Az orosz kormány soha nem látott mennyiségű készpénzzel a kasszájában lépett az ukrajnai háború harmadik évébe. Az összegből rekordmennyiségű, 37 milliárd dollár származik az Indiának tavaly eladott nyersolajból, amelyből egy új elemzés szerint az ázsiai ország finomítva több mint 1 milliárd dollár értékben exportált az Egyesült Államokba. 

Ez a pénzforgalom, amely egyértelműen Moszkva javát szolgálja, annak köszönhető, hogy  

India tavaly több mint 13-szor annyi orosz nyersolajat vásárolt, mint az ukrajnai háború előtt  

– derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) részéről a CNN számára exkluzívan megosztott elemzésből. Ez azt mutatja, hogy Washington stratégiai partnere, Újdelhi lépett a nyugati nyersolajvásárlók helyére, miután az Oroszország elleni szankciók csökkentették a Nyugatra irányuló eladások mennyiségét. 

Valószínűleg az orosz árnyékflottának köszönhető 

Mivel az  indiai–orosz kőolajüzleteket nem sújtja semmilyen szankció, vagyis teljesen jogszerűek, a szakértők a hajózási útvonalakat vizsgálva úgy vélik,  

az ilyen mértékű szállítás valószínűleg az úgynevezett orosz „árnyékflottát” is érinti,  

a nyersolajszállító tankerek egy flottáját, amelyet Moszkva azért hozott létre, hogy megpróbálja leplezni, kivel és hogyan kereskedik, elősegítve ezzel azt, hogy a Kreml a lehető legnagyobb profitra tehessen szert. 

A CNN februárban szemtanúja volt egy olyan kereskedelmi ügyletnek a görögországi Jíthio (Gytheio) kikötőjében, amely valószínűleg ennek a nagyobb volumenű üzletnek a része lehet. Két kőolajszállító hajó – egy nagyobb és egy kisebb – úszott egymás mellé, hogy egy hajóból hajóba történő transzfert bonyolítsanak le, amely során a kőolajat átcsatornázzák az egyikből a másikba, olykor azzal a céllal, hogy annak eredetét és végső szállítási célját eltitkolják. 

A két tankernek mozgalmas a múltja. Mindkettő Oroszországból hajózott ki pár héttel korábban. Egyikük egy olyan indiai székhelyű cég tulajdonában van, amelyet azzal vádolnak, hogy megszegi a szankciókat. A másik korábban egy olyan ember tulajdonában volt, akire különböző amerikai büntetőintézkedéseket vetettek ki. Ezt a hajózást megfigyelő Pole Star Global nevű cég adatai is alátámasztják.  

„Az ilyen transzferek (néha) legálisak, ugyanakkor tiltott eszközként is használják azokat a szankciók megkerülésére” – mondta David Tannenbaum, a Pole Star Global munkatársa.  

Megpróbálják összezavarni a hatóságokat, hogy a nyersolaj honnan származik és hogy a szállítás végén ki lesz a vásárló.” 

Hetente több tucat hasonló transzferre kerül sor a Lakón-öbölben, a görög partok közelében, mivel ez egy kényelmes találkozási terület a Szuezi-csatorna és az ázsiai piacok felé haladó hajóknak – mondják a szakértők. 

A Lakón-öböl ölelésében történnek az illegális transzferek 

Február elején az amerikai pénzügyminisztérium új szankciócsomagot vezetett be olyan hajók és vállalatok ellen, amelyeket azzal gyanúsítanak, hogy az amerikai büntetőintézkedéseket megszegve segítették az orosz nyersolaj szállítását. Ezzel próbálják akadályozni az orosz árnyékflotta működését. 

Egy az Egyesült Államok által vezetett államkoalíció  

2022 végén „árplafonról” állapodott meg, vállalva, hogy nem vásárolnak orosz nyersolajat hordónként 60 dollárnál drágábban.  

Továbbá ezek a nemzetek megtiltották a hajózási és biztosítótársaságaiknak – a globális hajózás kulcsfontosságú szereplőinek –, hogy megkönnyítsék az orosz nyersolaj ezen ár feletti kereskedelmét. 

„Az árplafon volt az igazi ösztönzés az árnyékflotta felállítására” – mondta Katona Viktor, a Kpler nevű kereskedelmi kutatócég nyersolajért felelős vezető elemzője.  

Minél hosszabbak az ellátási láncok, annál nehezebb kibogozni a hajóból hajóba történő transzfereket, és ez minél bonyolultabb, annál nehezebb meghatározni, hogy az adott üzlet során valójában mennyibe került egyhordónyi orosz kőolaj.” 

A fenti ábra azt mutatja, hogyan zajlik le egy ilyen hajóból hajóba történő transzfer India és Oroszország között, a Lakón-öböl területét érintve 

Oroszország és India között az egyes olajkereskedelmi ügyletek nyíltak és közvetlenek. A Windward egy mesterséges intelligenciát alkalmazó tengerészeti vállalat tavaly 588 kőolajszállító utat azonosított az orosz és indiai partok között. 

Azonban a két ország közötti kereskedelem ennél sokkal összetettebb. A Pole Star Global megvizsgálta ugyanezt az útvonalat, és  

tavaly több mint 200 olyan orosz hajóútra bukkant, amely során a Lakón-öbölben transzferre került sor, és a kőolajat átvevő hajó ezek után Indiában kötött ki. 

Tannenbaum gyanítja, hogy az ilyen transzferek elsődleges célja, hogy elkerüljék a szankciókat, hiszen „majdnem az összes hajó” kapcsolatban áll az USA-val vagy az Európai Unióval, így az árplafon rájuk is vonatkozna.  

Ez az öböl zárt, félreeső helyen van, így az ilyen tevékenységeket anonim módon is végre lehet hajtani.” 

A Windward vezérigazgatója, Ami Daniel hasonlóképpen értékelte a helyzetet. „Ez egy módszeres, rendszerszintű megoldás az oroszok részéről, hogy ezáltal mindent sokkal bonyolultabbá tegyenek.” Elmondta, hogy a szankciók kijátszására „óriási” az ösztönzés Oroszország és az olajkereskedők részéről. Hozzátette: „Az, hogy több mint 60 millió hordót elszállíts az óceán közepére, majd onnan Indiába exportáld őket, sokkal egyszerűbb, mint közvetlenül odahajózni”. 

Az árnyékflotta lehetővé teszi Oroszország számára, hogy párhuzamos hajózási rendszert alakítson ki. Ezáltal Moszkva képes kijátszani a nyugati szankciók változó taktikáját és fókuszát a több száz átláthatatlan tulajdonú tanker és a bonyolult útvonalak segítségével.  

A Windward számításai szerint ez a flotta tavaly mintegy 1800 hajót számlált. 

Mi lesz az így befolyó hatalmas orosz bevétellel? 

Újdelhi nyersolajvásárlásainak köszönhetően Putyinon kissé enyhült a szankciók nyomása.  

Az orosz szövetségi bevételek 320 milliárd dolláros rekordösszegre növekedtek 2023-ban, és úgy néz ki, tovább fognak emelkedni. 

Ennek a pénznek nagyjából a harmadát már tavaly az ukrajnai háborúra fordították, míg egy nagyobb részt az idei évre, a konfliktus további finanszírozására tettek félre – mondják egyes elemzők. 

A Kreml rendelkezésére álló források Moszkvát jobb helyzetbe hozzák egy hosszabb háború folytatásához, mint Kijevet, amely éppen a nyugati pénzügyi támogatás további fenntartásáért küzd. 

Oroszország bevételei és kiadásai 2023-ban csúcsot értek el Howard Shatz, a Rand gazdasági elemzőjének vizsgálatai szerint. Moszkva még nem hozta egyensúlyba a költségvetést, és ez nemcsak a háború, de a szankciók olajbevételekre gyakorolt hatását is jelzi. 

A bevételnövekedés ellenére a föderáció költségvetési hiánya minden idők harmadik legmagasabbja volt.  

Ennél nagyobbat csak 2020-ban és 2022-ben regisztráltak – kezdte Shatz. – A hazai termelésre és az importra kivetett adók magasak és hatékonyak. Ez azt jelenti, hogy a Kreml a saját polgáraival fizetteti meg a háború árát.” 

Hová kerül az Indiában finomított orosz olaj? 

India azzal igazolja az orosz nyersolaj vásárlását, hogy  

így alacsonyabban tartja a világpiaci árakat, mivel nem versenyez a közel-keleti kőolajért a nyugati államokkal.  

A kőolaj- és földgázügyi miniszter, Hardeep Singh Puri szerint „ha több közel-keleti kőolajat vásárolunk, az olajárak nem 75 vagy 76 dollár körül fognak mozogni, hanem 150 környékén”. 

Újdelhi szerepe a globális kőolaj-kereskedelemben az orosz nyersolajból előállított termékek sorsában is megmutatkozik. A nyersolaj egy részét India nyugati partjain finomítják, majd az Egyesült Államokba és más olyan országokba szállítják, amelyek aláírták az orosz olajra kivetett szankciókat. Az Oroszországon kívül finomított olajtermékek ugyanis nem esnek a büntetőintézkedések hatálya alá. Ezt a jelenséget finomítói kiskapunak nevezik. 

A CREA elemzése szerint az Indiában finomított orosz kőolajtermékek legnagyobb felvásárlója tavaly az USA volt.  

Washington 1,3 milliárd dollár értékben vásárolt 2022 decembere – az olajárplafon bevezetése – és 2023 vége között.  

A szervezet számításai nyilvánosan elérhető szállítási és energiaadatokon alapulnak. 

Az ilyen módon megvett olajtermékexport értéke még magasabb, ha az USA szankciókat alkalmazó szövetségeseit is számításba vesszük. A CREA szerint  

ezek az államok 2023-ban 9,1 milliárd dollár értékben importáltak olyan termékeket, amelyeket orosz nyersolajból állítottak elő. Ez 44 százalékos növekedés 2022-höz képest. 

Moszkva megtalálta a módját, hogy mindebből meggazdagodjon. Az egyik indiai finomítót Vadinar kikötőjében egy Nayara Energy nevű cég működteti, amely 49,1 százalékban az orosz állami olajóriás, a Rosznyeft tulajdonában van. Az Egyesült Államok 2023-ban 63 millió dollár értékben importált olyan olajtermékeket, amelyeket az itt finomított nyersolajból állítottak elő, és az üzemben felhasznált nyersolaj mintegy fele orosz volt – állítja a CREA. Mindez teljesen szabályos. 

A szervezet jelentése azonban kiemeli, hogy  

a Vadinarból származó export „jelentős adóbevételeket biztosít a Kreml számára az orosz nyersolajexport megadóztatásának”, továbbá a Rosznyeft által a finomításból és a nyugati vetélytársaknak való viszonteladásokból származó profitnak köszönhetően. 

Az elemzők szerint még az a nyereség is, amelyet akár a legkisebb szankció megkerüléséből érhet el Oroszország, óriási, mivel egyetlen tartályhajó kereskedelmi tevékenysége is hatalmas összegeket jelent. „Valóban, ez egy elképesztően jövedelmező dolog” – mondta Daniel. – „Nem csoda, hogy a kereskedők kísértésbe esnek, hogy belevágjanak, hiszen  

négy-öt hónap alatt akár 10–40 millió dollárt is kereshetnek.  

Azt hiszem, nincs még egy ilyen lehetőség a világon.” 

(Forrás: CNN)  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock