A Magyar Nemzeti Bank nem változtatott a kamatkondíciókon a keddi ülésén, és a szigorú kommunikáció egyelőre hosszabb távon is stabilan maradó alapkamatot vetít előre. További kedvezőtlen fejlemény, hogy a Fed hangneme is szigorúbbá vált, a korábban jelzettnél csak lassabban csökkenhet az amerikai alapkamat, ami negatívan érinti a feltörekvő piacokat.
Nem okozott meglepetést a jegybanki döntés, várható volt, hogy októberhez és novemberhez hasonlóan az év utolsó ülésén sem változnak a monetáris kondíciók. A jövő évi kamatvágások ütemezését nagymértékben befolyásolja, hogy milyen mértékben tud majd lazítani a Fed.
A valutaalap szerint a háborúk és a protekcionizmus veszélyt jelent a bővülésre, miközben Németország és Olaszország feldolgozóipara miatt csökkent az euróövezet kilátása is.
Szeptemberben az infláció elérte a jegybanki célt, azonban a külső gazdasági környezet romlása, továbbá a forint gyengülése és a Fed-del kapcsolatos kamatcsökkentési várakozások felfelé tolódása következtében a kamatcsökkentés október 22-én elmaradt. Legközelebb decemberben lehetséges 25 bázispontos vágás, míg jövő év végére az alapkamat 5 százalék körülire csökkenhet.
A Magyar Nemzeti Bank keddi ülésén tovább folytatta kamatcsökkentési ciklusát, miután az infláció, az EKB és a Fed lépései is kedvezők voltak a monetáris politika szempontjából.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 50 bázispontos kamatvágással a Federal Reserve is megkezdte a kamatcsökkentési ciklusát. A lépés mögött elsősorban a munkaerőpiac lassulása húzódik meg, miközben a jegybank értékelése szerint az infláció megfelelő ütemben tart a cél felé. A döntéshozók többsége még két 25 bázispontos vágást vár idén, amelyet további 4 követhet jövőre. A gyorsabb ütemű kamatcsökkentés kedvező hír a feltörekvő piacok számára, a Fed lazább monetáris politikája mozgásteret nyit világszerte a kamatvágásoknak.
Augusztusban is a várakozások alatt bővült az USA munkaerőpiaca, ez pedig megerősíti azon vélekedéseket, hogy a Fed az inflációs célt hajszolva túl sokáig kivárt a kamatvágásokkal, ami jelentős munkaerőpiaci áldozatokat eredményez. A piaci árazások alapján megnőtt az esélye, hogy szeptemberben megkezdi kamatcsökkentési ciklusát az amerikai jegybank.
A Monetáris Tanács nem változtatott az alapkamaton keddi ülésén, amely így továbbra is 6,75 százalék. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem – írta meg az MTI. A Makronóm Intézet elemzője értékelt.
„Eljött az idő a politika kiigazítására” – mondta Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke pénteken a Kansas City Fed éves gazdasági konferenciáján, a wyomingi Jackson Hole-ban tartott beszédében. Ez meghatározó fordulatot jelent. Az amerikai elnökválasztás közeledtével a hangsúly az infláció elleni harctól a munkahelyek elvesztése elleni védekezés felé tolódik.
Az amerikai munkaerőpiaci adatok friss felülvizsgálatából kiderült, az USA-ban idén márciusban 818 ezer fővel, 0,5 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint azt korábban a statisztikai hivatal jelezte. Az új adatok szerint a havi munkahelyteremtési ütem is visszaesett, ami a munkaerőpiac lassulását jelzi. Ezek a tendenciák befolyásolhatják a Fed kamatdöntéseit is, ami pedig a világgazdaság egészére kihatással van.
Az Egyesült Államokban szerda délután jöttek ki a friss inflációs adatok, ám a befektetők továbbra is megosztottak a szeptemberi kamatvágás mértékét illetően, amely akár 25 vagy 50 bázispontos is lehet. Júliusban az USA inflációja összességében megfelelt az elemzői várakozásoknak, havi szinten 0,2, míg éves alapon 2,9 százalékot tett ki.
Egyre nagyobb az aggodalom az Egyesült Államokban, hogy a gazdaság hamarosan egy recesszió kellős közepén találhatja magát. A nemrég kiadott foglalkoztatási jelentés csak olaj a tűzre a félelmeket illetően.
A munkanélküliségi mutatók kilőttek az Egyesült Államokban, a republikánusok azonnal rá is vetették magukat a Biden–Harris kettősre. Ami viszont kampányon kívül is mindenkit érdekel: érvényesül-e az úgynevezett Sahm-szabály, amely feltételezi, hogy a jelen állapotok egyenesen a recesszióhoz vezetnek?
A Reuters felmérése szerint a közgazdászok az amerikai jegybanktól leginkább szeptemberben és decemberben várnak kamatcsökkentést, ez pedig lendületet adhat az európai jegybankoknak is.
Az amerikai jegybank (Federal Reserve) kiadta az úgynevezett Bézs Könyvet, amely felemás képet fest az USA gazdasági kilátásairól: a szövetségi jegybanki körzetek közel felében stagnáló vagy csökkenő gazdasági aktivitásról számolt be.
A friss, csütörtök délután közzétett amerikai inflációs adat kedvezően alakult, így ráerősít azon várakozásokra, miszerint a Fed már szeptemberben megkezdi kamatcsökkentési ciklusát, és az idén két kamatvágást is végrehajt.
Az USA gazdaságára évek óta az infláció jelenti a legnagyobb veszélyt, most azonban egy másik probléma is egyre valósabb fenyegetésként tűnik fel a láthatáron: a munkanélküliség.
A jegybank a kedd délutáni kamatdöntő ülésén 0,25 százalékkal vágott kamatot, azaz lassított a kamatcsökkentés ütemén, elsősorban a nemzetközi pénzpiaci környezet alakulása miatt. Az Európai Központi Bank szigorú kommunikációja és a Fed emelkedő kamatvárakozásai szűkítették az MNB mozgásterét. Habár az inflációs helyzet javult, a jegybank kamatcsökkentési ciklusa várhatóan csak lassabb ütemben folytatódik a következő hónapokban. Ám az év végére így is 6,25 százalékra csökkenhet a magyar alapkamat.
A Federal Reserve tegnapi kamatdöntő ülésén az irányadó ráta nem változott, de az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorú monetáris politikája globális hatásokat von maga után. Ugyanis az USA magas hozamszintjei miatt a feltörekvő piacoknak és az eurózónának is fenn kell tartaniuk saját szigorúbb kamatkondícióikat a tőkekiáramlás elkerülése érdekében.
Az USA-ban a munkaerőpiaci adatok legalább olyan fontosak, mint az inflációs vagy GDP-adatok. Ennek oka a Federal Reserve kettős célrendszere: az árstabilitás és a teljes foglalkoztatás elérése.
A kötvényeladás a dollárban denominált eszközöktől való diverzifikációként tekinthető, az eladással pedig rekordra nőtt a kínai aranytartalékok aránya a jegybanki tartalékban.
Ahogy a dollár árfolyama egyre emelkedik, a világ különböző részein a gazdaságok próbálnak alkalmazkodni és védekezni az ebből adódó kihívásokkal szemben. Vajon a múlt tanulságai segítenek megelőzni egy újabb gazdasági válságot, vagy az erősödő dollár újabb próbatételeket gördít a nyersanyagimportól és a külső eladósodottságtól függő országok elé?
Áprilisban lassult ugyan az infláció üteme az Egyesült Államokban, de a nyomás nem enyhült, így a Fednek még muszáj várnia a kamatvágással. Ez rossz hír a feltörekvő piacok számára is.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte keddi kamatdöntő ülésén. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja.
Az USA idei gazdasági növekedését érdemben felfelé, 2,1 százalékosra módosította szerda esti ülését követő közleményében az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve. Bár Amerikában a vártnál némileg magasabb lett az infláció, a következő években folyamatos csökkenést vár a Fed.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott irányadó rátáján a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, így az alapkamat az USA-ban továbbra is az 5,25-5,5 százalékos sávban található. A Fed elnöke, Jerome Powell szerint azonban a tisztviselők megvitatták az enyhítés lehetőségeit is.
Az Amerikai Jegybank megszakította a 15 hónapos, összesen 500 bázispontos kamatemelési sorozatát, hogy értékelni tudja az eddigi lépések gazdaságra gyakorolt hatásait. Ennek ellenére a Fed fenntartja a további kamatemelések lehetőségét, amennyiben a gazdasági adatok ezt indokolttá teszik. A döntést az inflációs nyomás és a fogyasztói árindex (CPI) alakulása is befolyásolta, amelyek szerint továbbra is szükség van árszabályozásra, így nem lehet kizárni, hogy a kamatemelési szokás a jövőben folytatódni fog.
A Fed szeptember 20-án tartja soron következő ülését, amelynek fő kérdése borítékolhatóan az lesz, hogy kell-e folytatni a szigorítást, miközben az USA-ban újabban csökkent az infláció.
