Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán kölcsönös védelmi megállapodása túlmutathat a jelenlegi iráni válságon. A Mekkában aláírt egyezmény egy önállóbb közel-keleti biztonsági rendszer magja lehet, amely Washington, Izrael, Irán, India és idővel Kína stratégiai számításait is átírhatja.
A Közel-Keleten egy új hatalmi tengely formálódik: Egyiptom, Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán hangolja össze a lépéseit az izraeli–iráni konfliktus árnyékában. Bár hivatalosan nem katonai szövetségről van szó, az új együttműködés alapjaiban alakíthatja át a térség erőviszonyait, ami hosszú távon Izrael, valamint az Egyesült Államok regionális mozgásterére is hatással lehet.
Dél-Ázsiában a víz okozhatja a következő nagy biztonsági problémát. Az Indus-egyezmény megingása, a kínai Brahmaputra-gát és a himalájai gleccserek olvadása egyszerre terheli Indiát, Pakisztánt, Bangladest és Nepált.
Rijád és Iszlámábád kölcsönös védelmi paktuma újraszabja a Közel-Kelet és Dél-Ázsia erőterét: a pakisztáni nukleáris ernyő Szaúd-Arábia fölé is kiterjedhet. Az egyezmény erősíti a két ország pozícióját, miközben rámutat az USA-val szembeni gyengülő bizalomra és segíti Peking befolyásának terjedését.
Üzbegisztán, Afganisztán és Pakisztán július 17-én háromoldalú keretmegállapodást írt alá egy vasúti projekt közös megvalósíthatósági tanulmányáról. Amíg azonban elkészül, addig sok akadályt kell leküzdeni, ez viszont kaput nyitna Közép-Ázsiának az Indiai-óceánra.
Kína a világ legnagyobb vízerőművét építi Tibetben, ami komoly környezeti károkat, társadalmi feszültségeket és geopolitikai konfliktusokat válthat ki Indiával és Bangladessel.
India és Pakisztán újabb fegyveres összecsapása a térség instabilitását, a nukleáris kockázatokat és a nagyhatalmi versengést élezte: egykor itt húzódott a brit és az orosz cári birodalom ütközőzónája, és most sincs ez másképp, miközben a geopolitikai következmények Európára is átterjednek.
Május 7-ére virradó éjszaka India és Pakisztán között olyannyira fellángoltak a Kasmír körüli évtizedes feszültségek, hogy úgy tűnik, a világ felkészülhet egy újabb háborúra. A két ország közötti konfliktus eszkalációja nemcsak a régió, hanem az egész világ gazdasági stabilitását fenyegeti.
Afganisztán, Kazahsztán és Türkmenisztán közösen dolgoznak azon, hogy megkönnyítsék az orosz nyersanyagexportot Dél-Ázsia felé. A tálib kormány együttműködése Moszkvával nem új, a két ország kapcsolatában egy ideje közeledés figyelhető meg. Eközben Kazahsztán szintén Afganisztánon keresztül szeretne kijutni az öböl menti országokhoz és Dél-Ázsiába. Úgy tűnik, egyre komolyabban veszik a senki által el nem ismert tálibokat…
Tágabb regionális hatása is van a Pakisztán és Irán közötti helyzet fokozódásának, amit a múlt heti katonai akciók és az azt követő diplomáciai lépések váltottak ki. Pakisztán erőteljes válasza bonyolult helyzetet teremt, és nemcsak a bilaterális kapcsolatokra van hatással, hanem olyan befolyásos feleket is érint, mint Kína. Egyelőre azonban elcsendesülni látszanak az események.
A héten 11 ember veszítette életét miután kedden Irán, csütörtökön pedig válaszként Pakisztán hajtott végre légicsapásokat a közös határ menti területeken. Az ok: Beludzsisztán, illetve az ennek létrehozásán fáradozó szervezetek. Nem az az újdonság, hogy ezek a csoportok Iránban és Pakisztánban is működnek, hanem az, hogy Pakisztán azonnal válaszolt Teheránnak.
A pakisztáni Iqra Egyetem munkatársai kifejlesztették azt az intelligens gazdálkodási módszert, amely folyamatosan monitorozza és szinte már gondozza is a növényeket. Bár maga az eljárás költség- és erőforrás-csökkentő, azzal nem számoltak, hogy a mesterséges intelligenciának is van „környezeti költsége”.
