J. D. Vance szerint nem lehet szabályokon alapuló nemzetközi rendről beszélni, amikor azok csak egy szűk elit érdekeit támogatják. Az, hogy az EU több milliárd eurónyi jogos támogatástól fosztja meg Magyarországot, egy Brüsszelből és Berlinből irányított liberális imperialista nézet erőltetése, semmi köze a szabályokhoz és a rendhez.

A közelmúltban lezajlott müncheni biztonságpolitikai konferencia egyik fekete bárány résztvevője kétségtelenül J. D. Vance republikánus szenátor volt, aki gyakorlatilag Trump elnök hangjának tekinthető. Vance az egyik legkeményvonalasabb és legszkeptikusabb politikus az Egyesült Államokban, aki számtalanszor bírálta a kormány külpolitikáját, beleértve elsősorban az ukrajnai háborúban vállalt szerepét.

Münchenben mindenki előtt kifejtette: sem az Egyesült Államok, sem Európa nem tud fegyverrel ellátni egy országot egy olyan háborúban, amelyben a Nyugatnak sem stratégiai célkitűzése, sem világos, a háború végével kapcsolatos elképzelése nincs.

Néhány nappal később a Financial Times jelentette meg Vance hosszabb írását, amelyben a szerző részletezte a müncheni fórumon elmondott véleményét. Mint írta, Európának a saját lábára kell állnia a védelem területén, mivel az Egyesült Államoknak jelenleg nem szövetségesei, inkább kliensállamai vannak a kontinensen, ám az USA nem fog a végtelenségig egy egyszemélyes NATO-szerepbe bújni. Ukrajnával kapcsolatban azt is kijelentette: kezd elfogyni az amerikai nagylelkűség Kijev felé, Európának tehát össze kell szednie magát, ha mindenáron proxyháborút akar folytatni, egyben nem ártana azon is elgondolkoznia, amire soha nem adott egyenes választ: miként szeretne véget vetni a konfliktusnak, és hogyan képzeli el az Oroszország mellett élést a jövőben?

A politikust gyakran emlegetik Trump várható új elnöki ciklusának egyik lehetséges alelnökeként is – amennyiben nem lesz az, akkor is bizonyosan jelentős szerepet fog vállalni a törvényhozási folyamatokban és a kormány politikai céljainak elérésében. A republikánusok mindössze 39 éves csillagával a napokban Rod Dreher készített interjút a The European Conservative részére, amelyben a szenátor az ukrajnai háború kapcsán sok mindenről, többek között a Magyarország és Brüsszel közötti feszült viszonyról is kifejtette a véleményét.

„Az, hogy utálom Putyint, nem egy külpolitikai elképzelés”

Vance elmondta: az európai vezetők között úgy érzi magát, mintha egyedül lenne azzal a kérdéssel, hogy hogyan fejeződhet be ez a konfliktus Ukrajna teljes demográfiai, infrastrukturális és gazdasági összeomlása nélkül. „Annyira elvakultak a Putyin iránti gyűlölettől, hogy nem tudnak racionálisan gondolkodni sem a stratégiáról, sem magáról a konfliktusról. Az nagyon klassz, hogy valaki nem szereti Putyint – én sem szeretem Putyint. De ez nem külpolitikai elképzelés” – mondta, kiemelve: ő nem akar moralizálni a háborúval kapcsolatban, és az sem igazán érdekli, hogyan verik egyesek a mellüket az erkölcsi felsőbbrendűségüket hangoztatva. Így mindig egy kérdést tesz fel magának: „Mi Amerika érdeke?”.

A jelenlegi módon csupán felgyorsítjuk Oroszország és Kína kapcsolatának egyébként is gyors fejlődését. Ez pedig nagyon nem áll érdekünkben. Azon kellene dolgoznunk, hogy egyetlen országot se lökjünk Peking karjaiba, ehelyett az ellenkezőjét tesszük. Pusztán azért, mert jó dolog utálni Putyint

– mondta.

Azt is kifejtette, hogy nézete szerint az amerikai külpolitikai hegemónia már a múlté, a kilencvenes évekkel és a Szovjetunió felbomlásával tűnt el. A világ többpólusú lett, amelyben az Egyesült Államok nem kényszerítheti rá csak úgy bárkire az akaratát. A valós veszély szerinte gazdasági és katonai értelemben is Kína, nem pedig Oroszország, így a kormányzatnak sokkal inkább Kelet-Ázsiára kellene összpontosítania, mint Európára.

„Milyen szabályalapú rendről beszélünk?”

Az Egyesült Államok által oly sokat hangoztatott szabályalapú renddel kapcsolatban Vance meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott. Mint mondta, ha megkérdezzük Magyarországot vagy Lengyelországot, ki fog derülni, hogy a szabályok kizárólag Washington és Brüsszel politikai érdekeit szolgálják, és abban a pillanatban, ha a liberális elit úgy látja, hogy az érdekei veszélyben vannak, azonnal büntetni kezd. „Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a saját hitüket az egyetlen erkölcsileg mérvadó nézőponttá alakítsák át, és ezt mindenkire ráerőltessék” – mondta, erős példaként említve a Magyarországnak jogosan járó, de hosszú időre befagyasztott uniós források esetét, amely egyértelműen politikai töltetű volt.

„Ez nem szabályalapú rend. Ez egy Brüsszelből és Berlinből irányított liberális imperialista nézet erőltetése. Ha szabályokon alapuló nemzetközi rendet akarsz, nem büntetsz valakit azért, mert eltérő véleménye van. De ők pontosan ezt teszik. Ez nem rend, ez abszurd” – véli Vance.

Amerika legfőbb problémája

A jelenlegi agresszív amerikai külpolitikát a szenátor azért tartja elhibázottnak, mert nem lát mögötte belső szilárdságot. Mint mondta, a második világháborúban azért győzött az Egyesült Államok, mert úgy tudott csapatokat küldeni szerte a világba (a lehető legjobb fegyverzettel), hogy közben remekül működő gazdasága volt. Ez a jelen Amerikájában nem áll fenn, az USA-nak a saját határain belül olyan problémákkal kell szembenéznie, amelyeket sürgősen meg kell oldania, még mielőtt a világban kezdene el a maga módján rendet tenni.

Ezek közül legfontosabbként a migrációs válságot említette, rámutatva, hogy az USA jelenlegi lakosságának mintegy 10 százaléka illegálisan bevándorló külföldiekből áll. Ez az embertömeg nem tud egyik napról a másikra beolvadni a társadalomba, felborítja a szociális ellátórendszert, nem beszélve a bűnözés terjedéséről, amely a mexikói határon át immár messze benyúlik az Egyesült Államokba.

További problémaként említette a demográfiai mutatók drasztikus zuhanását, valamint az elmúlt évtizedekben jellemző dezindusztrializációt. Mint mondta, amíg ezeket nem oldják meg, addig az Egyesült Államoknak felesleges a világban eljátszania a vezető szerepet.

Választás Európában

A júniusban esedékes EU-s választások Vance szerint a jobboldal erősödése mellett a figyelemfelkeltés legjobb eszközei lesznek. Ahogy fogalmazott: az európai elit kivételesen meghallgathatná, hogy mit akarnak az állampolgárok, ahelyett, hogy folyamatosan rettegő hangon beszél „a demokráciát fenyegető veszélyekről”.

Semmi nem veszélyezteti jobban a demokráciát, mint amikor a vezetők tudomást sem vesznek a nép akaratáról. „Az emberek az illegális migráció megállítását követelik, de meg sem hallják őket” – mondta, hangsúlyozva, hogy a közelgő választások kapcsán azt várja, hogy azok véleménye fog elsöprő többségbe kerülni, akik a nemzeti szuverenitást és a külpolitikai realizmust szorgalmazzák.

„Orbán politikája legyen a minta”

Az interjún szóba került az utóbbi hónapokban kirobbant és a közvéleményt erősen megrázó egyetemi botránysorozat az Egyesült Államokban, amelynek a Harvard azóta lemondott rektora, Claudine Gay lett a meghatározó alakja. Vance szerint a harvardi események klasszikus példái annak, mi történik, amikor egy identitást helyeznek az eszmék fölé. „Védenek egy nyilvánvalóan teljesen középszerű embert, pusztán azért, mert egy adott politikai narratívához igazodik. A Harvardon történtek tökéletesen rávilágítottak arra, hogy az egyetemek már nem az igazsággal, hanem a dogmák érvényesítésével foglalkoznak. Meg kell reformálni a rendszert, úgy, hogy az intézmények nyitottak legyenek a más, konzervatívabb elképzelésekre is” – véli a szenátor.

Orbán Viktort hozta fel példának, aki szerinte a lehető legjobb módon közelített a felsőoktatási rendszer megreformálásához, vagyis egyfajta versenyhelyzetet teremtve az intézmények között adott választási lehetőséget egy haldokló, elfogult és átpolitizált, illetve egy teljesítményalapú és elfogulatlan oktatási megközelítés között.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Shutterstock