Donald Trump második elnöksége kemény fellépést ígér Kína, Oroszország és Irán ellen. Az USA szankciókkal csapna le az orosz LNG-re, miközben az EU is zárná kapuit az orosz energiával szemben. Emellett a multipoláris világrendre törekvő “felforgató hatalmak” cinkostársai is keményebb elbánásra számíthatnak. Vajon sikerülhet visszaállítani az amerikai dominanciát?
A napokban megkötötték a nagy üzletet: Oroszország beleegyezett, hogy 10 éven át napi félmillió hordó kedvezményes olajjal lássa el Indiát. Ez a mai árakon évi 13 milliárd dollár forgalmat jelent, és a globális kínálat 0,5 százalékát teszi ki.
A Bloomberg alapos elemzést tett közzé arról, hogyan is működik az árnyékflotta. Az elemzők éveken át vizsgálták a feketén működő hajóhad tevékenységét, sőt annak egyik legnagyobb fészkébe, a Dél-kínai-tenger és a Malaka-szoros közötti vizekre is elmerészkedtek. Rámutattak, hogy egy óriási illegális hálózatról van szó, amelynek megregulázása ugyan számos nehézségbe ütközik, de mielőbb kívánatos lenne, mivel komoly kockázatokkal fenyeget.
Az Nvidia mesterségesintelligencia-chipjei, mint az A100 és H100, Kínában továbbra is könnyen elérhetők, annak ellenére, hogy az USA korlátozta ezek exportját. A kisebb távol-keleti szolgáltatók alacsonyabb áron kínálják az Nvidia chipekkel működő felhőszolgáltatásokat, ami arra utal, hogy megkerülik az exporttilalmat.
Miközben Európában elképesztő méreteket öltött a gazdasági lassulás, a szankciókkal agyonvert Oroszország GDP-je megindult felfelé. Hogy így alakult, az egyrészt az orosz technokrata elitnek, másrészt a háborút megelőző tíz év szigorú fiskális politikája révén felhalmozott tartalékoknak köszönhető. De meddig lehet finanszírozni egy ekkora háborút korlátozott eszközökkel?
Rekordgyorsasággal fűződnek szorosabbra az azeri–orosz kapcsolatok. Putyin elnök bakui látogatásának hátterében most szó szerint a jószomszédi viszony megszilárdítása áll. A történetben a csavar, hogy Oroszországnak nagyobb szüksége van Azerbajdzsánra, mint fordítva.
Bár a Kína felé irányuló amerikai chipkereskedelemre a legszigorúbb tiltó rendelkezések vonatkoznak, a gyártók – tudatosan vagy sem – mindig megtalálják a módját, hogy eladhassák a termékeiket. Ahogyan a kínai vevők is pontosan ismernek minden trükköt.
Továbbra is milliárdos értékben áramlanak a dollár- és euróbankjegyek Oroszországba, annak ellenére, hogy a háborús szankciós csomagok keretében az USA és az EU is felfüggesztette a készpénzexportját. Az elmúlt időszakban tapasztalt forgalom leginkább nemesfémekhez, illetve Moszkva keleti szövetségeseihez köthető.
Soha senki és semmi nem fogja meggyőzni a brüsszeli vízfejet arról, hogy a szankciók nem döntik romba az orosz gazdaságot. Az sem, hogy éppen azoknak köszönhetően az orosz ipar főszereplői az idén 11 milliárd dollárnyi osztalékot vehettek ki.
Németország hevesen ellenzi, hogy a formálódó új szankciós csomag része legyen a Fehéroroszországba irányuló luxustermékek exportja. Pedig az oroszoknak a baráti állam lett a nyugati autószalon. Ami oda bekerül, Moszkvába megy tovább.
Az olajárplafont kikerülő orosz árnyékflotta tagjai zömében egy moszkvai biztosítóval állnak szerződésben. Csakhogy abban van egy apró betűs rész is, amely kimondja: amennyiben a hajót a szankciók kijátszása közben éri szerencsétlenség, egy cent sem jár a pórul járt szállítónak. De akkor ki viselné egy tankertragédia anyagi következményeit?
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
Soha nem látott összegű bevételekre tett szert 2023-ban az orosz kormány. Az egyik felhajtóerő az Indiával folytatott olajbiznisz volt, amelynek nagy része a szankciókat illegálisan megkerülve, az úgynevezett árnyékflotta közreműködésével zajlik. A dolog pikantériája, hogy az így Indiába került, majd ott finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb felvásárlója éppen az az Egyesült Államok és szövetségesei, akik az orosz kőolajra a szankciókat kivetették.
Inkább gesztusjellegű, semmint mérhető hatásai lesznek a tizenkettedik szankciós csomagnak. A pakkban semmi olyan nincs, ami komolyan árthatna az orosz gazdaságnak. Európa kifogyott az ötletekből és az akaratból, ideje hát a nyílt látványpolitizálásnak.
Nem várt helyről érkezett a javaslat, de logika mindenképp van abban, amit a Bloomberg szerzője javasol. Főszerepben ismét az árnyékflotta.
