A blokkosodó világban új és új rövidítéseket tanulunk. Érdemes figyelni a C5+1 kezdeményezésre, ami Közép-Ázsia 5 országát (Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán) és az USA-t takarja. A 6 ország képviselői 2015 óta minden évben találkoztak. Az idén az ENSZ Közgyűlésének helyszínén tartották a tárgyalást, és ezúttal minden fél a legmagasabb szinten képviseltette magát. Magyarországnak is érdemes kiemelt helyen kezelnie a régiót, mivel a hazai cégek számára kiváló lehetőséget kínálnak az önálló márkaépítésre és nagy hozzáadott értékű exportkapcsolatok kialakítására. 

Kerekes György, a Makronóm Intézet alapítójának írása 

A Geopoiltical Monitor elemzője szerint azóta, hogy Kazahsztánt Kaszim Tokajev elnök vezeti, a C5+1 formátum felpörgette a gazdasági-geopolitikai együttműködést az USA és Közép-Ázsia között. 2021-ben a térségbe irányuló amerikai működőtőke-befektetések összértéke elérte a 40 milliárd dollárt.  

Amerikai szemszögből a régió gazdasági és stratégiai fontosságú. Kazahsztán a világ 12. legnagyobb olajtermelője és világelső az uránbányászatban, Üzbegisztán arany- és uránkitermeléssel büszkélkedhet, emellett a világ egyik vezető gyapottermelője, Türkmenisztánnak pedig hatalmas gáztartalékai vannak. Geopolitikai erejét a régiónak az adja, hogy az Európa és Kína közötti klasszikus Selyemút vonalán fekszik, Oroszországgal tradicionálisan erős kapcsolatot ápol, ugyanakkor politikailag döntően stabil, és bár Kína gazdaságilag erősen kötődik a modern közép-ázsiai gazdaságokhoz, a szuverenitásukra büszke türk népek nem hajlandók vazallus szerepet játszani. Kazahsztánt a Makronóm Intézet a tanulmányában ezért az ingaállamokhoz sorolta: a hidegháború 2.0-ban nem foglal egyértelműen állást, a környező nagyhatalmak között manőverezve igyekszik jelentős gazdasági fejlődést elérni. 

Az amerikai vállalatok nem csak Kazahsztán ásványkincseire hajtanak, egyre több befektetés érkezik a feldolgozóiparba is. Az alábbi ábra a kazah FDI-import szektorális megoszlását mutatja: 

Közép-ázsiai szemszögből nézve a C5+1 kezdeményezés célja a régió geopolitikai szabadságfokának növelése: a szovjet érából maradt orosz függések további lazítása, az európai országokkal és Amerikával való gyümölcsöző kapcsolat fejlesztése a kínai befektetések megtartása mellett. Tokajev elnök a multilateralizmustól sem akar teljesen elfordulni: az ENSZ Közgyűlésen szeptemberben ismételten felvetette 2020-as javaslatát egy Biológiai Biztonság Nemzetközi Ügynökség felállításáról (a pandémia idején ez nagyon is érthető lépés lett volna, de azóta ez a kezdeményezés kicsit elsikkadt), és javasolta egy SDG-vel (ENSZ fenntarthatósági céljai) foglalkozó regionális ENSZ-központ felállítását Almatiban.  

Kazahsztán tehát világpolitikai szinten is megtalálta azokat a témákat, amelyeknek az élére állhat: a biológiai biztonság és a fenntarthatósági célok mellett az élelmiszer-biztonság a harmadik, amelyet következetesen napirenden tart. 

Forrás: Shutterstock 

Érdekes, hogy az amerikai diplomácia azt szorgalmazza, hogy az öt közép-ázsiai állam külön szervezetet hozzon létre, amelynek csak ők tagjai. Ez jelentős váltás a kilencvenes és a kétezres évekhez képest, amikor is az Egyesült Államok nem akart semmilyen szerveződésből kimaradni. Az új geopolitikai realitások előbb-utóbb Washingtont is ráébresztik, hogy adott helyzetben az is siker, ha a komoly riválisaik (Kína, Oroszország) nem tudják irányítani a regionális szerveződéseket.  

Magyarország számára Közép-Ázsia stratégiai együttműködési partner mint tőlünk keletre lévő, de hozzánk hasonló találkozási pont, kulturálisan és történelmileg hasonló gyökerekkel (sztyeppei kultúrák, jászok, kunok). A hazai cégek számára pedig kiváló lehetőséget nyújtanak ezek az államok az önálló márkaépítésre és nagy hozzáadott értékű exportkapcsolatok kialakítására. 

Borítókép: MTI/EPA/Igor Kovalenko