A nemzetközi kapcsolatok hierarchiájának átalakulása és a középhatalmak felemelkedése új dinamikát hozott a globális politikába. A legfrissebb felmérés szerint az Egyesült Államok és Kína mellett Szaúd-Arábia, Brazília és Indonézia is a nagyhatalmak közé léphet.
Az India és Kína között a kapcsolatok enyhülése figyelhető meg, de ez inkább taktikai váltásnak tekinthető, mintsem az indiai geopolitikai stratégia alapvető átalakulásának.
Amikor a különböző országok befolyásáról van szó, a katonai képességek, a technológiai fejlettség vagy a gazdasági erő mellett gyakran megfeledkezünk a diplomácia fontosságáról. Manapság azonban a blokkosodás és az évtizedeken keresztül uralkodó világrend átalakulása közepette a soft powernek, a puha hatalomnak ez az eszköze egyre hangsúlyosabbá válik. A Global Diplomacy Index (GDI) elnevezésű projekt célja, hogy megmutassa, mely ország hány képviseletet működtet a világban és hogy ezek hol találhatók. Magyarország előkelő helyen szerepel a missziók számának tekintetében.
Decemberben a Washingtoni Állatkert és az Edinburghi Állatkert pandái visszakerültek Kínába. Ez azt eredményezte, hogy a brit állatkertekben már nincsenek pandák, az Egyesült Államokban pedig csak az Atlantai Állatkertben láthatók még, de várhatóan ők is hamarosan hazautaznak. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben, 50 év után, először nem lesznek pandák az USA-ban, mivel Kína nem újítja meg a kölcsönzési szerződéseket. De mi ennek a jelentősége? Milyen hatással van ez a külpolitikára? Hogyan működik a kínai pandadiplomácia?
