Olaf Scholz német kancellár szombaton kezdte meg háromnapos látogatását Pekingben, a legjelentősebb német cégek, a Siemens, a BMW, a Bayer és a Mercedes képviselővel együtt. A mindenkori német kancellárokat rendszerint magas szintű üzleti delegációk kísérik a jelentős külföldi látogatásokra, és a mostani utazás vezetőinek a névsora jól mutatja, hogy Kína Németország legnagyobb kereskedelmi partnere. 

Az ázsiai ország továbbra is rendkívül fontos a német ipar, mindenekelőtt a gépjárműgyártók számára, amelyek számos helyi vegyesvállalatot működtetnek kínai partnerekkel a világ legnagyobb autópiacán. 

Tavaly az ázsiai országban a német közvetlen invesztíciók 11,9 milliárd euróra emelkedtek, ami azt mutatja, hogy a cégek továbbra is pénzt fektetnek egy olyan országba, amelyet Berlin rendszerszintű riválisának nevez. 

Ebben a kontextusban került sor Scholz kínai látogatására. 

Sok minden történt a legutóbbi találkozójuk óta. A kancellár 2022 novemberében azzal a sikerrel büszkélkedhetett, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök nyíltan kifejezte Putyin nukleáris fenyegetéseivel szembeni rosszallását. Mostanra azonban egyre több jel utal arra, hogy az ázsiai ország intenzíven támogatja az orosz hadigazdaságot. Ráadásul a jelenlegi helyzet kereskedelmi háborúval is fenyeget, hiszen október óta az Európai Bizottság vizsgálja a kínai elektromos autók piactorzító állami támogatásait. Aggodalomra ad okot az is, hogy az alacsony árakkal csábító távol-keleti gyártókat, mint a BYD, állami pénzből olyan mértékben fel lehetne lendíteni, hogy az európai versenytársak alulmaradhatnak. 

De van két másik forgatókönyv is: az egyik, hogy a tervezett vámokat a jövő hónapban, az EP-választások előtt vezetik be a kínai dömping ellen, a másik, hogy Ursula von der Leyen azok kivetését őszig, a tervezett második bizottsági elnöki mandátumának kezdetéig halogathatja.  

Még ha ezeket tervezik is, sok német vállalat, köztük olyan autógyártók, mint a Mercedes, ellenzik a vámokat. Kína a legfontosabb kereskedelmi partnerként számos köztes termék és nyersanyag fontos szállítója, emellett fontos értékesítési piaca a német árucikkeknek. Scholz Pekingben egyenlő feltételeket szorgalmazott, amihez Kínának önállóan meg kellene szüntetnie a támogatásokat és el kellene távolítania a piaci akadályokat, ám lássuk be, ezekre nincs sok esély – az EU tíz éve hiába követeli ezt. 

Az ázsiaiak érdekei között szerepel, hogy megakadályozza Németország túl gyors közeledését az USA-hoz, amely agresszív módszerekkel, például exportkorlátozásokkal akarja lassítani Kína technológiai felemelkedését. Korábban erről tárgyalt Brüsszel és Washington. 

Mindeközben Berlinben nem csitulnak a koalíción belüli feszültségek. Az FDP szerint, ha van bizonyíték a tisztességtelen támogatási gyakorlatra, a szövetségi kancellár nem állhat a vizsgálat útjába. Ha ezek felerősödnek, a WTO szabályai szerint végső megoldásként nem szabad kizárni a büntetővámokat. 

A Zöldek is cselekvésre szólítanak fel: szerintük jó, hogy a Bizottság megvizsgálja az intézkedéseket, mivel geopolitikai harc folyik a jövő piacaiért. Az SPD mindeközben kritikus, mivel szerintük a tarifák és az elszigeteltség akadályozza a globalizáció előnyeit. A fogyasztóknak profitálniuk kell az olcsó importált autókból. Vörös vonalként jelölik meg azonban azokat a környezetvédelmi és társadalmi normákat, amelyeket Kínának feltétlenül be kell tartania. 

Annyi azonban bizonyos, hogy ha az uniós vizsgálat bizonyítékokat tár fel a kínai támogatásokkal kapcsolatban, Berlin aligha lesz képes ellensúlyozni annak következményeit. 

Olaf Scholz hétfőn a kínai autók nyitott és tisztességes európai piacát szorgalmazta, de óva intett a dömpingtől, a túltermeléstől és a szellemi tulajdonjogok megsértésétől, amikor egy diákcsoporttal beszélt Sanghajban.  

A kancellár hangsúlyozta: 

Valamikor kínai autók is lesznek Németországban és Európában. Az egyetlen dolog, aminek mindig világosnak kell lennie, az az, hogy a versenynek tisztességesnek kell lennie.” 

Hozzátette: „Más szóval, hogy ne legyen dömping, túltermelés, ne sérüljenek a szellemi tulajdonjogok.” A kancellár szerint fontos, hogy a cégek bürokratikus akadályok nélkül hozhassanak létre helyben termelő létesítményeket. 

Ezért minden alkalommal, amikor Kínában vagyok, egyenlő versenyfeltételekről beszélek, és természetesen azt akarjuk, hogy a vállalatainkat ne korlátozzák” – mondta. 

Scholz hozzátette, hogy a kis országoknak nem kell a nagyoktól való félelemben élniük, és nem szabad erőszakkal megváltoztatni a határokat, de Kínát név szerint nem említette. 

A német kormány és az ottani vállalkozások szintén óvakodnak a Tajvannal kapcsolatos esetleges jövőbeni konfliktus megemlítésétől. 

„Az egyik alapelv az, hogy nem kell félnünk a szomszédainktól” – mondta a globális értékeket és az országok közötti viszonyokat a szomszédos kapcsolatokhoz hasonlítva. 

Scholz és Hszi találkozója 

Olaf Scholz kedden találkozott Hszi Csin-pinggel, de csupán mérsékelt eredményeket ért el. 

A kancellár próbálta meggyőzni a kínai elnököt – ahogy az EU már több éve –, hogy változtasson a „tisztességtelen” kereskedelmi gyakorlatain, mivel ezzel ellehetetleníti az európai gyártókat.  

Az orosz–ukrán háborúról is szó esett. A német kancellár felszólította a kínai elnököt, hogy járuljon hozzá az „igazságos békéhez Ukrajnában”.  

Úgy fogalmazott: „Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború és Oroszország újrafelfegyverzése igencsak rossz hatással van Európa biztonságára. Közvetlenül érinti az alapvető érdekeinket.” Hozzátette: „Közvetve az egész nemzetközi rendet károsítják, mert megsértik az ENSZ Alapokmányának az elvét, a nemzeti határok sérthetetlenségét.” 

Egyetértettek abban, hogy az atomfegyverek bevetésével még fenyegetőzni sem szabad. „Szeretném ma megvitatni önnel, hogy hogyan járulhatunk hozzá jobban az igazságos békéhez Ukrajnában” – tette hozzá. 

Hszi a Németországgal való szoros együttműködést szorgalmazta.  

„Együtt nagyobb stabilitást és biztonságot hozhatunk a földnek”. Hozzátette, hogy mindaddig, amíg ragaszkodnak a kölcsönös tisztelet elveihez, a különbségek ellenére a közös pontok kereséséhez és a kölcsönös tanuláshoz, a kétoldalú kapcsolatok továbbra is stabilan fejlődhetnek. 

A kínai vezető szerint „a turbulenciák és felfordulások új korszaka” kezdődött, amelyben az egész emberiségre vonatkozó kockázatok növekedni fognak. „E kérdések megoldásához elengedhetetlen, hogy a nagyhatalmak között meglegyen az együttműködés.” 

Ebben az értelemben fontos a stabil együttműködés Németország és Kína gazdasága között, mivel ez nemcsak az egész eurázsiai kontinensre, hanem az egész világra is nagy befolyást gyakorol majd.  

A Hszivel folytatott találkozón Scholz az éghajlatvédelmi együttműködés fokozása mellett is kiállt.  

„Két államunk felelős a globális közjavak védelméért” – mondta az SPD politikusa, aki támogatta a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszert is, amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) testesít meg.  

„Kína és Németország is nagy hasznot húz a világszervezetből. Elkötelezettek vagyunk a globális kereskedelem szabályainak megerősítése és a többi WTO-taggal együtt a továbbfejlesztése iránt.” 

Az EU-ban kritizálják Scholz kínai útját 

Az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős frakcióvezető-helyettese, Jens Spahn azzal vádolta Scholzot, hogy nincs világos stratégiája a Kínával való kapcsolattartásra.  

„Jó lelkiismerettel nem hagyhatjuk a kínai politikát erre a mostani koalícióra és erre a kancellárra” – mondta a CDU politikusa. 

„Kínában figyelemmel kísérik a német gazdasági válságot. Komolyan vesznek minket, mert gazdaságilag erősek vagyunk – fűzte hozzá. – A recesszióban a kancellár hangja fogyni kezd.” Németország mint ipari helyszín körülményei még soha nem voltak olyan rosszak, mint most, ezért van sürgősen szükség a gazdasági fordulatra.  

„A szuverenitás a saját erőnkből fakad, nem a demarkációból és a szétválasztásból” – bírálta Scholzot a CDU politikusa. 

Peking előtt a kancellár nagyszámú üzleti delegáció kíséretében ellátogatott az ország két gazdasági fellegvárába,  Csungkingba és Sanghajba. Kína Németország első számú kereskedelmi partnere és a világ második legnagyobb gazdasága. 

Spahn továbbá elmondta, hogy az ázsiai ország egy „fontos partner”, így elsődleges az átfogó párbeszéd a gazdaságról, az éghajlatról, a békéről és a szabadságról.  

Szerinte tisztelettel, ám határozottan kell fellépni Kínával szemben – követelte.  

Ha nem lesz előrelépés a gazdaság kölcsönös feltételeiben, a jelzőlámpa-koalíció nem ösztönözheti a további német és európai befektetéseket Kínában. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Olaf Scholz / X