Olaf Scholz Kínában: keringő Berlintől Pekingig 

Szerző: | 2024. április. 16. | Geopolitika, Háború, Kiemelt, Világgazdaság

Olaf Scholznak megint nem sikerült. Nagy reményekkel indult többnapos pekingi útjára, de mint kiderült, stratégia nélkül. Szerette volna elérni azt, amit az EU már több éve próbál, nevezetesen, hogy Kína változtasson a kereskedelmi gyakorlatán, mivel az ellehetetleníti az európai gyártókat. Hszi Csin-ping elnök szorgalmazta a Berlinnel való szorosabb együttműködést, miközben Scholz erkölcsi magaslatokból felszólította, hogy ne támogassa Moszkvát és járuljon hozzá az „igazságos békéhez” Ukrajnában.

Olaf Scholz német kancellár szombaton kezdte meg háromnapos látogatását Pekingben, a legjelentősebb német cégek, a Siemens, a BMW, a Bayer és a Mercedes képviselővel együtt. A mindenkori német kancellárokat rendszerint magas szintű üzleti delegációk kísérik a jelentős külföldi látogatásokra, és a mostani utazás vezetőinek a névsora jól mutatja, hogy Kína Németország legnagyobb kereskedelmi partnere. 

Az ázsiai ország továbbra is rendkívül fontos a német ipar, mindenekelőtt a gépjárműgyártók számára, amelyek számos helyi vegyesvállalatot működtetnek kínai partnerekkel a világ legnagyobb autópiacán. 

Tavaly az ázsiai országban a német közvetlen invesztíciók 11,9 milliárd euróra emelkedtek, ami azt mutatja, hogy a cégek továbbra is pénzt fektetnek egy olyan országba, amelyet Berlin rendszerszintű riválisának nevez. 

Ebben a kontextusban került sor Scholz kínai látogatására. 

Sok minden történt a legutóbbi találkozójuk óta. A kancellár 2022 novemberében azzal a sikerrel büszkélkedhetett, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök nyíltan kifejezte Putyin nukleáris fenyegetéseivel szembeni rosszallását. Mostanra azonban egyre több jel utal arra, hogy az ázsiai ország intenzíven támogatja az orosz hadigazdaságot. Ráadásul a jelenlegi helyzet kereskedelmi háborúval is fenyeget, hiszen október óta az Európai Bizottság vizsgálja a kínai elektromos autók piactorzító állami támogatásait. Aggodalomra ad okot az is, hogy az alacsony árakkal csábító távol-keleti gyártókat, mint a BYD, állami pénzből olyan mértékben fel lehetne lendíteni, hogy az európai versenytársak alulmaradhatnak. 

De van két másik forgatókönyv is: az egyik, hogy a tervezett vámokat a jövő hónapban, az EP-választások előtt vezetik be a kínai dömping ellen, a másik, hogy Ursula von der Leyen azok kivetését őszig, a tervezett második bizottsági elnöki mandátumának kezdetéig halogathatja.  

Még ha ezeket tervezik is, sok német vállalat, köztük olyan autógyártók, mint a Mercedes, ellenzik a vámokat. Kína a legfontosabb kereskedelmi partnerként számos köztes termék és nyersanyag fontos szállítója, emellett fontos értékesítési piaca a német árucikkeknek. Scholz Pekingben egyenlő feltételeket szorgalmazott, amihez Kínának önállóan meg kellene szüntetnie a támogatásokat és el kellene távolítania a piaci akadályokat, ám lássuk be, ezekre nincs sok esély – az EU tíz éve hiába követeli ezt. 

Az ázsiaiak érdekei között szerepel, hogy megakadályozza Németország túl gyors közeledését az USA-hoz, amely agresszív módszerekkel, például exportkorlátozásokkal akarja lassítani Kína technológiai felemelkedését. Korábban erről tárgyalt Brüsszel és Washington. 

Mindeközben Berlinben nem csitulnak a koalíción belüli feszültségek. Az FDP szerint, ha van bizonyíték a tisztességtelen támogatási gyakorlatra, a szövetségi kancellár nem állhat a vizsgálat útjába. Ha ezek felerősödnek, a WTO szabályai szerint végső megoldásként nem szabad kizárni a büntetővámokat. 

A Zöldek is cselekvésre szólítanak fel: szerintük jó, hogy a Bizottság megvizsgálja az intézkedéseket, mivel geopolitikai harc folyik a jövő piacaiért. Az SPD mindeközben kritikus, mivel szerintük a tarifák és az elszigeteltség akadályozza a globalizáció előnyeit. A fogyasztóknak profitálniuk kell az olcsó importált autókból. Vörös vonalként jelölik meg azonban azokat a környezetvédelmi és társadalmi normákat, amelyeket Kínának feltétlenül be kell tartania. 

Annyi azonban bizonyos, hogy ha az uniós vizsgálat bizonyítékokat tár fel a kínai támogatásokkal kapcsolatban, Berlin aligha lesz képes ellensúlyozni annak következményeit. 

Olaf Scholz hétfőn a kínai autók nyitott és tisztességes európai piacát szorgalmazta, de óva intett a dömpingtől, a túltermeléstől és a szellemi tulajdonjogok megsértésétől, amikor egy diákcsoporttal beszélt Sanghajban.  

A kancellár hangsúlyozta: 

Valamikor kínai autók is lesznek Németországban és Európában. Az egyetlen dolog, aminek mindig világosnak kell lennie, az az, hogy a versenynek tisztességesnek kell lennie.” 

Hozzátette: „Más szóval, hogy ne legyen dömping, túltermelés, ne sérüljenek a szellemi tulajdonjogok.” A kancellár szerint fontos, hogy a cégek bürokratikus akadályok nélkül hozhassanak létre helyben termelő létesítményeket. 

Ezért minden alkalommal, amikor Kínában vagyok, egyenlő versenyfeltételekről beszélek, és természetesen azt akarjuk, hogy a vállalatainkat ne korlátozzák” – mondta. 

Scholz hozzátette, hogy a kis országoknak nem kell a nagyoktól való félelemben élniük, és nem szabad erőszakkal megváltoztatni a határokat, de Kínát név szerint nem említette. 

A német kormány és az ottani vállalkozások szintén óvakodnak a Tajvannal kapcsolatos esetleges jövőbeni konfliktus megemlítésétől. 

„Az egyik alapelv az, hogy nem kell félnünk a szomszédainktól” – mondta a globális értékeket és az országok közötti viszonyokat a szomszédos kapcsolatokhoz hasonlítva. 

Scholz és Hszi találkozója 

Olaf Scholz kedden találkozott Hszi Csin-pinggel, de csupán mérsékelt eredményeket ért el. 

A kancellár próbálta meggyőzni a kínai elnököt – ahogy az EU már több éve –, hogy változtasson a „tisztességtelen” kereskedelmi gyakorlatain, mivel ezzel ellehetetleníti az európai gyártókat.  

Az orosz–ukrán háborúról is szó esett. A német kancellár felszólította a kínai elnököt, hogy járuljon hozzá az „igazságos békéhez Ukrajnában”.  

Úgy fogalmazott: „Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború és Oroszország újrafelfegyverzése igencsak rossz hatással van Európa biztonságára. Közvetlenül érinti az alapvető érdekeinket.” Hozzátette: „Közvetve az egész nemzetközi rendet károsítják, mert megsértik az ENSZ Alapokmányának az elvét, a nemzeti határok sérthetetlenségét.” 

Egyetértettek abban, hogy az atomfegyverek bevetésével még fenyegetőzni sem szabad. „Szeretném ma megvitatni önnel, hogy hogyan járulhatunk hozzá jobban az igazságos békéhez Ukrajnában” – tette hozzá. 

Hszi a Németországgal való szoros együttműködést szorgalmazta.  

„Együtt nagyobb stabilitást és biztonságot hozhatunk a földnek”. Hozzátette, hogy mindaddig, amíg ragaszkodnak a kölcsönös tisztelet elveihez, a különbségek ellenére a közös pontok kereséséhez és a kölcsönös tanuláshoz, a kétoldalú kapcsolatok továbbra is stabilan fejlődhetnek. 

A kínai vezető szerint „a turbulenciák és felfordulások új korszaka” kezdődött, amelyben az egész emberiségre vonatkozó kockázatok növekedni fognak. „E kérdések megoldásához elengedhetetlen, hogy a nagyhatalmak között meglegyen az együttműködés.” 

Ebben az értelemben fontos a stabil együttműködés Németország és Kína gazdasága között, mivel ez nemcsak az egész eurázsiai kontinensre, hanem az egész világra is nagy befolyást gyakorol majd.  

A Hszivel folytatott találkozón Scholz az éghajlatvédelmi együttműködés fokozása mellett is kiállt.  

„Két államunk felelős a globális közjavak védelméért” – mondta az SPD politikusa, aki támogatta a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszert is, amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) testesít meg.  

„Kína és Németország is nagy hasznot húz a világszervezetből. Elkötelezettek vagyunk a globális kereskedelem szabályainak megerősítése és a többi WTO-taggal együtt a továbbfejlesztése iránt.” 

Az EU-ban kritizálják Scholz kínai útját 

Az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős frakcióvezető-helyettese, Jens Spahn azzal vádolta Scholzot, hogy nincs világos stratégiája a Kínával való kapcsolattartásra.  

„Jó lelkiismerettel nem hagyhatjuk a kínai politikát erre a mostani koalícióra és erre a kancellárra” – mondta a CDU politikusa. 

„Kínában figyelemmel kísérik a német gazdasági válságot. Komolyan vesznek minket, mert gazdaságilag erősek vagyunk – fűzte hozzá. – A recesszióban a kancellár hangja fogyni kezd.” Németország mint ipari helyszín körülményei még soha nem voltak olyan rosszak, mint most, ezért van sürgősen szükség a gazdasági fordulatra.  

„A szuverenitás a saját erőnkből fakad, nem a demarkációból és a szétválasztásból” – bírálta Scholzot a CDU politikusa. 

Peking előtt a kancellár nagyszámú üzleti delegáció kíséretében ellátogatott az ország két gazdasági fellegvárába,  Csungkingba és Sanghajba. Kína Németország első számú kereskedelmi partnere és a világ második legnagyobb gazdasága. 

Spahn továbbá elmondta, hogy az ázsiai ország egy „fontos partner”, így elsődleges az átfogó párbeszéd a gazdaságról, az éghajlatról, a békéről és a szabadságról.  

Szerinte tisztelettel, ám határozottan kell fellépni Kínával szemben – követelte.  

Ha nem lesz előrelépés a gazdaság kölcsönös feltételeiben, a jelzőlámpa-koalíció nem ösztönözheti a további német és európai befektetéseket Kínában. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Olaf Scholz / X

Ezek is érdekelhetnek

trend

[monsterinsights_popular_posts_widget]

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn