2025. december 10., szerda
Azt már megszoktuk, hogy a mesterséges intelligenciával folytatott párbeszéd egy intim, kétszemélyes műfaj, ahol az ember magányában hever a digitális kanapén. Ám nemrégiben ez a fal is leomlott.
Brüsszel újabb Frankensteinje: a világ egyik legfeleslegesebb „tiszta technológiás” alapja lényegében magát finanszírozza, hiszen az összegeket lehívni kívánó cégek zöme több időt és pénzt költ a pályázásra, mint amennyi támogatást valaha látni fog. Az EU közben csodálkozik, miért menekülnek a vállalatai a kontinensről. Pont ezért.
Jeff Bezos újra vezérigazgatói szerepet vállal: most a Project Prometheus nevű, nagyrészt általa finanszírozott MI-startupban, amely gigantikus, 6,2 milliárd dolláros tőkeinjekcióval indul, miközben működésének részletei titokban maradnak.
A konszern sokáig bízott benne, hogy házon belül megold mindent. A sorozatos hibák azonban végül egy olyan döntésre kényszerítették a céget, ami miatt egy egész más útra lép.
A világ tudományos és innovációs rendszere fordulóponthoz érkezett: a technológiai verseny intenzitása a hidegháború éveire emlékeztet.
Az MI-robbanás az amerikai villamosenergia-rendszert teljesen váratlanul érte. Márpedig az adatközpontok térnyerése miatt óriási szükség volna a fejlesztésére, hiszen a jelenlegi állapotában is alig bírja a terhelést, és ki tudja, mit hoz a jövő.
Az űripar már nem távoli sci-fi, hanem láthatatlan alap-infrastruktúra: a képek és jelek alapján mozdul a hadsereg, áramlik az ellátási lánc, készül az árvíz- és aszálytérkép, tervez a biztosító és a beruházó. Az ebben a szektorban működő cégek pedig a nemzetbiztonság alappilléreivé válhatnak.
Albánia szeptemberben a világon elsőként nevezett ki mesterséges intelligenciát miniszteri posztra. Diella feladata a közbeszerzések átláthatóságának biztosítása és a korrupció elleni küzdelem. A kísérlet egyszerre tűnik radikális innovációnak és kockázatos politikai játéknak: vajon valóban áttörést hozhat a digitalizáció a balkáni korrupció elleni harcban, vagy ez csupán egy kommunikációs ...
Mit tud valójában az MI, és hol fogy el az ereje? A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója az MI innovatív, kreatív képességeit boncolgatja.
A biotechnológiában nagy áttörések történtek: génszerkesztés, laboratóriumban tenyésztett szervek, miniagyak. Ezek új utakat nyitnak a gyógyászatban, ugyanakkor alapvető kérdéseket vetnek fel a lét értelméről. Az etikai dilemmák súlya egyre erősebben nehezedik a kutatókra, döntéshozókra.
A városi légi közlekedés új hullámát az elektromos, függőleges fel- és leszállású gépek (eVTOL-ok) hozzák el, és ebben Kína ma az úgynevezett alacsonylégtér-gazdaság (low-altitude economy) leggyorsabb kísérleti terepe.
A kínai modell lényege az olcsó robotizáció és a rendszerszintű sebesség kombinációja: az alacsony beruházási ár, a gyors üzembe helyezés, a helyi szerviz és az integrált beszállítók alacsony költséget és gyors kapacitásbővítést hoznak magukkal.
Tajvan augusztusi exportrekordja első ránézésre ellentmond a vámháborús környezetnek, valójában azonban jól láthatóvá teszi, hogy a jelenlegi technológiai beruházási hullám – mindenekelőtt az MI- és adatközponti beruházások – erősebb rövid távú hajtóerőt jelentenek, mint a frissen bevezetett amerikai vámok fékező hatásai.
A Perplexity AI 200 millió dolláros tőkebevonással, három év alatt elérte a 20 milliárd dolláros (több mint 6700 milliárd forintos) értékelést. A Comet MI-böngészőjük már a Google-lel versenyez, és bár a Chrome-felvásárlási kísérleteik elbuktak, a cég Nvidia-támogatással és akvizíciókkal erősít.
Jön a Pulse-Fi – de mi is ez? Egy kaliforniai, wifialapú, érintésmentes szívritmusmérés az olcsó Raspberry Pivel.
Az AI Summit 2025 második napja több mint 300 előadót és 50 ország szakértőit vonultatta fel. A haditechnikától az egészségügyön át a politikai kommunikációig ívelő témák jelezték: a mesterséges intelligencia a gazdasági és társadalmi átalakulás egyik fő hajtóereje.
Az AI Summit 2025 konferencia első napján a mesterséges intelligencia hazai szerepe került középpontba, kiemelve Magyarország új MI-stratégiáját és az EU lemaradását. Palkovics László, Nagy Márton és Sulyok Tamás előadásainak részletes üzenetét is bemutatjuk.
A mesterséges intelligencia (MI) nem csupán technológiai forradalom, hanem a 21. század új geopolitikai harctere, ahol a globális hatalmi egyensúly újraírása a tét.
Kína szerepe átalakul a globális innovációban. A 2000-es évek elején jellemző, a vegyesvállalatokon keresztüli informális tudástranszfert ma már milliárdos licencdíjak és a saját szellemi tulajdon exportja váltja fel. Az átalakulás nyomán többpólusú innovációs tér rajzolódik ki, amely egyszerre bővíti a globális tudásbázist és élesíti a versenyt.
A kiberfenyegetések immár a második legnagyobb üzleti kockázatot jelentik, ami ellen a cégek 61 százaléka tervezi mesterséges intelligencia bevezetését. Az MI-alapú kibervédelem nélkül a nagy rendszerek ma már igen sérülékenyek.
Az amerikai Space Force (USSF) végrehajtotta az első nemzetbiztonsági küldetését (USSF-106) a Cape Canaveral Űrállomásról, amelynek keretében két műholdat geostacionárius pályára állítanak. A sikeres kilövéssel végleg sikerült leválni az orosz rakétatechnológiáról.
Trump célul tűzte ki, hogy az USA-t a nukleáris technológia globális vezetőjévé emeli. Az energiaügyi minisztérium ennek megvalósítása érdekében elindított egy programot, amely során különféle új generációs atomreaktorokat tesztelnek. Ha valamelyik modell sikeresnek bizonyul, az áttörést hozhat az energiatermelésben.
Az áttörő technológiák – mindenekelőtt a mesterséges intelligencia – és az ezekhez szükséges energiaellátás egymásra utalt, egymást kölcsönösen hajtó rendszert alkot. Az USA–Kína-versenyben ezért a technológiai beruházásokat és az energiapolitikát együtt kell kezelni, mert az egyikben elért előrelépés a másikat válaszlépésre kényszeríti.
A tudományos világot sajnos már nemcsak a verseny és az innováció hajtja, hanem az egyre szervezettebb csalóhálózatok is. Ezek hamis publikációkkal és a mesterséges intelligencia által generált tartalmakkal árasztják el a szakirodalmat, veszélyeztetve a kutatás hitelességét és a tudományba vetett bizalmat.
A globális kiskereskedelem Amerikában népszerű óriása, a Walmart most a mesterséges intelligencia (MI) révén új generációs szuperügynököket állít munkába. A lépés előrevetíti, hogyan veszik át a robotok a kereskedelmi munkahelyeket.
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója egy új, nemzeti MI-stratégiát kezdeményezett, amelyre egyre több kormány nyitott, és sorra jelentik be az adatközpontok építését, hatalmas tőkét mozgósítva.
Három nagy techcég 23 millió dolláros partnerséget kötött az Egyesült Államok egyik legnagyobb tanárszakszervezetével – nagyot kaszálhatnak rajta.
Egy új-zélandi vállalat forradalmasítaná a kritikus nyersanyagok előállítását egy teljesen hulladékmentes folyamattal.
Két kisbaba születése bizonyítja, hogy egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
Az Európai Bizottság 2028–2034 közötti ciklusra szóló 1717 milliárd eurós költségvetési javaslata radikális prioritásváltást hoz: a védelem és innováció előtérbe kerül a mezőgazdaság rovására. A tagállamok ellenállása miatt hosszú, akár két évig is elhúzódó tárgyalások várhatók.
