2026. június 17., szerda
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András Muck Ivánnal, az ff.next társalapítójával és ügyvezetőjével, valamint Alexi Gabriellával, a Sigma Technology menedzserével beszélgetett arról, hogyan formálja a felhasználói élményt a dizájn és a szöveg együttműködése.
A kriptopiac teljesen átalakult: korábban a felhasználókat főleg a profit lehetősége vonzotta, ma inkább a biztonság, az átláthatóság és a megbízhatóság lényeges. Erről beszélgetett a Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és ...
Túljutott a stagnáláson, de friss kihívásokkal küzd az európai piac – derül ki egy friss jelentésből. Esik a használt elektromos autók ára, nyomulnak a kínai gyártók, ám a támogatási politika nem egységes az EU-n belül.
Az EU és Kína SMILE műholdjának sikeres indítása egy ritka technológiai együttműködés egy olyan korszakban, amikor az űrkutatás során egyre nagyobb a verseny.
Kína újabb lépést tett az űralapú napenergia felé: a földi tesztrendszere már mozgó célpontoknak is képes mikrohullámon energiát továbbítani. A szép új világ ígérete zöldáramról, űrbeli töltőállomásokról és energiabiztonságról szól, a technológia első nagy megrendelője mégis könnyen a hadsereg lehet.
A gyógyszergyártás világában a kudarc a fejlesztési folyamat elválaszthatatlan része. A patikáig eljutó készítményeknek viszont így nemcsak a saját fejlesztésüket, hanem a félbemaradt kutatások korábbi költségeit is ki kell termelniük.
Brüsszel a vállalatok közös nyersanyagbeszerzésével csökkentené Európa Kína-függését, miután égető kérdéssé vált, hogy lesz-e elég alapanyag az akkumulátorokhoz, a hadiiparhoz és az európai gyárakhoz.
Amerikában már magyar fejlesztésű képalkotó rendszerrel vizsgálják az agyműködést, itthon pedig mesterséges intelligenciára épülő diagnosztikai megoldásokkal és saját terápiás technológiákkal erősítenek a hazai orvostechnológiai cégek.
Elon Musk cégbirodalma egy minden eddiginél hatalmasabb, 20-25 milliárd dolláros félvezetőgyártó üzemet építene Texasban. A beruházást a világ eddigi legnagyobb részvénykibocsátása finanszírozhatja.
Az EU az idei évtől tovább szigorítja a kínai szereplők részvételét a Horizon Europe programokban. Egyes esetekben a Kínához köthető szervezetek részvételét korlátozzák vagy akár ki is zárják, a konzorciumoknak pedig a partnerek tulajdonosi-irányítási hátterét is igazolniuk kell.
Az internetes térben egy jelentős, globális szintű anomália miatt a weboldalak forgalmi adatai komoly torzulást mutatnak. A jelenség lényege, hogy váratlanul hatalmas mennyiségű, automatizált látogatás árasztotta el a világhálót, amelynek az elsődleges forrása a kínai Lancsou városa, a másodlagos elosztó központja pedig Szingapúr.
A nemzetközi árucsere növekedésének lassulása mellett a technológiai kontrollért folyó harc soha nem látott sebességre kapcsol: az elektromos járművek akkumulátorpiaca a legjobb példa arra, hogy egy technológiai óriás hogyan veszítheti el a relevanciáját alig egy évtized alatt.
A globális pénzügyi rendszer radikális átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Sokan a ChatGPT esszéírási képességein ámuldoztak, a bankvilágban viszont sok esetben az MI egyenesen átvette az irányítást a döntéshozatal felett. Ez a folyamat sokáig a hatékonyság növelésének ígéretével kecsegtetett, ám most Londonból érkezett erre egy éles vészjelzés.
Az EU versenyképességi válságát néhány száz kiemelkedő vállalat milliárdos nagyságrendű stratégiai lépései oldhatnák meg, nem pedig a régóta halogatott reformok – állítja a McKinsey tanulmánya. Így ezek az innovatív cégek óriási hatást gyakorolnának a kontinens növekedésére.
A Volkswagen trónfosztása csak a jéghegy csúcsa, mára a General Motors és a Tesla is a túlélésért küzd a világ kulcsfontosságú autópiacán.
Sokáig úgy tekintettünk a Keletre, mint az olcsó munkaerő és a végtelen összeszerelő üzemek világára, ahol a nyugati innovációkat legfeljebb lemásolják, nem pedig megalkotják. Ez a korszak azonban véget ért.
November végén a budapesti Bálna Honvédelmi Központban tartott nagyszabású szakmai konferenciával zárta négyrészes jubileumi rendezvénysorozatát a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal).
Azt már megszoktuk, hogy a mesterséges intelligenciával folytatott párbeszéd egy intim, kétszemélyes műfaj, ahol az ember magányában hever a digitális kanapén. Ám nemrégiben ez a fal is leomlott.
Brüsszel újabb Frankensteinje: a világ egyik legfeleslegesebb „tiszta technológiás” alapja lényegében magát finanszírozza, hiszen az összegeket lehívni kívánó cégek zöme több időt és pénzt költ a pályázásra, mint amennyi támogatást valaha látni fog. Az EU közben csodálkozik, miért menekülnek a vállalatai a kontinensről. Pont ezért.
Jeff Bezos újra vezérigazgatói szerepet vállal: most a Project Prometheus nevű, nagyrészt általa finanszírozott MI-startupban, amely gigantikus, 6,2 milliárd dolláros tőkeinjekcióval indul, miközben működésének részletei titokban maradnak.
A konszern sokáig bízott benne, hogy házon belül megold mindent. A sorozatos hibák azonban végül egy olyan döntésre kényszerítették a céget, ami miatt egy egész más útra lép.
A világ tudományos és innovációs rendszere fordulóponthoz érkezett: a technológiai verseny intenzitása a hidegháború éveire emlékeztet.
Az MI-robbanás az amerikai villamosenergia-rendszert teljesen váratlanul érte. Márpedig az adatközpontok térnyerése miatt óriási szükség volna a fejlesztésére, hiszen a jelenlegi állapotában is alig bírja a terhelést, és ki tudja, mit hoz a jövő.
Az űripar már nem távoli sci-fi, hanem láthatatlan alap-infrastruktúra: a képek és jelek alapján mozdul a hadsereg, áramlik az ellátási lánc, készül az árvíz- és aszálytérkép, tervez a biztosító és a beruházó. Az ebben a szektorban működő cégek pedig a nemzetbiztonság alappilléreivé válhatnak.
Albánia szeptemberben a világon elsőként nevezett ki mesterséges intelligenciát miniszteri posztra. Diella feladata a közbeszerzések átláthatóságának biztosítása és a korrupció elleni küzdelem. A kísérlet egyszerre tűnik radikális innovációnak és kockázatos politikai játéknak: vajon valóban áttörést hozhat a digitalizáció a balkáni korrupció elleni harcban, vagy ez csupán egy kommunikációs ...
Mit tud valójában az MI, és hol fogy el az ereje? A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója az MI innovatív, kreatív képességeit boncolgatja.
A biotechnológiában nagy áttörések történtek: génszerkesztés, laboratóriumban tenyésztett szervek, miniagyak. Ezek új utakat nyitnak a gyógyászatban, ugyanakkor alapvető kérdéseket vetnek fel a lét értelméről. Az etikai dilemmák súlya egyre erősebben nehezedik a kutatókra, döntéshozókra.
A városi légi közlekedés új hullámát az elektromos, függőleges fel- és leszállású gépek (eVTOL-ok) hozzák el, és ebben Kína ma az úgynevezett alacsonylégtér-gazdaság (low-altitude economy) leggyorsabb kísérleti terepe.
A kínai modell lényege az olcsó robotizáció és a rendszerszintű sebesség kombinációja: az alacsony beruházási ár, a gyors üzembe helyezés, a helyi szerviz és az integrált beszállítók alacsony költséget és gyors kapacitásbővítést hoznak magukkal.
Tajvan augusztusi exportrekordja első ránézésre ellentmond a vámháborús környezetnek, valójában azonban jól láthatóvá teszi, hogy a jelenlegi technológiai beruházási hullám – mindenekelőtt az MI- és adatközponti beruházások – erősebb rövid távú hajtóerőt jelentenek, mint a frissen bevezetett amerikai vámok fékező hatásai.
