A világ legnagyobb beltengere, a Kaszpi-tenger szintje évente akár 30 centiméterrel is csökken, és már a történelmi minimum alá süllyedt. A visszahúzódó víz ökoszisztémák összeomlásával, a halászat és a hajózás ellehetetlenülésével, valamint milliók megélhetésének veszélybe kerülésével fenyeget.
Az elavult infrastruktúra óriási vízveszteséget okoz Bulgáriában, ám a felújításához szükséges 18 milliárd euró helyett az EU eddig „csak” 2 milliárdot adott. A klímaváltozás miatti aszályok viszont óriási vízhiányt okoznak, ami félmillió lakost érint nyaranta, gyengítve a mezőgazdaságot is.
A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint 11 százalékkal nagyobb gleccsertömeg-veszteség várható a globális felmelegedés miatt, ez pedig felborítja nemcsak a Himalája vagy a sarkvidékek, de az Alpok (így részben Nyugat-Magyarország és a Duna) vízháztartását is a következő évtizedekben.
A világ lakosságának kétharmadát érintő problémákról és lehetséges válaszokról egyeztetnek a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség által működtetett Aszálymegelőző Intézet március 5-i brüsszeli rendezvényén.
A digitális ikrek technológiája új dimenziót nyit a vízgazdálkodás területén.
Lehet, hogy a szivacsok a föld legegyszerűbb többsejtű állatai közé tartoznak és evolúciós zsákutcák, mégis sokféleképpen inspirálták az emberiséget: SpongyaBobtól a szivacsvárosokig. Ez utóbbi egy új urbanisztikai koncepció képszerű elnevezése: olyan városi területeket jelöl, amelyek bőség idején megtartják a vizet, szárazságban pedig visszajuttatják azt a rendszerbe.
Az aszály a mezőgazdasági termelésre gyakorolt negatív hatása révén kedvezőtlenül befolyásolta a 2022-es magyar gazdasági teljesítményt. Sokan úgy gondolják, hogy a hazánk által a közeljövőben betöltendő EU-elnökség alatt az egyik kiemelt témának az európai vízgazdálkodás klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítése kellene legyen.
