A müncheni biztonsági konferencia egyik fő kérdése az volt, hogy kell-e Európának több pénzt fektetnie a védelmi képességeibe. A felvetést az tette égetőbbé, hogy Donald Trump amerikai elnökjelölt belengette: az USA nem fogja megvédeni azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem költenek eleget a hadseregükre. Jelenleg Európa inkompatibilis fegyverekre és rendszerekre szórja el a pénzt, miközben a vállalati egyesülések és felvásárlások előtti akadályokat kellene felszámolnia és létrehozni egy „regionális bajnokot”. 

A fegyverkezési lázban felpörögnek a katonai célú megrendelések 

Oroszország ukrajnai inváziója óta az európai nemzetek felpörgették a védelmi beruházásokat.  

Az EU27 tagállamainak együttes hadi költségvetésének 350 milliárd euróra kellene növekednie az idén, a 2021-es majdnem kétharmadára.   

 – mondta Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.  Ez az összeg több mint kétszerese a Moszkva által várhatóan idén a hadseregre költött 129,4 milliárd eurónak, és magasabb a 2023-as kínai 207 milliárd eurós katonai kiadásoknak. Mindez az Egyesült Királyság nélkül számolva! 

Ez a fegyverkezési láz rekordszintre emeli a hadiipari megrendeléseket és a vállalatok részvényeinek az értékét. Ilyen például a BAE Systems nevű brit védelmi, biztonsági és űreszközöket gyártó cég, amelyet 37 milliárd euróval jegyeznek a tőzsdén.  

Problémát okoznak az eltérő szabályozások 

Gondot jelentenek azonban a különböző és gyakran egymással versengő nemzeti költségvetések, illetve technikai előírások.  

2022-ben 22 tagállam 14 különböző tankmodellt alkalmazott, többek között a Rheinmetall által gyártott Leopard harckocsikat. Ezzel szemben az Egyesült Államok hadserege leginkább Abrams tankokat használ, amelyet a General Dynamics állít elő. Európában tavaly két versengő országcsoport párhuzamos programokat indított harci repülőgépek kifejlesztésére.  

Bevételei alapján csupán két tucat európai vállalat szerepel a hadiipari cégek 100-as listáján, és ezek felének is az USA-ban található a székhelye. 

A párhuzamos programok megszüntetésével az EU évente 24,5 milliárd eurót takaríthatna meg, derül ki egy 2023-as európai parlamenti tanulmányból. Ez az összeg akár évi 75,5 milliárd euróra is emelkedhetne, ha az uniós országok többet fordítanának kutatás-fejlesztésre, felszerelésvásárlásra és magukra a katonákra is. 

Mi lehet a megoldás? 

A 8 milliárd eurós Európai Védelmi Alapból az unió 3 milliárdot jelölt ki a közös kutatások és a tagállami fejlesztési projektek kiegészítésére.  

Ez azonban szembemegy az EU-szerződés 41. cikkelyével, amely megtiltja a közösség számára, hogy védelmi célokra különítsen el pénzt.  

Ugyanez a szabály megnehezítené, hogy az unió közös kötvényeket bocsátson ki a katonai kiadások fedezésére. 

Jobb megközelítés lenne a védelemipari vállalatok közötti konszolidáció ösztönzése egy nagyobb és sokkal specifikusabb bajnok létrehozása céljából.  

Európa egyszer már megtette ezt: az Airbus és a rakétagyártó MBDA egyaránt határokon átívelő projektekből szükletett. Az egyik opció az lehetne, hogy a kontinens nagy védelmi csoportjai vezető szerepbe lépnek azokon a területeken, amelyeknek a szakértői. 

Az összefonódások által túl lehetne lépni a szkeptikus politikusok véleményén és az uniós versenyszabályokon. Emmanuel Macron francia elnök például 2017-ben megakadályozta a dél-koreai STX vállalatnak az olasz Fincantieri hajóipari cég általi felvásárlását, hogy megvédje a francia Saint-Nazaire-i katonai hajógyárakat. 

Azonban most, a geopolitikai kockázatok növekedése közepette a legjobb megoldás az egyesülési és felvásárlási akadályok lebontása lenne ahhoz, hogy Európa a lehető legtöbbet költhessen katonai célokra. 

(Forrás: Reuters) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI