2026. szeptember 9., szerda
Kína a világ legnagyobb megújulóenergia-termelőjévé vált, ám a hálózati infrastruktúra képtelen lépést tartani ezzel a kapacitásbővüléssel. Egy friss jelentés szerint az idén rekordmennyiségű tiszta energia veszett kárba, és a hálózati, valamint piacszabályozási hiányosságok miatt a szénerőművek termelése és kapacitása is tovább bővül.
A világ energiafogyasztása tavaly minden korábbinál magasabb szintre emelkedett, ahogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású források is mérföldkőhöz értek. A kettő együttes jelenléte azonban azt mutatja, hogy a zöldenergia-átmenet egyelőre inkább kiegészíti, mintsem felváltja a fosszilis kapacitásokat, ami világszerte igen nehéz döntések elé állítja a kormányokat.
A fúziós energia Európában megpróbál kilépni a kutatóintézetek falai közül, majd bekerülni a technológiai nagyvállalatok hosszú távú energiastratégiájába. Legalábbis erre utal a Google és a brit XTX Markets befektetése a müncheni fúziós reaktort fejlesztő vállalatba.
A napelemes boom után most a szélnek kell behoznia a lemaradást. A kormányzat a védőtávolság lazításával és gyorsított engedélyezési övezetekkel próbálja felpörgetni a beruházásokat, amelyet egy közel 870 milliárd forintos EU-s forrás is elősegít. Az óriási beruházásokért európai és kínai gyártók versenyeznek majd.
Az amerikai zöldenergia-szektor rekordtempóban bővül, épp ellentétesen a központi döntéshozók szándékával. Miután Washington feladta a szélenergia elleni jogi küzdelmet, a tőke oda megy, ahol a legjobban hasznosul, amiből érdemes tanulnia Európának, ha nem akar lemaradni.
A BYD a töltés idejét közelítené a hagyományos tankoláséhoz, kifogva a szelet a benzines autók hívei egyik legnagyobb kritikájából.
Túljutott a stagnáláson, de friss kihívásokkal küzd az európai piac – derül ki egy friss jelentésből. Esik a használt elektromos autók ára, nyomulnak a kínai gyártók, ám a támogatási politika nem egységes az EU-n belül.
Kína újabb lépést tett az űralapú napenergia felé: a földi tesztrendszere már mozgó célpontoknak is képes mikrohullámon energiát továbbítani. A szép új világ ígérete zöldáramról, űrbeli töltőállomásokról és energiabiztonságról szól, a technológia első nagy megrendelője mégis könnyen a hadsereg lehet.
Peking újabb frontot nyithat a technológiai hidegháborúban: a félvezetők és a kritikus nyersanyagok után már a napenergia-ipar kulcsberendezéseit is stratégiai eszközként kezelheti. Ha Kína korlátozza a fejlett gyártóeszközök amerikai exportját, azzal a zöldátmenet egyik legérzékenyebb pontjára mér csapást.
A Közel-Keleten a fegyverek ropogása egy olyan globális energetikai paradigmaváltást indított el, amelynek a legnagyobb nyertesei a kínai akkumulátor- és energiatároló-gyártók lehetnek.
A vízenergia szerepét kicsit átértelmezték a törökök: a klasszikus vízerőművek technikáját „átméretezve”, vízvezetéken keresztül termelnének áramot. A hegyek felől a városba tartó vezetéket szerelnék fel, ezáltal a gravitáció termelheti az elektromos áramot, ezzel is spórolva a város energiaköltségén, illetve zöldítve annak energiamixét is.
Miközben Brüsszel a régi függőségeket próbálja leépíteni, a zöldátállás csendben egy újabbat hozhat létre: a saját iparát védené, mégis, most akár egy új stratégiai nyersanyagból teheti importra szorulóvá a kontinenst.
Mivel a túl sok feszültséget érdemes a hálózatban eltárolni, ezért egy francia energiacég támogatja az albán állami szolgáltatót annak érdében, hogy az a megtermelt zöldenergia eltárolását biztosítani tudja. A pénzen kívül know-how-t is visz a Balkánra; a befektetéssel a francia fél befolyást keres a térségben, csakúgy, ahogy a magyar cégek is.
Szingapúrban a közelmúltban megindult a papír alapanyagát is adó cellulózból készülő akkumulátorok tömeggyártása. A lítiummentes, sőt könnyen komposztálható cellák biztonságos és olcsó alternatívát kínálnak, ám egyelőre csak a kisebb elektronikai eszközökben.
A nemzetközi árucsere növekedésének lassulása mellett a technológiai kontrollért folyó harc soha nem látott sebességre kapcsol: az elektromos járművek akkumulátorpiaca a legjobb példa arra, hogy egy technológiai óriás hogyan veszítheti el a relevanciáját alig egy évtized alatt.
A háztartási energiatárolás egyre inkább elengedhetetlen a megújuló energiaforrások integrációjához mind globálisan, mind Magyarországon. A Lunar Energy friss befektetései és a hazai támogatási programok mutatják, hogy a tárolás stratégiai szükséglet a hálózati stabilitás és az ellátásbiztonság érdekében.
Az Onox nem a dízeltraktorok teljes kiváltását ígéri, hanem azt mutatja meg, hogy hol használható az elektromos hajtás a mezőgazdaságban – nagyfeszültségű töltési infrastruktúra nélkül.
A tavalyi év Európában megmutatta, hogy a vezetékes gáz korszaka után az LNG képes stabilizálni a rendszert – de ennek az az ára, hogy a kontinens sokkal inkább ki van téve a globális piac hangulatának.
Európa stratégiai választás elé érkezett: a mesterséges intelligencia (MI) területén való versenyképesség és az ambiciózus klímavédelmi célok ugyanolyan fontosak, mégis, egymásnak ellent mondhatnak. A CNBC cikke azt elemzi, hogy ezek miként hatnak az EU technológiai szuverenitására, energia-infrastruktúrájára és gazdasági növekedésére.
A kelet-közép-európaiak többsége mára elvetette a nyugati típusú, ideológiavezérelt zöldpolitikát. A legújabb felmérések szerint a térségben az energiarealizmus győzött.
Évtizedeken keresztül a kibányászott foszfátkőzetek szinte teljes egészét a műtrágyagyártás nyelte el. A foszfor a mezőgazdaság ügye volt, az ára pedig a kukorica és a búza hozamától függött. Ez a korszak azonban véget ért.
Míg a világ figyelme a lítiumra és a ritkaföldfémekre szegeződik, a háttérben nagy léptékű strukturális átrendeződés zajlik a legelterjedtebb könnyűfém, az alumínium piacán.
Az MI-robbanás az amerikai villamosenergia-rendszert teljesen váratlanul érte. Márpedig az adatközpontok térnyerése miatt óriási szükség volna a fejlesztésére, hiszen a jelenlegi állapotában is alig bírja a terhelést, és ki tudja, mit hoz a jövő.
A globális energiapiacokon zajló átalakulás közepette egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy a világ legnagyobb olaj- és gázvállalatai csupán látszólagos erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóság irányába.
A McKinsey Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet lelassult, és a párizsi klímacélok egyelőre elérhetetlenek. A tanulmányból kiolvasható, hogy a jövőben a kibocsátáscsökkentésen túl inkább az alkalmazkodásra kellene összpontosítani.
Az EU 545 millió eurós csomaggal gyorsítja Afrika zöldenergia-átmenetét kilenc országban a Global Gateway-stratégia részeként, amely 2030-ig 300 GW megújuló kapacitást céloz. A támogatás hálózatfejlesztést, vidéki villamosítást és klímacélokat támogat, miközben 600 millió áram nélkül élő ember életét változtathatja meg.
Németországban az Altmark régióban egy évente 25 ezer tonna lítiumot adó készletet fedeztek fel, ami az ország elektromosautó-gyártásának kétharmadához elegendő. A Neptune Energy környezetbarát DLE-technológiával 2028-tól kezdené a kitermelést, csökkentve az EU Kína felőli akkumulátoralapanyag-függőségét.
A lítium iránti globális kereslet 2025-re elérheti az 1,8 millió tonna lítium-karbonát-ekvivalenst, ami háromszorosa a 2020-as szintnek, és a kitermelés súlyos vízhiányt okoz Chilében és Argentínában. A Climate and Community Institute friss elemzése szerint a fenntartható városi közlekedés és az újrahasznosítás 2050-re 92 százalékkal csökkentheti a lítiumigényt, de egyelőre óriási iránta a ...
Az EU bírósága lesöpörte az osztrák mélyzöldek próbálkozását, így a nukleáris energia és a földgáz zöldstátusza megmaradt, utat nyitva évi 500 milliárd eurós fenntartható beruházásnak. A döntés megerősítette, hogy a megújulók mellett stabil energiaforrásokra van szükség.
A brüsszeli Bruegel Intézet új mutatót dolgozott ki a zöldátállás mérésére. A folyamat ütemesen halad, de még az EU-ban sincsenek összesített, jól összevethető adatok a zöldtrendekről.
