Brüsszelben megbukott az orosz zárolt állami vagyon felhasználásának ötlete Ukrajna további finanszírozására. Orbán Viktornál csak a belga miniszterelnök volt makacsabb, jöhet az, amit valójában senki sem akart: a közös hitelfelvétel az egyre reménytelenebb háború életben tartására – de Magyarország nélkül.
Az Európai Bizottság újabb lépést tett afelé, hogy a háború további támogatásához szükséges pénzt – rendkívüli jogi megoldásokkal és a vétók megkerülésével – az orosz befagyasztott vagyonból teremtse elő. Ezzel azonban politikai és jogi értelemben egyre mélyebbre süllyed.
Brüsszel új módszert talált a renitensek rendre utasítására: ha Bart De Wever továbbra is blokkolja az ukrán hitelcsomagot, Belgiumot ugyanúgy ki akarják zárni a döntéshozatalból, mint Magyarországot. Az Európai Bizottság most először fenyegeti meg a saját fővárosát azzal, hogy elnémítja – és egyben azzal, hogy ki is rabolja, akár tetszik neki, akár nem.
A japán kormány logikus döntéssel elutasította, hogy részt vegyen az EU által erőltetett, orosz állami vagyonra épülő ukrán hitelmechanizmusban, ezzel megrendítve Brüsszel azon reményét, hogy a G7 egységesen odaáll a vitatott pénzügyi konstrukció mögé.
Brüsszel mintha nem értené, hogy Belgium nem hajlandó az ő tervei szerint kiszolgáltatni a zárolt orosz állami vagyont Ukrajna további pénzelésére. Bart De Wever kormányfőnek kezd elfogyni a türelme, így egyre nyersebb kommunikációra vált.
Az Európai Központi Bank elutasította, hogy védőhálót biztosítson az EU Ukrajnának szánt 140 milliárd eurós kölcsönéhez, amelyet a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználásával finanszíroznának. A döntés újabb csapás Ursula von der Leyen háborús terveire. Az Európai Bizottság Ukrajna-politikája egyre nagyobb belső ellenállásba ütközik, már ami az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyeket és hiteleket illeti. Az Európai […]
A belga kormányfő megerősítette: nem engedi az EU-nak, hogy felhasználja az országában heverő zárolt orosz vagyont. A lehetőség elúszásával az Európai Uniónak immár arra kell törekednie, hogy arcvesztés nélkül húzódjon vissza az általa mindenáron folytatni akart, de nem tudott proxy háborújából.
Urbain nem Orbán, mégis ugyanazt mondja, amit a magyar miniszterelnök: az oroszok pénze tabu! Annyiban talán erősebb is a szava, hogy ő vezeti az Euroclear értéktárat, ahol az orosz állam 180 milliárd eurónyi pénze befagyasztva vár sorsára. És nem adja.
Az ukrán elnök kétségbeesetten könyörög Európának a pénzügyi mentőövért. Brüsszel nem tudja teljesíteni az ígéreteit, mivel az EU tovább halogatja a döntést a befagyasztott orosz állami eszközök felhasználásáról. Az uniós fővárosokban érthető módon a politikai óvatosság és a pénzügyi kockázatkerülés bénítja a döntéshozatalt – siettetve Ukrajna csődbe menetelét.
Belgium lett az EU ügyeletes rosszfiúja, mert nem hajlandó pénzügyi öngyilkosságot vállalni Ukrajna miatt. Az EU-csúcson a kormányfőt sem a hisztérikus sóhajok, sem az üres ígéretek nem hatották meg, Moszkva zárolt vagyonának őrzőjeként nem engedett semmilyen nyomásnak. A pénz továbbra is várja a valódi tulajdonosát.
Papíron elegáns pénzügyi konstrukció, a gyakorlatban kockázatos szerencsejáték: Brüsszel 140 milliárdot ígér Kijevnek, miközben az euró stabilitását és az uniós polgárok pénzét teszi kockára.
A befagyasztott orosz jegybanki vagyon, amelynek az értéke mintegy 200 milliárd euró, jórészt Brüsszelben, az Euroclear által kezelt számlákon vacog. De éppen a belga kormány ment szembe az európai keménykedéssel, amikor közölte: ellenzi a pénz politikai alapon történő elkobzását.
Mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be szerte a világon a háború kitörése óta. A nyugati segélyek apadásával a G7 egyre sürgetőbbnek érzi, hogy ezt a pénzt használja fel Ukrajna további felfegyverzésére. Abban azonban, hogy hogyan, eddig nem tudtak megállapodni.
Nagy-Britannia a G7 részeként folyamatosan azt hangoztatja, hogy Ukrajnát az orosz befagyasztott vagyon felhasználásával kell ellátni újabb segélyekkel és fegyverekkel. Ám amikor cselekvésre kerülne a sor, elnémul: a nála heverő összegekhez senki nem mer hozzányúlni. És ez így is marad.
Brüsszel azt ígérte Kijevnek, hogy az orosz zárolt állami vagyonból származó nyereséget, nagyjából 5 milliárd eurót átutalja neki segélyként. Aztán az utolsó pillanatban a jog ismét győzedelmeskedett az érzelmi politizálás felett. Az eredmény újabb csapást jelent az ukrán költségvetésnek.
Az orosz zárolt vagyonok legnagyobb kezelője, a mintegy 200 milliárd eurós moszkvai jegybanki pénz őre egyre feszültebben kéri a nyugati döntéshozókat, hogy ne hozzanak olyan döntést, amely a pénzügyi stabilitást veszélyeztetné Európában.
Folytatódik a végtelen történet az orosz befagyasztott pénzek körül. Belgium már megtalálta a megoldást, de az utolsó pillanatban megijedt, és a jogi háttér hiányára hivatkozva visszatáncolt.
Trükkösen teszi: magát az összeget nem bolygatja, de a vagyonkezelőt – annak beleegyezésével – kegyetlenül megadóztatja. A pénz aztán mehet is Ukrajnába.
