Többéves vita után, április végén fogadták el Torinóban a G7-országok a karbonszűrő nélküli szénerőművek 2035 végéig történő kivezetéséről szóló megállapodást. Ám az aláírás házigazdái, az olaszok máris jelentősen megnehezítenék a vállalások teljesítését azzal, hogy megtiltanák a nagy napelemparkok talajra telepítését a mezőgazdasági területeken.
Az amerikai szenátus megszavazta az orosz dúsított urán importtilalmát. Ha Joe Biden elnök aláírja a törvényjavaslatot, akkor az uránipar szereplőinek fel kell kötni a gatyájukat, igaz, néhány kiskapu enyhíthet az árak várhatóan gyors emelkedésén.
A Tesla főnöke, Elon Musk Kínába utazott, ahol négyszemközti megbeszélést folytatott Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan út célja az volt, hogy újraindítsa az autóipari konszern fejlesztéseit az országban. A kínaiak által korábban körülrajongott Tesla eladásai a közelmúltban megtörtek, a jelek szerint nem bírja a versenyt a hazai modellekkel.
A korábban mítosznak tartott feltételezés a szemünk előtt válik valósággá: az eurózóna viszonylagosan elszegényedik, összevetve az Egyesült Államok gazdasági teljesítményével. Több más elemzés mellett két francia közgazdászkutató is erre a következtetésre jutott a Le Monde-ban megjelent cikkében. Minden mutató ezt támasztja alá.
A G7 szakminiszterei Torinóban gyűltek össze, hogy a zöldátállás megvalósításáról tárgyaljanak. Újdonság nem igazán volt: a COP28-on is elpuffogtatott sallangokat ismételték meg, amelyek lényege, hogy továbbra is mindenki elszántan halad az energiaátállás rögös útján.
A zöldenergia-tároló rendszerekkel kapcsolatos egyik legnépszerűbb riogatás az, hogy élettartamuk lejárta után súlyosan környezetszennyezővé válnak. Pedig a megoldás már itt van: az újrahasznosítás ráadásul dollármilliárdos üzlet.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
Az Egyesült Államok és szövetségesei állandóan moralizáló, mégis lekezelő politikájára lassan senki sem lesz vevő Afrikában. Miközben a nyugatiak szép lassan kiszorulnak térségből, a kontinensen rohamosan növekvő népesség és energiaéhség soha nem látott mértékben tágítja a terepet a két keleti ország beruházásai előtt.
A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A kormány a futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására. A villamos energia rendszerszintű tárolási kapacitásának bővítését segítő pályázat 62 milliárdos keretösszeggel februárban nyílt meg. A közelmúltban megszülettek a támogatói döntések, amelyek alapján mintegy félszáz ipari energiatároló létesülhet Magyarországon.
A neves környezetvédő, Bertrand Piccard a Föld napja alkalmából arra szólított fel, hogy újra figyeljünk az energia pazarlásának csökkentésére, mondván, „reménytelen” a megújuló energiákra való áttérés a hatékonyság javítása nélkül.
Sokak szerint a kínai elektromosautó-gyártók Mexikón keresztül szeretnének betörni az amerikai piacra, megkerülve ezzel a magas importvámokat. A járműgyártók korábban szövetségi szinten számos kedvezményt élvezhettek a beruházásaikhoz a latin-amerikai államban, ám az amerikai nyomás megtörte Mexikóvárost.
Az elektromos autók sokkolják az Egyesült Államokat. Amerika EV-kre való fokozatos átállása ugyan folyamatban van, de a zavaros célok és az infrastruktúra hiánya hátráltatja a folyamat gördülékenységét. Ezzel szemben Európában ez gyorsabban halad.
Az országok egy része igyekszik minél több energiát termelni és elérni a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. A mesterséges intelligencia hatalmas energiaéhsége azonban mindezt megkavarhatja.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar EU-elnökségre való felkészülés jegyében Glenn Schmidttel, a BMW elnökhelyettesével, Brian Ramppal, az Audi globális kormányzati ügyekért felelős vezetőjével, Jörg Burzerrel, a Mercedes igazgatósági tagjával, valamint Hildegard Müllerrel, a Német Autóipari Szövetség elnökével egyeztetett. Kiemelték, hogy a protekcionizmus nem megoldás az európai gazdaság bajaira.
Nagy Márton Robert Habeck német gazdasági miniszterrel és Florian Toncar államtitkárral egyeztetett Berlinben. A magyar tárcavezető hangsúlyozta, hogy kiemelt fontosságú az elektromos autózáshoz kapcsolódó töltő-infrastruktúra fejlesztése.
A cégeken túl a magánbefektetőknek is érdemes odafigyelnie a zöld-, fenntarthatósági (ESG) szempontokra a mindennapi hitelfelvétel vagy akár a befektetési döntések során. Nemcsak a fenntarthatóságot támogatjuk ezáltal, de a pénztárcánkra is hat ma már, ha ESG-finanszírozást vagy ilyen befektetéseket választunk – emeli ki Boros Áron, az ESG pénzügyi tanácsadásra is szakosodott Stradamus Zrt. vezérigazgatója, aki az április 18-án, csütörtökön megrendezendő MBH Makronóm Makroverzum – a magyar ESG találkozási pont címmel rendezendő konferencián A zöldfinanszírozás jövője című panelbeszélgetést vezeti.
A hidrogén ígéretes anyag: amikor oxigénnel reagál, csak víz keletkezik belőle, és mégis bőséges energia szabadul fel. A vezető autóipari vállalatok abban reménykednek, hogy ez a gáz ledöntheti a trónról a zöldenergiatároló-rendszereket – még ha ez nem is ilyen egyszerű.
Magyarországon az előállított villamos energia 18 százalékát napelemek termelték meg 2023-ban, amellyel az európai élmezőnybe tartozunk. A részarányokat tekintve pedig hazánk a második helyen áll Görögország után – mondták el egy az Indexen megjelent interjúban Kecskés Bálint és Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzői.
A kínai napelemek kínálata egyre csak nő, az elektromos autókat pedig úgy veszik, mint a cukrot. Az ázsiai ország dominanciája így egyre erősödik a globális zöldpiacokon. A szélturbinákkal is hasonló tervei vannak, az EU azonban igyekszik nem beleesni kétszer ugyanabba a hibába, ezért vizsgálatot indított a szélenergiát termelő kínai rendszerek ellen.
A Royal United Services Institute (RUSI), a világ legrégebbi és az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági agytrösztje tett közzé egy jelentést az urándúsítás területén várható változásokról. A világ egyre jobban ráfanyalodik az atomenergiára, miközben az ehhez szükséges fűtőanyag előállításában az oroszok a világelsők. A jelentés több lehetséges forgatókönyvet mutat be, amely újabb eszköz lehet az Egyesült Államok és Európa évtizedekig tartó túszul ejtéséhez.
Csöbörből vödörbe kerülhet a Nyugat! Legalábbis ami a nyersanyaglelőhelyekért való versenyfutást illeti. Ahogy a megújuló energiaforrások felé fordulunk, még inkább függővé válunk Kínától mint a megújuló energiaforrások ágazatában meghatározó hatalomtól. Közép-Ázsia szerepe így a hatalmas, de kiaknázatlan kritikus nyersanyaglelőhelyei miatt felértékelődik, és ez a régiót a verseny megkerülhetetlen szereplőjévé teszi.
Ne lepődjünk meg, ha Európában járva napelemekből álló kerítéseket látunk. Külföldön új, „alternatív” helyszínt találtak az olcsó zöldtechnológiának, mivel a napelemek tetőtéri telepítési költségei magasak.
Több mint 165 ezer új okosmérőt telepít szolgáltatási területén az E.ON Hungária, a 10,1 milliárd forintos beruházás az európai uniós Helyreállítási és Ellenálló képességi Eszköz programjának keretében, a magyar kormány előfinanszírozása mellett folyik – közölte az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a projekt csütörtöki budapesti bemutatóján.
A Toyota gyakorlatilag évente bejelenti, hogy hamarosan gyártásba küldi a szilárdtest-akkumulátorokat. Az elektromosautó-ipar megváltójaként beharangozott energiatároló azonban leghamarabb a 2030-as években kezdhet elterjedni. Egy technológia mind felett, vagy párhuzamos alkalmazás? Ez lesz a kérdés.
A globális autópiac feletti uralom megszerzéséért vívott küzdelemben bekövetkezett az, amitől Kína minden riválisa rettegett: a belső égésű autók ára alá tudta tolni az elektromosokét. Ez mindent felül fog írni a kereskedelemben, egyben végzetes csapást jelent a hagyományos járműiparra.
Több tényező egyszerre játszott Kína kezére a globális autópiacon. Van olyan ország, ahol egyetlen év alatt 250 százalékkal nőtt az ázsiai államból érkező import. A trón elfoglalásához persze kellett az ukrajnai háború is – Peking pedig kihasználta az óriási piaci rést.
Sokkal verseny- és exportképesebb, valamint jobban és olcsóbban finanszírozható vállalatokat eredményezhet az ESG-törvény – véli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG-igazgatója. Molnár Csaba Gábor szerint a hivatal által ellenőrzött módon terjeszti ki a szabályozás a fenntarthatósági minősítések rendszerét. Ez időt ad a felkészülésre. A szakértő a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciájának vállalati ESG-megoldásokat bemutató panelbeszélgetésén is részt vesz.
A világ legnagyobb olajvállalatai az alacsony szén-dioxid-kibocsátásról kommunikálnak, de közben felpörgetik a kitermelést. Éghajlatváltozás ide, Párizsi Megállapodás oda, jelenleg a zöldátállás ellen szólnak az érveik. Elég hangosan.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
