Az amerikai benzinárak magasak, az elnök népszerűsége alacsony. Nem a legjobb kilátások a félidős választások előtt, pláne úgy, hogy Trump csak rosszul tud kijönni az iráni balhéból.
Az MI már arra is képessé teszi a kereskedőket, hogy megbecsüljék az egyes vásárlók fizetési hajlandóságát, majd az áraikat vagy a kedvezményeiket ehhez igazítsák. Az Egyesült Államokban már 23 százalékos eltérést is mértek ugyanazon terméknél, meg is kezdődött a technológia szabályozása.
Kína és India hasonlóan szegény helyzetből indult, a fejlődési pályájuk mégis jól láthatóan szétvált. Az egyik a széles társadalmi alapokra és az iparosításra épített, a másik korán létrehozott egy világszínvonalú elitet. A két modell különbsége ma már a gazdasági teljesítményben és a társadalmi közérzetben is látható.
A háborús évek alatt Oroszország egyik legsúlyosabb problémájává a munkaerőhiány vált. A demográfiai hanyatlás, a tömeges kivándorlás és a hadsereg elszívó hatása miatt már 1,5–2,5 millió dolgozó hiányzik a gazdaságból. A Kreml három irányból próbál megoldást találni – a munkaerő-tartalékok mozgósításával, a börtönmunka bővítésével és a bevándorlás ösztönzésével –, ám mindhárom újabb ...
Csang Jan-feng felszentelésével közel húszéves üresedés ért véget a belső-mongóliai Csefeng egyházmegyében.
A 70-es évek óta minden évben egyre hamarabb jön el az a nap, amikorra teljesen feléljük azokat a természetes erőforrásokat, amelyeket bolygónk egy év alatt képes lenne regenerálni. Ez már az idén is megtörtént, így az emberiség lényegében „hitelben fogyasztja” ezeket.
Érezhetően élénkült a magyarországi lakásépítés az év első felében: az átadott új otthonok száma 22, az építési engedélyeké 29 százalékkal nőtt éves alapon. A részletes adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy az engedélyezési hullám a második negyedévre jelentősen lelassult, a lakásépítések pedig erősen Budapestre és néhány nagyvárosi térségre koncentrálódnak.
Az amerikaiaknak már csupán egyharmada támogatja az Irán elleni háborút, emellett tízből csaknem hét választó szerint Donald Trump nem magyarázta el világosan, mi is az Egyesült Államok célja a konfliktusban. A Reuters/Ipsos friss felmérése arra utal, hogy a háború politikailag egyre nagyobb teherré válhat a republikánusok számára a novemberi félidős választások előtt.
Hiába tartja egy ideig felszínen a migráció Európa népességét, a fordulat már látszik: az EU lakossága három éven belül elérheti a csúcspontját, majd tartós csökkenésbe fordulhat. A demográfiai hanyatlás pedig átírhatja a kontinens gazdasági, munkaerőpiaci és versenyképességi kilátásait.
Júniusban 4 millió 646 ezer fő dolgozott Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékra emelkedett. A friss adatok kisebb megtorpanást jeleznek a kedvezőbb májusi eredmények után, a részletes mutatók azonban kettős képet festenek a hazai munkaerőpiacról.
Fordulat látszik a globális erőviszonyok megítélésében: míg Donald Trump második elnöki ciklusának kezdete óta meredeken romlik az Egyesült Államokhoz való nemzetközi hozzáállás, Kína egyre kedvezőbb képet alakít ki magáról. Ma már több országban tekintenek pozitívabban Pekingre, mint Washingtonra, ami néhány éve még elképzelhetetlen lett volna.
Európában fokozott figyelmet kap a biztonságpolitika, egy friss nemzetközi felmérés azonban meglepő eredményt hozott: Magyarországon a NATO támogatottsága történelmi csúcs közelében jár. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a szövetség megítélése megosztottabb, sőt több kulcsországban jelentősen csökken a bizalom.
Repedezni látszik az amerikai rendszer egyik legfontosabb tartópillére, történelmi mélypontra zuhant a kapitalizmusba, a demokráciába és az „amerikai álomba” vetett bizalom. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak többsége már úgy érzi, hogy az ország hanyatlásnak indult – ami a belpolitikai mellett geopolitikai következményekkel is járhat.
A prediction marketek néhány év alatt az egyik leggyorsabban növekvő online piaccá váltak, amely platformokon a sporteseményeken kívül most már választásokra, háborús fordulatokra vagy akár Elon Musk napi posztjainak a számára is lehet fogadni. Júniusban a heti kereskedési volumen először haladta meg a 10 milliárd dollárt, míg egy évvel korábban ennek csak a töredéke volt.
Soha nem látott bizalomvesztéssel néz szembe az Egyesült Államok: egy friss nemzetközi kutatás szerint Donald Trump külpolitikája világszerte súlyosan rontotta országa megítélését. A számok alapján az amerikai puha hatalom feltűnően gyengül, ami hosszú távon geopolitikai következményekkel járhat.
A fogászati turizmus terén Magyarország Európa meghatározó szereplői közé tartozik, egy nemzetközi előrejelzés szerint a hazai piac mérete 2033-ra megközelítheti a 3,9 milliárd dollárt.
Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben a modern történelem egyik legsúlyosabb drogkrízisébe csúszott bele. 2023-ban több mint 110 ezer ember halt meg drogtúladagolásban.
A német kormánykoalíció által elfogadott, harmincnégy pontból álló átfogó gazdaságélénkítő csomag kísérletet tesz arra, hogy a jövő évre átlendítse az országot az egy százalékos növekedési küszöbön.
A Gallup felmérése szerint példátlan mértékben zuhant az Egyesült Államok ukrajnai megítélése, ami azért paradoxon, mert bár a függőségi viszony most is fennáll Washingtonnal, a Trump iránti bizalom 7 százalékra esett.
Az elmúlt napok 38-40 fokos hőhulláma a klímaváltozás egyik jele. Egy friss elemzés szerint az európai árvizek, aszályok, hőhullámok és erdőtüzek az elmúlt négy évben óriási pusztítást végeztek.
Tizenöt évvel a sorkötelezettség felfüggesztése után Németország ismét a kötelező katonai szolgálat visszaállításán gondolkodik, aminek a hátterében a Bundeswehr súlyos létszámhiánya áll. Az új önkéntestoborzási rendszer első eredményei messze elmaradtak a várakozásoktól: a közel 300 ezer megkeresett fiatalból eddig mindössze 530-an vállaltak szolgálatot.
A halott internet elmélete szerint a világhálón csökken az emberek száma, a tartalmakat pedig többségükben botok, algoritmusok és automata rendszerek termelik.
A Pew Research Center éves tanulmánya azt mutatja, hogy 2023-ban meredeken emelkedett azoknak az országoknak a száma, ahol magas vagy nagyon magas a vallással kapcsolatos társadalmi ellenségeskedés szintje. Ennek okai között szerepel a felekezeti kisebbségek elleni zaklatások növekedése is.
Donald Trump azzal az ígérettel tért vissza a Fehér Házba, hogy távol tartja Amerikát a költséges és hosszú háborúktól. Ám hiába hirdetett győzelmet az Iránnal kötött megállapodás után, az amerikai választók jelentős része továbbra is szkeptikus, többségük nem bízik az iráni fegyverszünet tartósságában, az elnök népszerűsége pedig újra mélypontra zuhant.
A britek már megbánták, hogy kiléptek az Európai Unióból, a norvég kormány pedig már a csatlakozásról fantáziál. Eközben Montenegró hamarosan a 28. tagország lesz, Izlandon pedig népszavazást tartanak arról, hogy újraindítsák-e a tárgyalásokat. Mindez azt mutatja, hogy a „fokozódó nemzetközi helyzetben” egyre vonzóbbá válik az uniós tagság.
Legalább 250 ezer brit lány válhatott szexuális kizsákmányolás áldozatává az 1950-es évek óta az Egyesült Királyságban egy frissen nyilvánosságra hozott jelentés szerint. A dokumentum azt állítja, hogy a bandahálózatok az ország közel 40 százalékán működtek, miközben a hatóságok és az intézmények évtizedeken át nem léptek fel ellenük kellő hatékonysággal.
Az amerikaiak többsége nem állt Donald Trump iráni katonai fellépése mögé: egy friss felmérés szerint a konfliktus támogatottsága még a korábbi közel-keleti háborúkétól is elmaradt. A generációs és pártpolitikai törésvonalak különösen élesen rajzolódtak ki, ami arra utal, hogy az Egyesült Államokban csökken a társadalmi támogatottsága az újabb külföldi katonai beavatkozásoknak.
Több vendég, kevesebb éjszaka – így foglalható össze a magyar turizmus májusi képe. A KSH szerint a belföldi forgalom erősödött, miközben a külföldiek átlagosan rövidebb tartózkodást választottak.
Az elektromos autók Kínában a világ legnagyobb sikertörténetévé váltak, amivel azonban egy súlyos problémát is előidéztek: akkora lyukat ütöttek az útfenntartási rendszer finanszírozásán, hogy a kormány már egy teljesen új adózási modell bevezetését fontolgatja.
Finnországot sokáig az európai sikerállamok közé sorolták az erős oktatási rendszer, a stabil intézmények, az innovatív vállalatok és a jólét fenntartása miatt. A finn modell sokáig azt üzente, hogy egy északi ország is lehet versenyképes, jóléti és technológiailag fejlett. Az elmúlt években azonban ez a kép megrepedt.