Az orosz közéleti és stratégiai gondolkodásban az elmúlt időszakban ismét előtérbe került az eurázsianizmus és a hozzá kapcsolódó szkíta örökség gondolata. Ez a múltidézés azonban inkább tűnik intellektuális pótcselekvésnek és legitimációs kényszernek, mint működőképes geopolitikai programnak.
Hogyan állhat tartós növekedési pályára egy hazai cég? Mennyiben befolyásolja a vállalati struktúra és a menedzsment egy cég teljesítményét? Milyen kihívásokat jelent a magyar kis- és középvállalkozások életében a generációváltás?
Az újrahasznosított alumínium előállítása jóval fenntarthatóbb, de nem fedezi az európai keresletet, így az import továbbra is meghatározó. Közben a magas energiaárak és a védővámok miatt egyre nagyobb a nyomás az uniós gyártókon. Képes lesz az EU csökkenteni a függőségét, vagy tovább mélyül az iparági válság?
Érdemes figyelni a C5+1 kezdeményezésre, ami Közép-Ázsia 5 országát (Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán) és az USA-t takarja. A 6 ország képviselői 2015 óta minden évben találkoztak. Az idén az ENSZ Közgyűlésének helyszínén tartották a tárgyalást, és ezúttal minden fél a legmagasabb szinten képviseltette magát.
A feszültség a világban nem hagyott alább május hónapban sem. Az orosz–ukrán háborúban még jelei sincsenek megállapodásnak, a Távol-Keleten pedig izzik a légkör.
