Az ázsiai nagyhatalom rájött, hogy egy ilyen turbulens geopolitikai időszakban veszélyes a túlzott importfüggőség az energia terén. A legfenntarthatóbb energiaforrás az atomenergia, ennek megfelelően Peking igyekszik erre építeni. Ez könnyebben megy náluk, mint Nyugaton, mivel az állami energiatermelő vállalatokat többféleképpen ösztönzik a nukleáris beruházásokra. Ráadásul az erőművek, szemben a nap- és szélüzeművel, közel vannak a tengerparti sűrűn lakott városokhoz. Az államtanács 10 reaktor építését határozta el 2032-re, most 22 épül, több, mint bármely más országban a világon. 

Kerekes György, a Makronóm Intézet alapítójának írása 

Kína energiaéhsége nem csillapodik, de Pekingben is felismerték, hogy a túlzott importfüggőség turbulens geopolitikai korszakban veszélyes. Nem is beszélve arról, hogy hivatalosan az ázsiai ország is szeretne 2060-ra karbonsemlegessé válni, és addigra megszabadulni a szennyező erőművektől. A legfenntarthatóbb fosszilis energiaforrás pedig az atomenergia. Az ottani szabályozó hatóság szerint az ország évi 8-10 új reaktor hálózatba kapcsolását bírja el, az államtanács ezért 10 reaktor építését határozta el 2022-re, így most 22 épül, több, mint bármely más országban a világon. Ha el is készülnek ezek a beruházások, akkor is az Egyesült Államokban lesz a legtöbb működő atomerőmű, de Kína erős második helyezett lesz Franciaország és Oroszország előtt. (lásd: ábra) 

Forrás: The Economist

Az állam ösztönzi a vállalatokat nukleáris beruházásokra 

A kínai energiapolitikának nem kell megküzdenie mindazokkal a nehézségekkel, amiket Európában jól ismerünk, sőt: az állami energiatermelő vállalatokat többféleképpen ösztönzik a nukleáris beruházásokra. Olcsó hiteleket kapnak, mellé telket, és az engedélyek megszerzése is egyszerűbb egy egyébként komolyan szabályozott iparágban. A garantált áramátvételi árat (feed-in tariff) is ismeri az ottani rendszer, így a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint 1 megawattóra nukleáris áram ára Kínában 70, az Egyesült Államokban 105, míg az Európai Unióban 170 dollár.  

A biztonsági kérdések természetesen a közvéleményt is foglalkoztatják, ezért a fukusimai baleset után egy időre felfüggesztették a nukleáris beruházási programot, és az idén is elég ingerülten reagáltak arra, amikor Japán a tengerbe eresztette az egyébként elvileg kezelt és ártalmatlan szennyvizet a fukusimai erőműből. Mindezzel együtt kijelenthető, hogy a nukleáris energia kérdése nem osztja meg a kínai lakosságot úgy, mint az európaiakat.  

Van még egy komparatív előnye a nukleáris energiának Kínában: az erőművek, szemben a nap- és szélüzeműekkel, közel vannak a tengerparti sűrűn lakott városokhoz és ipari központokhoz.

Ma már csak fűtőanyagból szorulnak importra 

Korábban Kína a nukleáris technológiában is importra szorult, de  

ma már képes önállóan megépíteni egy komplett atomerőművet, csak a fűtőanyagot kell külföldről behoznia: a szükségletei harmadát tudja csak saját forrásból fedezni,  

másik harmadát vegyes tulajdonú külföldi bányákból (pl. Ausztráliából, Kazahsztánból), a fennmaradó harmadot a szabadpiacról szerzi be. (A világ teljes urániimportjának 57 százalékáért felel Kína.) 

Az ázsiai nagyhatlaom a nukleáris technológiai fejlesztést is szeretné a saját geopolitikai céljai szolgálatába állítani, és technológiaexportőrré előlépni. Jelenleg két országgal van hatályos megállapodása atomerőmű-építésre, Pakisztánnal és Argentínával. Az előbbivel az idén 4,8 milliárd dollár értékű projektben állapodtak meg a Chashma3 nevű erőmű bővítésére (1200 MW kapacitással), míg a dél-amerikai állam az ország negyedik atomerőművét építené kínai hitelből és technológiával.  

Argentína nem hazudtolta meg a gazdasági téren az ottani futballhoz képest sokkalta rosszabb hírnevét, és már tavaly áprilisban kérte Kínát, hogy az eredeti szerződésben szereplő 85 százalék helyett teljes egészében hitelezze meg az építkezést. 

Szeptemberre ezután az egész projekt jövője kétségessé vált, állítólag főképp a humán erőforrások hiánya (nincs elég nukleáris mérnök Argentínában) miatt. 

Fúziós energia: a mágikus 16 perc 

Még egy kapcsolódó területen érdemes a kínai fejlesztésekre figyelni: a fúziós energia jövőbeli kihasználása. Jelenleg az ázsiai nagyhatalom tartja a rekordot a leghosszabb ideig fenntartott fúziós reakció versenyében, 16 perccel. (A fúziós reakcióban hidrogénatommagok egyesülnek héliummá, nagyon magas hőmérsékleten, ahogyan a Napunkban és más csillagok belsejében.) Sajnos a rekord elérése sem járt pozitív energiamérleggel, de mutatja a kínai mérnökök és a vezetés ambícióit a nukleáris technológia területén.

Borítókép: MTI/EPA/Hszinhua/Csü Peng