Svédország a telített börtönök miatt cellákat bérel Észtországban. A rehabilitáció helyett az amerikai típusú tömeges bebörtönzés felé fordul, ami komoly vitákat kelt az EU-n belüli emberi jogi normák és a tagállami szabadságok határairól.
Karin Prien német oktatási miniszter dán mintára 30–40 százalékos felső korlátot javasol a migrációs hátterű tanulók arányára az osztályokban. A cél a nyelvi integráció és a tanítás színvonalának megőrzése.
Olaszország Líbiára építi afrikai stratégiáját, ám a milíciák hatalma, a belső erőszak és a politikai megosztottság aláássa a Róma–Tripoli-megállapodást. A migrációs és energetikai nyereségek erkölcsi árat vonnak magukkal.
Kína veszélyezteti leginkább az Egyesült Államok biztonságát, Oroszország pedig, habár jelentős veszteségeket szenvedett az ukrajnai háborúban, a hosszú ideje húzódó harcok előnyére is válhatnak az USA és szövetségeseivel szemben – derül ki az amerikai Intelligence Community éves fenyegetettségi jelentéséből.
A YouGov felmérése szerint 7 nyugat-európai ország lakosai többnyire úgy vélik, hogy az elmúlt évtizedben túlzott volt a bevándorlás, és elégedetlenek azzal, ahogy a kormányok ezt a problémát kezelik. A bevándorlás az egyik legégetőbb kérdéssé vált, amely meghatározza a politikai vitákat.
A Gallup friss felmérése szerint az amerikaiak döntő többsége hisz abban, hogy Trump megállítja az illegális migrációt, távol tartja az országot a háborúktól és csökkenteni tudja a bűnözési mutatókat.
A megválasztott elnök koalíciója két táborra oszlott a magasan képzett bevándorlók ügyében, mindez az amerikai vagyoni egyenlőtlenségek okozta egyre nagyobb problémákra vezethető vissza.
Joe Biden elnöksége alatt több mint 10 millió bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, ami jelentős politikai vitákat okozott a választások előtt. Az elnök lazább megközelítése felerősítette a határőrizeti kihívásokat és növelte a migrációval kapcsolatos társadalmi feszültségeket. A migráció kérdése kulcsszerepet játszik a közelgő elnökválasztáson, különösen a kritikus csatatérállamokban, habár önmagában ezzel nem lehet nyerni.
Spanyolország baloldali kormánya félmillió illegális bevándorló legalizálását tervezi, hogy enyhítse az országra nehezedő migrációs nyomást. A kormány szerint ez a lépés a rasszizmus elleni küzdelem része, míg a jobboldali Vox élesen ellenzi, és minden illegális bevándorló kiutasítását követeli. A migrációs kérdés hasonló politikai feszültségeket szít, mint más nyugat-európai országokban.
A Gallup friss felmérése szerint az amerikaiak 2005 óta a legnagyobb arányban támogatnák, ha a kormány szigorúbban ellenőrizné a migrációt. A bevándorlás kezelésének kérdése az elnökválasztási kampányban is kiemelt szerepet kap, különösen a republikánus szavazóknál, tekintettel a tengerentúlon egyre romló biztonsági helyzetre.
Az olasz ‘Ndrangheta, albán klánok, lengyel vegyészcsapatok, török pénzmosók, grúz bankrablók, francia kerítők – a különböző nemzetiségű bűnbandák, amelyek az öreg kontinenst uralják. Ezek az Europol riasztó megállapításai az európai szervezett bűnözésről. A Le Figaro végigvette, hogy mely náció miben „erős”.
Az illegális migráció továbbra is biztonsági kockázatot jelent Európára nézve. 2015 óta tavaly regisztrálták a legtöbb törvénytelen határátlépést: 442 ezer határsértőt észleltek, amely 2022-höz képest 17 százalékkal több, míg a nyugat-afrikai útvonalon 161 százalékos növekedést jelentettek.
J. D. Vance szerint nem lehet szabályokon alapuló nemzetközi rendről beszélni, amikor azok csak egy szűk elit érdekeit támogatják. Az, hogy az EU több milliárd eurónyi jogos támogatástól fosztja meg Magyarországot, egy Brüsszelből és Berlinből irányított liberális imperialista nézet erőltetése, semmi köze a szabályokhoz és a rendhez.
A reálpolitika doyenje szerint Berlin súlyos hibát követett el, amikor hagyta elfajulni a tömeges bevándorlást.
Lengyelország további kétezer katonát küld a fehérorosz határra. Nemcsak a háborús fenyegetés, de a migránsok is veszélyt jelentenek.
Ha egy ország elutasítja a kvótát, egyesével fizethet az uniónak a migránsok után.
A héten jelenti be Ursula von der Leyen az új szankciós csomag tervezetét. Ezúttal azonban nem Oroszország a fő célpont.
