Az amerikai elnök történelmi léptékű védelmi költségvetést kér a jövő évre. Elmélete szerint a pluszt a vámokból finanszírozná, mialatt megregulázná a hadiipari szereplőket is.
Mark Rutte azon dolgozik, hogy meggyőze a hadiipari vállalatokat: gyártsanak többet és gyorsabban. A mosolyán kívül azonban nem tud mást bevetni. A NATO-nak nincs közös költségvetése, a főtitkár így éppen valamit kér a semmiért cserébe.
A második világháborús Truman-bizottság munkája adta az ötletet annak a hat amerikai szenátornak, akik egy vizsgálatfolyamat beindítását kérik a Szenátus elnökétől az amerikai hadiipari vállalatok ellen. Gyanújuk szerint súlyos visszaélések és túlszámlázások folynak a háttérben.
A Lockheed Martin utcahosszal vezet, a negyedik helyen azonban már egy kínai vállalat áll. A legjobb tizenötben ott a francia Airbus és a Thales, a Rheinmetall a tizenkilencedik.
Ukrajna újabb és újabb fegyvereket követel a Nyugattól, és elégedetlen a gyártási tempóval. Pedig a fegyvergyártók lassúságának a szokásos indokokon túl van egy meglepően prózai, de gazdasági szempontból annál érthetőbb oka is.
Ukrajna két hét alatt lövöldözi el azt, amit az USA egy év alatt gyárt. A vállalatok nem bírnak az igényekkel, a készletek kimerülnek, pont akkor, amikor az ukránoknak a legnagyobb szüksége lenne rá.
Senkinek nem jön jobban a NATO-bővítés, mint az amerikai fegyveriparnak. A háború pedig egyenesen áldás a világ öt legnagyobb fegyvergyártó cégének.
Ahogyan várható volt, gondok adódtak az USA Ukrajna kiszolgálása érdekében biztosított fegyverszállítási kapacitásában.
A Biden-kabinet olyan tempóban és mennyiségben szállít fegyvert Ukrajnának, ami már a Kongresszusban is kérdéseket vet fel, többek között arról, marad-e egyáltalán elég haditechnika az USA-ban a védekezési potenciál szinten tartásához.
