2025. december 10., szerda
Míg a világ figyelme a lítiumra és a ritkaföldfémekre szegeződik, a háttérben nagy léptékű strukturális átrendeződés zajlik a legelterjedtebb könnyűfém, az alumínium piacán.
Az MI-robbanás az amerikai villamosenergia-rendszert teljesen váratlanul érte. Márpedig az adatközpontok térnyerése miatt óriási szükség volna a fejlesztésére, hiszen a jelenlegi állapotában is alig bírja a terhelést, és ki tudja, mit hoz a jövő.
A globális energiapiacokon zajló átalakulás közepette egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy a világ legnagyobb olaj- és gázvállalatai csupán látszólagos erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóság irányába.
A McKinsey Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet lelassult, és a párizsi klímacélok egyelőre elérhetetlenek. A tanulmányból kiolvasható, hogy a jövőben a kibocsátáscsökkentésen túl inkább az alkalmazkodásra kellene összpontosítani.
Az EU 545 millió eurós csomaggal gyorsítja Afrika zöldenergia-átmenetét kilenc országban a Global Gateway-stratégia részeként, amely 2030-ig 300 GW megújuló kapacitást céloz. A támogatás hálózatfejlesztést, vidéki villamosítást és klímacélokat támogat, miközben 600 millió áram nélkül élő ember életét változtathatja meg.
Németországban az Altmark régióban egy évente 25 ezer tonna lítiumot adó készletet fedeztek fel, ami az ország elektromosautó-gyártásának kétharmadához elegendő. A Neptune Energy környezetbarát DLE-technológiával 2028-tól kezdené a kitermelést, csökkentve az EU Kína felőli akkumulátoralapanyag-függőségét.
A lítium iránti globális kereslet 2025-re elérheti az 1,8 millió tonna lítium-karbonát-ekvivalenst, ami háromszorosa a 2020-as szintnek, és a kitermelés súlyos vízhiányt okoz Chilében és Argentínában. A Climate and Community Institute friss elemzése szerint a fenntartható városi közlekedés és az újrahasznosítás 2050-re 92 százalékkal csökkentheti a lítiumigényt, de egyelőre óriási iránta a ...
Az EU bírósága lesöpörte az osztrák mélyzöldek próbálkozását, így a nukleáris energia és a földgáz zöldstátusza megmaradt, utat nyitva évi 500 milliárd eurós fenntartható beruházásnak. A döntés megerősítette, hogy a megújulók mellett stabil energiaforrásokra van szükség.
A brüsszeli Bruegel Intézet új mutatót dolgozott ki a zöldátállás mérésére. A folyamat ütemesen halad, de még az EU-ban sincsenek összesített, jól összevethető adatok a zöldtrendekről.
A jelenlegi, viszonylag alacsony olajárak megtévesztő nyugalmat árasztanak a világpiacon, ami mélyreható változást takar. A színfalak mögött a jelek arra utalnak, hogy az amerikai palaolaj-termelés lendülete megtört, ami az OPEC+ kezébe adhatja vissza a kormánykereket.
Az EU és az USA új szankciós lépései felborítják a globális energiapiaci kompromisszumokat, visszaszorítják az orosz olaj európai importját, miközben ellátási zavarokat, árrobbanást és geopolitikai átrendeződést idéznek elő. Ennek terhét végső soron az európai fogyasztók fogják viselni.
Egy energetikai elemző szervezet, az IRENA adatai szerint tavaly a szélenergia 53, a napelemek pedig 41 százalékkal olcsóbban termeltek áramot a fosszilis energiánál. Ezzel 467 milliárd dollárt spórolt a világ, erősítve az energiabiztonságot.
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, aki februári kinevezése előtt a Liberty Energy vállalat alapító vezérigazgatójaként az amerikai palagáz-forradalom egyik vezéralakja volt, a The Economist hasábjain publikált írásában élesen bírálja a zöldátállás eddigi eredményeit.
A kritikus ásványokért megy a geopolitikai huzavona Észak-Afrikában. Egy friss elemzés szerint Marokkó egy energiastratégiai háromszög csúcspontja lett.
Kína korlátozta több kulcsfontosságú akkumulátortechnológia és nyersanyag exportját, ezzel komoly kihívás elé állítva az európai EV-gyártókat. A döntés megerősíti Kína technológiai fölényét, és súlyos zavarokat okozhat a globális ellátási láncokban.
A Világgazdasági Fórum (WEF) az Északi-Tenger eredményeire fókuszáló friss elemzése alátámasztja, hogy a 2023-ban letelepített 560 GW megújuló kapacitás és a zöldenergia-projektekbe áramló közel 2000 milliárd dolláros éves beruházás ellenére a haladás egyenlőtlen.
A generatív mesterséges intelligencia térhódítása nem csupán technológiai forradalom, hanem környezeti kihívás is. Miközben a modellek egyre okosabbak, működtetésük és gyártásuk víz- és energiaigénye aggasztó mértékben nő.
Bár jogos az aggodalom az MI éghajlati hatása miatt, az MIT Technology Review elemzője szerint még nem veszett el minden remény.
Új hibrid, azaz akkus tárolóval egybeépülő naperőmű létesült a Vas vármegyei Söptén, amely napenergia-termelés és Vanadium Redox Flow alapú tárolás egy rendszerben.
A napokban a britek és a norvégok az Északi-tenger offshore szélenergia-, zöldhidrogén- és szén-dioxid-tárolási (CCS) beruházásait ösztönző kormányzati megállapodást kötöttek. A régió akár öt éven belül 120 GW tengeri szélenergia-kapacitást biztosíthat, ami 120 millió otthon energiaigényét fedezné.
A spanyol áramszünet rávilágít arra, hogy a megújulók terjedése mellett új megoldások kellenek az energiahálózat stabilitására.
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
Egy a Financial Times által közzétett friss felmérés szerint a nagyobb nemzetközi cégek vezetőinek 52 százaléka öt éven belül áthelyezné működését a megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés érdekében, miközben szinte mindenki támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú elmozdulást.
A nemzetközi óriás fúziós reaktor, az ITER új alkatrészeket kapott, ám az indulása csúszik, így az ipari hasznosítása csak 20 éves távlatban várható. Eközben különböző startupok és ázsiai programok alternatív utakon közelítenek a fúziós áttöréshez.
Kína először a világon töltött újra működés közben egy tóriumalapú olvadéksós reaktort, ezzel technikai és stratégiai előnyre tett szert a jövő atomenergiájáért folyó versenyben. A fejlesztés tisztább energiatermelést ígér, és újraszabhatja a nukleáris ipar geopolitikai erőviszonyait is.
Az izraeli Heven Drones és az amerikai Mach Industries együttműködése a hidrogén-üzemanyagcellás drónok terén új korszakot nyithat a katonai dróntechnológia világában. A jövő drónjainak három-ötször hosszabb a repülési idejük, és a tervek szerint rövidesen akár napi 1000 darabot is gyárthatnak belőlük.
A FAW Jiefang sikeresen tesztelte első folyékony hidrogénnel működő, több mint 1000 kilométeres hatótávolságú nyergesvontatóját. A kamion 300 kW-os üzemanyagcellájával és 10 százalékos hidrogéntárolási sűrűséggel támad, konkurenciát jelentve az európai nagy gyártók fejlesztéseinek.
A JPMorgan Chase, a Bank of America és még négy nagy amerikai bank kilépett a Net Zero Banking Alliance-ból, amelyet az ENSZ indított a globális klímafinanszírozás erősítésére. Ez várhatóan lassíthatja a zöldfinanszírozás növekedését és fokozhatja az EU bankjainak szerepét a zöldátmenetben.
A JP Morgan friss elemzése szerint a zöldátállás drámaian lassan halad. Az ipari szektorok többsége továbbra is a fosszilis energiahordozóktól függ, így a 2030-as vagy a 2050-es célok is inkább ábrándok, vagyis a neves bankház elemzése összecseng Trump klímamegközelítésével.
A lézeracéltól a sziklákból készült üzemanyagig – tekintsünk be az ARPA-E idei energiatechnológiai konferenciájába. A Washington közelében megrendezett ARPA-E energiaipari csúcstalálkozón bemutatott újítások az iparági kutatások sokszínűségét bizonyították. A megoldások között szerepelt lézeracél, föld alatti hidrogén és ritkaföldfémek nélküli mágnesek is. Az energiaátmenet ...
