Az Egyesült Államok ambiciózus programja a mesterséges intelligencia segítségével rövidítené le a fúziós energia piaci bevezetésének idejét. A siker kulcsa azonban a számítási kapacitáson kívül a kísérleti infrastruktúra fejlesztésében rejlik.
A Google energiaigénye olyannyira elszállt, hogy az internetes óriás most már fúziós energiát is hajlandó vásárolni jövőbeli adatközpontjaihoz. A techvállalat ugyanis elismerte, hogy a kibocsátásai 50 százalékkal nőttek 2019 óta, miközben az adatközpontok energiafogyasztása 2020 óta megduplázódott.
A nemzetközi óriás fúziós reaktor, az ITER új alkatrészeket kapott, ám az indulása csúszik, így az ipari hasznosítása csak 20 éves távlatban várható. Eközben különböző startupok és ázsiai programok alternatív utakon közelítenek a fúziós áttöréshez.
Az ázsiai nagyhatalom rájött, hogy egy ilyen turbulens geopolitikai időszakban veszélyes a túlzott importfüggőség az energia terén. A legfenntarthatóbb energiaforrás az atomenergia, ennek megfelelően Peking igyekszik erre építeni. Az államtanács 10 reaktor építését határozta el 2032-re, most 22 épül, több, mint bármely más országban a világon.
