Az iráni háború alapjaiban kérdőjelezte meg azt a biztonsági modellt, amelyre a Perzsa-öböl monarchiái az elmúlt évtizedek gazdasági felemelkedését építették. Bár az Egyesült Államok a térség első számú katonai partnere, Rijád, Abu-Dzabi és Doha ma már kevésbé akarja kizárólag Washingtonra bízni a jövőjét – ahogyan a másik oldal, Kína sem opció számukra.
A hétvégi müncheni biztonsági konferencia minden eddiginél nagyobb izgalmakat hozhat, hiszen amíg a szemünk láttára omlik össze a második világháború utáni világrend, a szereplők egy új rendszer alapjait fektethetik le. Vagy mégsem?
A MERICS friss biztonsági jelentése szerint 2026-ban Peking és Washington „G2-logikája” kiszorítja az EU-t a nagyhatalmi döntésekből, miközben Kína, az exportkorlátozások és a geopolitikai feszültségek súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel fenyegetnek.
Trump éppen csak azt nem íratta bele az Egyesült Államok frissen kiadott nemzetbiztonsági stratégiájába, hogy Európa jelenti a legnagyobb kockázatot. De nagyjából így is ezt fogalmazta meg.
A japán miniszterelnök beírta magát a történelembe, miután jelezte, hogy országa kész megtorolni egy esetleges Tajvant ért kínai csapást. Vagy csak elszólta magát? A jelek inkább az utóbbira mutatnak, a geopolitikai tendenciákat tekintve azonban lehet, hogy az üzenet tudatos volt.
Mark Carney kanadai miniszterelnök európai körúton járt, hogy mélyítse országa és az öreg kontinens kapcsolatait, egyebek mellett a biztonság, az energia, a technológia és a kritikus ásványi anyagok tekintetében. Az Európához való közeledése nem meglepő, hiszen Kanadát igencsak megrázta Donald Trump radikális vámpolitikája.
Az Egyesült Államok egy újfajta légvédelmi rendszer leszállításáról írt alá szerződést Lengyelországgal. A közép-európai állam a világon másodikként alkalmazhatja az eszközt.
A viharos geopolitikai időkben az Európai Unióban egyre nagyobb az igény a közösség védelmi és katonai képességeinek növelésére. Ez azonban a különböző szabályozások és a szkeptikus hangok miatt sok akadályba ütközik. Fontos lenne, hogy az unió lebontsa ezeket, és „regionális bajnokokat” építsen fel a védelmi ipar fellendítése céljából.
Egy republikánus szenátor is részt vett az idei müncheni biztonsági konferencián, ahol tabukat döntve kifejtette, miért nem fog az USA több segélyt küldeni, és miért nyeri meg Oroszország törvényszerűen a háborút. Szavai nem sokat lendítettek az alapból gyászos hangulaton.
Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozása kapcsán érdemes kiemelni, hogy a politikai elitet is átszövő szervezett bűnözői érdekek kötődnek ahhoz, hogy a fegyver-, drog- és embercsempészet e két gyenge láncszeme mielőbb tagjává váljon az övezetnek, ezáltal könnyítve a szervezett bűnözői csoportok illegális tevékenységét.
