Az UEFA 2,4 milliárd eurós bevételt és 1,1 milliárdos nyereséget vár az Európa-bajnokságból, miközben a rendező Németország legalább 625 millió eurós költséggel néz szembe. A rendező városok különböző költségekkel kalkulálnak, például Berlin 55 millió, Dortmund 24 millió, míg Lipcse 15 millió eurót tervez kiadni az esemény megszervezésére és az infrastruktúra fejlesztésére. Mit nyernek a németek a rendezéssel?
Rossz hangulatban telt Berlinben az ukrajnai újjáépítési konferencia. Az egyik kijevi kulcsszereplő egy nappal az esemény előtt mondott le, tiltakozásul az ukrán vezetés hatalmi harcai és az újjáépítési folyamatok aláásása miatt. Ráadásul rendszerszintű akadályokról beszél. A korrupció szó nem hangzott el.
Olaf Scholznak megint nem sikerült. Nagy reményekkel indult többnapos pekingi útjára, de mint kiderült, stratégia nélkül. Szerette volna elérni azt, amit az EU már több éve próbál, nevezetesen, hogy Kína változtasson a kereskedelmi gyakorlatán, mivel az ellehetetleníti az európai gyártókat. Hszi Csin-ping elnök szorgalmazta a Berlinnel való szorosabb együttműködést, miközben Scholz erkölcsi magaslatokból felszólította, hogy ne támogassa Moszkvát és járuljon hozzá az „igazságos békéhez” Ukrajnában.
Hivatali idejének felénél a hárompárti német kormány egyre több problémával küzd. A szociáldemokraták, zöldek és liberálisok kabinetje a gazdaság rendbetétele helyett inkább a társadalmi reformokat erőlteti.
A világturizmus az idén a koronavírus-járvány előtti szinten van. Az eladott repülőjegyek száma csúcsot dönt, de Európában a vonatközlekedésben is lehet tapasztalni biztató jeleket. Sokan a hátuk közepére se kívánják a végtelennek tűnő repülőtéri procedúrát, inkább a lassabb, de kényelmesebb utazást választják. A környezettudatosokról se feledkezzünk el, nekik egyre jobban számít a szénlábnyomuk.
