron akár fegyverként való felhasználására is. Emellett az adatközpontok az innovációt is elősegítik. Lássuk azonban, hogy milyen kihívásokat jelentenek akár a zöldátállás, akár az energiatermelés szempontjából!
A mesterséges intelligencia (MI) képzéséhez rengeteg adatra van szükség. A kutatók szerint az iparág kifogyhat ezekből, és ez lelassíthatja az MI-megoldások, különösen a nagy méretű nyelvi modellek fejlődését, sőt az egész kártyavár borulhat.
A mesterséges intelligencia térnyerésével egyre gyakoribb és könnyebben kivitelezhető a kiberbűnözés. Az egészségügyi létesítmények pedig csábító célpontok például a zsarolóvírusok írói számára.
A közelmúltban érdekes térképet közölt az Eurostat, amelyen az egy főre jutó tavalyelőtti európai fogyasztás indexe jelenik meg. Ezek az adatok nagyot mentek a hazai sajtóban is. A térképről kiderül, hogy a mutató tekintetében Románia ma már megelőzi Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot, Görögországot, Észtországot és Lettországot, és közel azonos szinten van Lengyelországgal, Spanyolországgal, Portugáliával és Szlovéniával.
Az elhunytak digitális adatainak felhasználása egyre több etikai és jogi kérdést vet fel a modern világban. Vállalatok és magánszemélyek egyaránt használják ezeket az információkat. A digital afterlife industry, azaz a digitális élet utáni ipar (DAI) piaca rohamosan nő, és egyre több cég próbál pénzt keresni az elhunytak adatainak felhasználásával. A digitális öröklés komplex kérdéskör, amely számos jogi, etikai és technikai kérdést vet fel.