A legfrissebb, 2023 júliusa és novembere között gyűjtött adatokat feldolgozó GDI 66 államot, többek között a G20 csoportot, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjait rangsorolja.  

A diplomácia fontosságát jól mutatja, hogy  

a digitális, online lehetőségek ellenére a kormányok továbbra is sokat fektetnek a személyes képviseletükbe.  

Az is kitűnik, hogy a többi hatalomtechnikai terület mellett a diplomáciában is megmutatkozik a hatalmak egyre éleződő versengése. Az olyan konfliktusok, mint az ukrajnai háború, a dél-afrikai vagy az argentin gazdaság problémái a kapcsolattartás hálózatainak csökkenéséhez vezettek, az átrendeződés és a geopolitikai prioritások átalakulása miatt egyes államok néhol szándékosan ritkítják, más régiókban azonban növelik a képviseleteik számát. 

Kína tartja fenn a legtöbb diplomáciai képviseletet 

A 66 országból álló listát a most kiadott jelentés szerint Kína vezeti 274 külképviselettel, míg a második helyen hárommal lemaradva, azaz 271 poszttal az Egyesült Államok, a harmadik helyen pedig 252-vel Törökország áll. Peking 2011-ben még 23-mal kevesebb diplomáciai küldöttséggel büszkélkedhetett, mint Washington, de 2019-ben átvette a vezetést.  

Kína erősödő befolyását az is mutatja, hogy Tajvan csak a 33. helyre került a hivatalos diplomáciai küldöttségeit tekintve.  

Tajpej 110 külképviseletet tart fenn, de ezekből 96 csupán nem hivatalos, kereskedelmi vagy kulturális iroda. Igaz, ezek is képesek az érdekek képviseletére, és a nem hivatalos vagy nem diplomáciai képviseletként akkreditált missziók száma 2017 óta héttel növekedett. Legutóbb Nauru volt az az állam, amely 2024 januárjában bejelentette, hogy Tajpej helyett Pekinget tekinti az egyetlen Kína vezetőjének. 

A harmadik helyen álló török képviseletek 40 százaléka, szám szerint 102 Európában található, a csendes-óceáni térségben viszont egyáltalán nem található ilyen.  

Oroszország a missziókat tekintve 2021-ben – a legutóbbi GDI közzétételekor  – csúszott a 6. helyre, és ezt a helyezését megtartotta, igaz, diplomáciai a képviseleteinek száma 13-mal csökkent.  

India törekvései a globális dél feletti vezető szerep betöltésére jól megmutatkozik abban, hogy a 2021 óta megnyitott 11 állandó küldöttségből 8 Afrikában van.  

Újdelhi egyébként a diplomáciai befolyását tekintve éppen lemarad az első tízből, a jelentés szerint ugyanis a 11. helyen áll. 

Magyarország előkelő helyen 

Hazánk az előkelő 20. helyet foglalja el – az OECD államai között a 14.-et – 87 nagykövetséggel, 43 konzulátussal, 7 állandó misszióval és 3 egyéb formájú képviselettel.  

Mindezt úgy, hogy a vizsgált országok közül népesség tekintetében a 43. helyen állunk. 2021-hez képest egyébként két helyet javítottunk három új konzulátus megnyitásával. 

Amellett, hogy a V4-es országokat és a jelentésben szereplő szomszédainkat  – Ukrajna, Románia és Szerbia nem szerepel a listán – egyaránt megelőzzük, az Európai Unióban is az előkelő 6. helyen állunk. Fontos még, hogy hivatalos uniós diplomáciai küldöttségből is csak hárommal van több (143), mint Magyarországnak.

A magyar diplomáciai hálózat (Forrás: Lowy Institute) 

A háború hatása az orosz és ukrán diplomáciai küldöttségekre 

Oroszországról elmondható, hogy nyugati irányú diplomáciai kapcsolatai megszenvedték a 2022-ben Ukrajna ellen indított háborút, ennek ellenére továbbra is jelentős nemzetközi kapcsolathálózatot tart fent.  

A listában szereplő államok 16 oroszországi képviseletet zártak be, igaz, közben az orosz vezetés is 14 külmissziójából hívta vissza diplomatáit.  

Moszkva így is a 16. legtöbb külképviseletnek ad otthont: 61 követség és konzulátus működik az orosz fővárosban. 

Az MI5 információi szerint 2022 novemberében, az orosz invázió felerősödésekor 600 orosz diplomatát utasítottak ki nyugati államok, és közülük 400-at vádoltak kémkedéssel. Ezt a kiutasítási hullámot „a modern európai történelem legnagyobb mértékű stratégiai csapásának” tartják az orosz titkosszolgálati hálózattal szemben. 

Ukrajnában a háború kezdete óta 11 állam záratta be a követségét, igaz, több képviseletre visszatérhettek a diplomaták.  

Melyik város ad otthont a legtöbb küldöttségnek?

A legtöbb diplomáciai képviselet az Európai Unió szívében, Brüsszelben található, szám szerint 124. Ezt követi Párizs 118 működő egységgel, majd az ENSZ egyik központja, New York 116-tal. Az első ötbe még Genf (99) és Bécs (98) került be, ami érthető, tekintve, hogy előbbi jelentős pénzügyi központ, míg utóbbi az ENSZ másik fontos székhelye. 

Felkavarodott a diplomácia állóvize a csendes-óceáni térségben 

Érdekes látni, hogy az átrendeződés, a geopolitika súlyának eltolódása megmutatkozik abban is, hogy mely régiókban volt a legnagyobb mozgolódás a diplomácia terén. 

Peking jó ideje a befolyásának növelésére törekszik Afrikában, amelyet jócskán megtámogat a BRICS+-együttműködés és az Egy övezet, egy út (BRI) kezdeményezés keretein belül nyújtott hitelek. A diplomáciai képviseletek számát tekintve néggyel előzi meg Washingtont:  

Kína 60, míg az USA 56 küldöttséget tudhat magáénak Afrikában.  

Az ázsiai nagyhatalom szintén vezet Kelet-Ázsiában (44 kínai szemben a 27 amerikai képviselettel), a csendes-óceáni térségben és Közép-Ázsiában pedig egy-egy képviselettel előzi meg vetélytársát.  

Az USA Észak- és Közép-Amerikát dominálja (40:24), és előnye van még Európában (78:73) és Dél-Ázsiában is. A Közel-Keleten és Dél-Amerikában a két állam egyenlő számú (17, illetve 15) diplomáciai képviseletet működtet. 

A másik térség, amelyre nagyobb figyelem vetült 2017 óta a csendes-óceáni szigetállamok környéke, Ausztráliát és Új-Zélandot is beleértve.  

Itt 29 misszió kezdte meg a működését – ezekből 14 az említett két országban. Washington és Peking versengése itt is megfigyelhető, mindkét nagyhatalom fejlesztette a diplomáciai kapcsolatait a térségben. A Salamon-szigeteken egyaránt új nagykövetségeket adtak át – az USA egy korábbit nyitott újra ,– és más szigeteken is indítottak missziókat, vagy nagykövetségi szintre emeltek korábban már működő, de nem ilyen magasan akkreditáltakat.  

Amíg relatíve a csendes-óceáni térségben nyíltak meg leggyorsabban az új képviseletek, addig Európa mondhatja el magáról, hogy itt létesült a legtöbb 2017 óta. Mindent együttvéve a világon a legtöbb diplomáciai misszióval szintén az öreg kontinens büszkélkedhet. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI