Az olajárplafont kikerülő orosz árnyékflotta tagjai zömében egy moszkvai biztosítóval állnak szerződésben. Csakhogy abban van egy apró betűs rész is, amely kimondja: amennyiben a hajót a szankciók kijátszása közben éri szerencsétlenség, egy cent sem jár a pórul járt szállítónak. De akkor ki viselné egy tankertragédia anyagi következményeit?
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
Soha nem látott összegű bevételekre tett szert 2023-ban az orosz kormány. Az egyik felhajtóerő az Indiával folytatott olajbiznisz volt, amelynek nagy része a szankciókat illegálisan megkerülve, az úgynevezett árnyékflotta közreműködésével zajlik. A dolog pikantériája, hogy az így Indiába került, majd ott finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb felvásárlója éppen az az Egyesült Államok és szövetségesei, akik az orosz kőolajra a szankciókat kivetették.
Inkább gesztusjellegű, semmint mérhető hatásai lesznek a tizenkettedik szankciós csomagnak. A pakkban semmi olyan nincs, ami komolyan árthatna az orosz gazdaságnak. Európa kifogyott az ötletekből és az akaratból, ideje hát a nyílt látványpolitizálásnak.
Nem várt helyről érkezett a javaslat, de logika mindenképp van abban, amit a Bloomberg szerzője javasol. Főszerepben ismét az árnyékflotta.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
