Kína új módon használná nyomásgyakorlásra és a befolyásának kiterjesztésére a nyersanyagok fölötti példátlan uralmát. Most az érzékeny technológiákhoz szükséges alapanyagok beszerzésének trükkös engedélyeztetésével szorongatják meg Európát.
A Lengyelország és Litvánia közötti keskeny földsáv ismét a katonai stratégák és a média figyelmének középpontjába került mint a potenciális orosz agresszió célpontja. Bár a régió stratégiai jelentősége vitathatatlan, és a NATO védelmi tervezésének egyik kulcsfontosságú eleme, alaposabb elemzés után több nyomós érv is szól az ellen, hogy Moszkva valóban inváziót fontolgatna ezen a területen.
Európa védelmi képességeinek kiterjesztése és minél gyorsabb kiépítése valójában nem a pénztől, még csak nem is a hadiipari kapacitásoktól függ. Inkább attól, hogy a britek engedik-e halászni a vizeiken a franciákat.
Európa hosszú geopolitikai vaksága súlyos árat követelt. Ahelyett, hogy a saját védelmét építette volna, túlságosan is az Egyesült Államokra támaszkodott. Most ideje, hogy valódi biztonsági stratégiát dolgozzon ki, amely nemcsak válaszokat ad a kihívásokra, hanem elhárítja az egyedül maradás veszélyeit.
Immár az európai költségvetések komolyabb átvariálását ajánlja a Bloomberg Intelligence vezető elemzője. Számításai szerint a legnagyobb katonai potenciállal rendelkező európai NATO-tagoknak évi 340 milliárd dollárral kell növelni a védelmi kiadásokat.
Donald Trump lehetséges visszatérése az amerikai elnöki posztra új lendületet adott az európai védelmi technológiai startupokba történő befektetéseknek, mivel a befektetők és a kormányok fokozódó aggodalommal tekintenek az Egyesült Államok jövőbeli NATO-politikájára. A geopolitikai bizonytalanság, az ukrajnai háború és a növekvő közel-keleti feszültségek hatására Európa egyre inkább saját védelmi képességeinek megerősítésére összpontosít, jelentős beruházásokkal támogatva a katonai innovációt és a technológiai fejlődést.
Az ukrajnai háború felébresztette Csipkerózsika-álmából az európai védelem ötletét. A megrémült országok vezetői most számolatlanul öntik a pénzt a saját védelmi képességük erősítésébe. De ezek az intézkedések többnyire nem átgondoltak, nem előrelátók, a száz helyen eresztő hordón egy-két lyukat befoltoznak. Azok, akik kételkednek az adott tervekben, először azt hozzák fel, hogy minek kellene megduplázni a NATO felépítését. Bár a feladat hatalmas, azért már mutatkoznak kezdeti részeredmények.
Az biztos, hogy lesz egy védelmi biztos, csak az nem, hogy mit engedhet majd meg magának. A tagállamok védelmi politikájába valószínűleg nem szólhat bele, a szerepe inkább a védelmi iparra és a beszerzésekre fog szorítkozni, ám azzal is meggyűlhet majd a baja.
Hetek óta hangos Európa a nyugati vezetők riogatásától, amely egy Oroszország–NATO háború vízióját vetíti előre. A február 16-án kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferencia kiváló rezonőre lesz a pánikhangulatnak. A gond csak az, hogy egyes kormányokon kívül már senki nem Putyin miatt aggódik. Van sokkal súlyosabb probléma.
