A neten olyan elméletek keringenek, amelyek szerint a „felhők etetése”, angolul cloud seeding – egy olyan folyamat, amely során ezüst-jodidot szórnak a felhőkbe, ami magához vonzza a vizet, és így esőt okoz – vezetett a dubaji heves esőzéshez. A szakértők is megszólaltak a témában és árnyalták a képet.  

Heves esőzés okozott káoszt Dubajban és az Arab-félsziget többi részén ezen a héten, víz árasztotta el az utcákat, épületeket, repülőtereket. Több mint 75 éve nem láttak ekkora mennyiségű csapadékot ilyen rövid idő alatt lezúdulni az Egyesült Arab Emírségekben – ismertette az ország kormánya. A The Guardian rámutatott, hogy a jelentések szerint húsz ember vesztette életét, és a helyreállítás várhatóan lassú lesz: a száraz sivatagi éghajlatáról és forró hőmérsékletéről ismert területen ugyanis ritkán esik az eső, sok helyen nincs vízelvezetés. 

Miután kedden közel kétévnyi eső árasztotta el Dubaj térségét, a figyelem gyorsan a „felhőetetésre” vagy „felhőmagvasításra” (cloud seeding) terelődött, és arra, hogy vajon ez is szerepet játszhatott-e az özönvízben. A geomérnöki technológiának korábban már sikerült csapadékot okoznia az Egyesült Arab Emírségek felett. 

A felhőmagvasításról röviden

A gyakorlat során ezüst-jodidot fecskendeznek a nagy mennyiségű vízgőzt tartalmazó felhőkbe. Ez az anyag elősegítheti a jégkristályok kialakulását, amelyek eső vagy hó formájában serkentik a csapadékképződést.

A gyakorlat évtizedes múltra tekint vissza. A Sivatagi Kutatóintézet szerint az Egyesült Államokban is alkalmazzák, többek között Kaliforniában, Nevadában, Coloradóban, Új-Mexikóban és Wyomingban.

Egyes kutatások szerint a technológia növelheti a hótakarót például Amerika nyugati területein, bár egyelőre nem számottevően. Más elemzések azonban bizakodók a felhőmagvasítást illetően: a SNOWIE-projekt néven ismert kutatás megállapította, hogy körülbelül két óra alatt 282 olimpiai méretű úszómedence megtöltéséhez elegendő havat képesek termelni. Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem éghajlatkutatója szerint azonban a módszer csak bizonyos körülmények között működik, például amikor a felhőknek magas a nedvességtartalmuk. 

A tudósok szerint a felhőszakadást a meteorológiai modellek már egy héttel korábban megjósolták. Az éghajlatkutatás pedig kimutatta, hogy az ilyen intenzív csapadék az Arab-félszigeten a globális felmelegedés miatt gyakoribbá és szélsőségesebbé válhat. Tehát nem csak a technológiával magyarázható jelenségről beszélünk. 

Az Egyesült Arab Emírségek Nemzeti Meteorológiai Központja a CNBC-nek elmondta, hogy közvetlenül a vihar előtt nem hajtottak végre semmilyen felhőmagvasítást, ezzel ellentmondva a Bloomberg News beszámolójának, amely szerint a geomérnökök fokozták az esőzést. 

Még ha valóban volt is légköri manipuláció, akkor is kifinomult kutatásokra lenne szükség annak megállapításához, hogy ez növelte-e a csapadékmennyiséget – ami a korábbi tudományos vizsgálatok során igen nehéznek bizonyult. 

A háttér komolyabb ismerete nélkül azt kell feltételezni, hogy a geomérnökök nem játszottak szerepet ebben – állítja Andrew Dessler. 

Giles Harrison, a brit Readingi Egyetem légkörfizika-professzora szerint a csapadék mennyisége sokkal nagyobb volt, mint amit a felhőmagvasítás okozhatott volna. Hozzátette, hogy mivel az előrejelzések szerint eleve heves esőzésekre lehetett számítani, semmi értelme nem lett volna, hogy beavatkozzanak. 

Ezt erősítette meg Friederike Otto, a londoni Imperial College klímakutatója is, aki az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási eseményekben játszott szerepének feltárására irányuló kutatást vezeti. Szerinte nem a technológia körül érdemes vizsgálódni. Rámutatott, hogy a globális felmelegedés hevesebb esőzéseket okoz világszerte, mivel a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani. Tehát a sok lett még több. 

Otto a The Washington Postnak elmondta, hogy bár érdekesek a történtek, nem biztos, hogy a csoportja, a World Weather Attribution vizsgálódni fog a körül, hogy az éghajlatváltozás milyen szerepet játszhatott a legutóbbi áradásokban.   

Borítókép:Shutterstock