A techmilliárdos politikai kalandorútja újabb fordulatot vesz. Musk befejezi a Trumppal vívott háborút, jegeli saját pártalapítási terveit és inkább J. D. Vance alelnökkel ápolja kapcsolatát – várva a 2028-as választást.
Az USA 19,3 milliárd dollárral, 40 százalékkal vágja vissza az energiaügyi költségvetését 2026-ban, ami nemcsak az ottani energiapiac átrendeződését hozza magával, hanem globális hullámokat is elindíthat.
Amerika új vámintézkedései nem elsősorban a zöldátmenetet fékezik, hanem ennél jóval mélyebb geopolitikai és iparstratégiai fordulatra utalnak.
Biden híres inflációcsökkentő törvénye, beleértve az egész zöldtámogatási rendszert, hamarosan az enyészeté lehet. Trump elnök a fosszilis energiahordozókra esküszik, így esze ágában sincs a továbbiakban is a dollárok százmilliárdjait anyagi ösztönzésre felhasználó jogszabályt életben tartani.
Az amerikai elnök egyik legelső rendeletével kilépett a globális klímaegyezményt aláírók klubjából. Ezzel elhárítja az akadályt a Biden-féle zöldpolitika drasztikus megváltoztatása előtt, a döntésnek ugyanakkor globális következményei lesznek.
Az elnök nem húzta sokat az időt: alig tette le az esküt, azonnal rendeletek tucatjait írta alá, köztük olyanokat, amelyeknek nagyon komoly és hosszú távú következményei is lesznek.
Joe Biden elnöksége ambiciózus gazdaságpolitikai kísérletként indult, amely szakítani akart a neoliberális dogmákkal. Az „American Rescue Plan” és más intézkedések célja a társadalmi egyenlőség és a gazdasági fellendülés volt, ám mindez inflációs válságba torkollott, ami végül politikai bukáshoz vezetett. Hogyan vált a jóléti ígéret átokká, és milyen tanulságok vonhatók le ebből a történetből?
Az USA részesedése a globális közvetlen külföldi tőkebefektetésekből (FDI) 2023-ban rekordalacsony szintre, 14 százalékra csökkent, míg Kínáé 12 százalékra emelkedett. Az amerikai cégek egyre inkább koncentrálnak a belföldi beruházásokra, amit az inflációcsökkentő törvény és a protekcionista politikák is ösztönöznek. A trendek arra utalnak, hogy az USA fokozatosan elmozdul a külföldi tőkebefektetésektől a hazai piacok felé.
Két éve, 2022. augusztus 16-án lépett életbe az Egyesült Államokban az inflációcsökkentő törvény (IRA), benne egy óriási, majdnem 400 milliárd dollárt tartalmazó támogatási csomaggal. Ez az összeg azt szolgálta, hogy ösztönzők és adójóváírások formájában elsősorban a zöldátállást elősegítő támogatást nyújtson mind a vevőknek, mind a gyártóknak.
Mindenki attól félt, hogy a Biden-féle protekcionista inflációcsökkentő törvény támogatási rendszere az európai ipart fogja szétverni. Mint kiderült, a két éve indított projekt eddig az amerikain sem sokat lendített, a vállalatok ugyanis zsinórban és egymás után halasztják el a beruházásaikat.
Bár sokak szerint az Európai Uniónak még mindig nem sikerült koherens ellentervet kínálnia Joe Biden inflációcsökkentő törvényére, úgy tűnik, Brüsszel éppen eleget tett ahhoz, hogy enyhítse a legégetőbb aggodalmakat, miszerint az európai vállalatok a dollártámogatásokat keresve távoznának a kontinensről.
A világ egyik legnagyobb chipgyártója nem kezdi el a tervezett németországi beruházását, ameddig Berlin nem ad bele több állami támogatást. A német kormány belegyezik, cserébe a projekt méretének növelését kéri.
Az amerikai inflációcsökkentő törvény kivéreztetné az EU iparát, a Biden-Macron találkozó után felállított közös munkacsoport azonban most a konszenzusos eredmények lehetőségét villantotta fel.
