A pakisztáni Iqra Egyetem munkatársai kifejlesztették azt az intelligens gazdálkodási módszert, amely folyamatosan monitorozza és szinte már gondozza is a növényeket. Bár maga az eljárás költség- és erőforrás-csökkentő, azzal nem számoltak, hogy a mesterséges intelligenciának is van „környezeti költsége”.

A mezőgazdaság a gazdasági növekedés, az élelmezésbiztonság, a munkahelyteremtés és a szegénység csökkentésének nélkülözhetetlen eleme a fejlődő országokban, így Pakisztánban is. A pakisztáni GDP közel negyedét adja, és a lakosság több mint egyharmadát foglalkoztatja.

Az egyetem Mérnöki, Tudományos és Technológiai Karán Dr. Mansoor Ebrahim, Dr. Kamran Raza és Dr. Hasan Adil csapata kifejlesztette az „intelligens gazdálkodást”, egy saját innovatív, városi gazdálkodási megoldást.

A projekt elsődleges célja egy olyan hidrokultúrás technikán – tehát nem földben, hanem tápanyagban gazdag vízben tartják a növényeket – alapuló környezet létrehozása, amelyben a monitorozzák a növényeket, a mesterséges intelligencia pedig felméri, hogy éppen mire van szükségük. A projektet elsősorban azért hozták létre, hogy innovatív megoldást nyújtson a különböző pakisztáni mezőgazdasági problémákra.

A csapat a hidroponikus termesztési rendszer megtervezése mellett 

egy olyan mérőeszközt is beépített, amely képes mérni az összes oldott szilárd anyagot, a PH-t, a páratartalom szintjét és a hőmérsékletet. Ez a rendszer automatizáltan figyeli és korrigálja az értékeket, hogy megőrizze a növények egészségét.

A projekt technológiai elemeit ismertetve Dr. Mansoor hozzátette, hogy a begyűjtött adatokat egy mesterségesintelligencia-alapú rendszer dolgozza fel és elemzi, amelyet növények fejlődési szakaszairól készült képeken, valamint drónkamerák által készített, élőképeken képeztek ki.

A rendszer kényelmesen kezelhető mobilalkalmazás segítségével, sőt még ennél is több előnnyel rendelkezik: közel 90 százalékos vízmegtakarítást, 25 százalékos műtrágyafelhasználás-csökkenést ígér, miközben alacsony területfelhasználást igényel, valamint jelentősen csökkenti az anyagi költségeket is. 

Ennek eredményeképpen az „intelligens gazdálkodás” nemzeti szinten dicséretet kapott, sőt a pakisztáni felsőoktatási bizottság anyagilag is támogatja a projektet.

Van költsége a mesterséges intelligenciának is

Bár a megoldás első ránézésre valóban szinte csak jó tulajdonsággal rendelkezik, érdemes egy kicsit mögé néznünk a dolgoknak. Bámennyire is jól hangzik a víz- és a műtrágyafelhasználás csökkentése, a mesterséges intelligenciának is van „környezeti költsége”. Ahogyan a Makronóm már beszámolt róla, ezek a mesterséges intelligencia (MI) rendszerek nagy mennyiségű adaton vannak kiképezve, amelyek használatuk közben is rengeteg energiát igényelnek, sőt vízre is szükség van a hűtésükhöz, amely a folyamatban felmelegszik. 

Ráadásul – ahogyan már korábban felhívtuk rá a figyelmet – a mesterséges intelligencia energiafogyasztása nem ér véget a képzési fázissal, hiszen az adatfeldolgozás és a feladatok elvégzése során is áramot fogyaszt. Bizonyos esetekben az MI-rendszerek energiafogyasztása a szokottnál is jelentősebb lehet. Különösen akkor, ha nagy méretű alkalmazásokban, például adatközpontokban és felhőalapú számítástechnikai platformokon használják őket. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatóinak 2020-as tanulmánya úgy becsülte, hogy 

a mesterséges intelligencia 2025-re a globális villamosenergia-fogyasztás 10 százalékát is kiteheti, ha a jelenlegi ütemben növekszik az alkalmazása.