Az alelnök volt kommunikációs igazgatója egészen elképesztő ötlettel állt elő: lemondatná Joe Bident, hogy néhány hétig mégis Harris legyen az elnök, ha már a választást csúfosan elbukta.
A szavazatszámlálás ugyan még nem zárult le a tengerentúlon, de a lényegi kérdések már eldőltek: Donald Trump az előzetesen vártnál simább versenyben átlépte az elnökséghez szükséges 270 elektori szavazatszámot, emellett a republikánusok 4 év után visszaszerezték a szenátusi többséget is. Jelenleg még négy állam eredményére várunk, amelyek mindegyikében a leendő elnök vezet.
Az Egyesült Államokban az elnökválasztás ún. korai szavazási fázisa a végéhez közeledik, ami a beérkezett adatok alapján inkább a republikánusokat töltheti el bizakodással. Persze pusztán ezekből a számokból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a végső eredményre nézve: a verseny továbbra is nagyon szorosnak ígérkezik.
Az MBH Bank Elemzési Centruma, illetve az MBH Befektetési Bank részvénypiaci elemzői megvizsgálták az amerikai elnökválasztás legfontosabb gazdasági hatásait. Milyen állapotban van az Egyesült Államok gazdasága? Milyen hatása lehet egy esetleges demokrata vagy egy republikánus győzelemnek a különböző ágazatokra és a befektetési piacokra? Kell-e tartanunk egy globális vámháború veszélyeitől? Az MBH szakértőinek elemzéséből készült összeállításában mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk.
Pennsylvania 19 elektori szavazata miatt a választás legfontosabb csatatérállama, amelynek a demográfiai összetétele kicsiben tükrözi az amerikai választók egészét a fehér munkásosztály, a külvárosi szavazók fontossága és növekvő kisebbségi csoportok révén. Az infláció és a repesztéses gázkitermelés körüli viták kedvezhetnek Trumpnak, aki a felmérések szerint szűk előnnyel vezet Harris előtt.
Észak-Karolinában Trump előnyét növeli a magas vidéki lakosságarány, miközben Harris kampánya a fekete közösség és a függetlenek megnyerésére összpontosít. A szoros versenyben a gyors urbanizáció és az etnikai sokszínűség a demokraták javára billentheti a mérleget. A hibahatáron belüli republikánus előny ellenére a demokraták jelentős kampányköltésbe kezdtek, bízva az állam átbillentésében.
Milliárdosok játszótere lett az amerikai elnökválasztási kampány: a világ leggazdagabb emberei közül többen is beszálltak, hogy megtolják favorit jelöltjük küzdelmét néhány tucat vagy éppen százmillió dollárral. A finanszírozás összege egyébként már 4 milliárd dollárnál jár.
Georgia a társadalmi változások nyomán újra csatatérállammá vált, ahol a 16 elektori szavazatért folytatott verseny rendkívül szoros. Az állam afroamerikai lakossága és a növekvő spanyol ajkú közösség kritikus szerepet játszik a választásban. Bár Trump támogatottsága csekély előnyt mutat, a végső eredmény az afroamerikaiak részvételén múlhat.
Michigan 15 elektori szavazatával ismét lényegi szerepet kap a Fehér Házért folyó küzdelemben: a gazdasági kihívások, a fehér munkásosztály, a fekete és arab amerikai közösségek többek között a gázai háborúval kapcsolatos hozzáállás miatt mind meghatározhatják az eredményt. A legfrissebb közvélemény-kutatások Harris és Trump között fej fej melletti áll, így az egyik legkiélezetteb verseny itt várható.
Arizonában Joe Biden szűken, 10 ezer szavazattal győzte le Donald Trumpot, ami jól példázza, hogy az ellenőrizetlen migráció megváltoztathatja egy állam szavazási mintázatát, miközben az amerikai–mexikói határon kialakult helyzet megosztja a társadalmat. Az állam gyorsan növekszik, egyre sokszínűbb, így a republikánusoknak elsősorban a fehérek és a spanyol ajkú lakosság mozgósítása lehet döntő tényező novemberben.
Az Egyesült Államokban néhány mérföldkő számos család számára frusztrálóan elérhetetlenné vált, ez pedig hozzájárul ahhoz a gazdasági pesszimizmushoz, ami a választásokat is körüllengi.
Az USA gazdasági mutatói kitűnő számokat produkálnak, egyes területeket tekintve sosem volt még ilyen jó állapotban választási évben. Ez mégsem feltétlenül hajtja Kamala Harris malmára a vizet. Hogy miért, annak a Reuters járt utána.
Az amerikai elnökválasztás eredményének kihirdetése napokig is eltarthat, mivel az 51 különböző választás államonként eltérő szabályok szerint zajlik, és a levélszavazatok, valamint az ún. délibábjelenség késleltetheti a pontos eredmények kihirdetését. Az elektori rendszer és a szoros verseny tovább bonyolíthatja a helyzetet, így elképzelhető, hogy a választás utáni héten sem lesz még egyértelmű győztes.
Wisconsin az egyik fontos csatatérállam az amerikai elnökválasztáson, ahol minimális különbségekkel dől el a győzelem: a legutóbbi két voksoláson a jelöltek közti különbség mindössze 20 ezer szavazat volt a közel 6 milliós államban. Mivel Wisconsin kevésbé sokszínű és a fehér munkásosztály dominál, az fog dönteni, hogy ebben a csoportban melyik jelölt tud magabiztos előnyt kialakítani.
Nevada, az Egyesült Államok egyik fontos csatatérállama kulcsszerepet játszhat a közelgő elnökválasztáson. Vélhetően az a jelölt nyeri az államot, aki sikeresebb lesz a spanyol ajkúak körében. Bár a demokraták némi előnnyel indulnak főként a népesség egyenlőtlen eloszlása miatt, a megélhetési költségek növekedése és a bevándorlás miatti aggodalmak Donald Trump javára fordíthatják a versenyt.
Joe Biden elnöksége alatt több mint 10 millió bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, ami jelentős politikai vitákat okozott a választások előtt. Az elnök lazább megközelítése felerősítette a határőrizeti kihívásokat és növelte a migrációval kapcsolatos társadalmi feszültségeket. A migráció kérdése kulcsszerepet játszik a közelgő elnökválasztáson, különösen a kritikus csatatérállamokban, habár önmagában ezzel nem lehet nyerni.
Az elektori szavazatok egyenlősége esetén a frissen megválasztott képviselőházra szállna a döntés joga az Egyesült Államok alkotmányának 12. kiegészítése értelmében. Ez jelen állás szerint Donald Trumpnak kedvez. Az már más kérdés, hogy a számos más, november 5-ére szóló forgatókönyv közül ennek bekövetkeztére relatíve kis esély mutatkozik, de érdemes lefuttatni egy ilyen lehetőséget is.
Az arab származású amerikaiak a kulcsfontosságú ingadozó államokban valószínűleg Trumpot választják Harrisszel szemben, mégpedig Biden gázai politikája elleni tiltakozó szavazatukkal.
Az ukrajnai háború végül valóban az Egyesült Államokban dől el. Zelenszkij bemutatta úgynevezett „győzelmi tervét” az amerikai elnöknek, de mire ez megtörtént, olyan otrombán avatkozott be az választási kampányba, hogy Trumpnál végleg elvágta magát. Ami a tervet illeti: senki nem vette komolyan.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt az Egyesült Államokban a liberális fiatal nők aránya. 2017 és 2024 között a liberális 18–29 éves nők aránya 40 százalékra emelkedett, miközben a fiatal férfiak nézetei kevésbé változtak. A változás hátterében olyan társadalmi események állhatnak, mint a #MeToo mozgalom. Ez a tendencia jelentős hatással lehet a közelgő választásokra is.
Egy új felmérés riasztó képet fest az Egyesült Államokban a politikai erőszak elfogadásáról. A Napolitan News Service adatai alapján ugyanis a demokraták 28 százaléka szerint az Egyesült Államok jobban járt volna, ha Donald Trumpot meggyilkolják, de az összes megkérdezett esetében is 17 százalék ez az arány. Amerika ilyenkor is a tolerancia és a szabadság hazája?
Szeptember 10-én, Philadelphiában, helyi idő szerint 21 órakor tartották az elnökválasztási vitát Harris amerikai alelnök és Trump volt elnök között. A vita házigazdája inkább a demokratákhoz közeli ABC volt. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint továbbra is éles a verseny a Fehér Házért, nincs számottevő eltérés kettejük támogatottságában.
Bár a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen formában nem szól bele az amerikai elnökválasztásba, időről időre mégis kommentálja azt. Az elnöki szóvivő egy interjúban azt is elárulta, mit szól Trump mondatához, amely szerint 24 óra alatt véget vetne az ukrajnai háborúnak.
Kamala Harris továbbra sem hajlandó elárulni konkrétumokat a tervezett energiapolitikájával kapcsolatban. A Big Oil végül elvesztette a türelmét, és azt követeli a demokrata alelnökjelölttől, hogy beszéljen nyíltan, és maszatolás nélkül fejtse ki kampányában, mit fog tenni, ha a Fehér Házba kerül.
Az amerikai elnökválasztásokat rendszerint a csatatérállamok döntik el, amelyek kiléte a ciklusok közti szociográfiai változások miatt folyamatos mozgásban van. Ahogy polarizálódik az amerikai társadalom, úgy ezen államok száma is csökken. A mostani állapot szerint a versenyfutást november 5-én 7 csatatérállam dönti el. A fő kérdés, hogy ki tudja sikeresebben megszólítani a célzott választói csoportokat.
A kongresszus azzal a feltétellel szavazta meg a legutóbbi ukrán segélyeket, ha Biden végre elmondja, mi az Egyesült Államok pontos stratégiája az ukrajnai háborúval kapcsolatban – és azt is, mit jelent a kormány számára a győzelem fogalma. Az elnök és az alelnök azonban nem hajlandó megszólalni, amitől egyre több szenátor és képviselő kezd ideges lenni.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Úszómedencét lehetne megtölteni a Kamala Harrisnek szánt adományokkal. A demokrata elnökjelölt tizenegy nap alatt több pénzt szedett össze, mint Biden a kampánya első 135 napjában. Bónusz: rengeteg olyan adományozó bukkant fel, aki a Biden-kampány alatt sehol nem volt.
Az új demokrata elnökjelölt nem sokat hajlandó elárulni tervezett energiapolitikájáról. Ha mégis, akkor úgy beszél, hogy azt mindenki a saját szája íze szerint értelmezheti. Ide is egy jó szó, oda is egy ígéret…
Vajon elég a viszonylagos jólét egy választás megnyeréséhez? Az 1992-es Clinton-kampányban megfogalmazott „the economy, stupid” mint sokszor hangoztatott alapelv, azaz hogy a gazdasági kérdések döntik el a választásokat, ma már nem teljesen igaz. A szavazók figyelmét érzelmi és kulturális problémák kötik le, és kiemelkednek az olyan szimbolikus ügyek, amelyek mentén felsorakozva eldönthető egy-egy választás.
