Ahogyan várható volt, gondok adódtak az USA Ukrajna kiszolgálása érdekében biztosított fegyverszállítási kapacitásában.
Az amerikai Javelin és Stinger rakéták nélkül Ukrajna nagy valószínűséggel nem tartana ott a háborúban, ahol jelenleg tart. Beszámolói szerint mintegy 7000 Javelint használtak fel eddig, amivel több mint négyszáz orosz páncélozott harcjárművet semmisítettek meg. A hatékonyság elképesztő, de az amerikai készletek apadása miatt nem biztos, hogy egyenletes szinten is lehet tartani.
Washingtonban egyes képviselők már májusban felvetették a kérdést: meddig lehet az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányok tekintetében azt az őrült tempót és mennyiséget tartani, amit a Biden-kormányzat diktál? Lloyd Austin védelmi miniszter egy szenátusi meghallgatáson elbagatellizálta a problémát, mondván: sem a gyártás, sem az utánpótlás nincs veszélyben. Szavainak már akkor ellent mondott Gregory Hayes, a Javelineket gyártó Raytheon Technologies vállalat vezérigazgatója, aki halkan kiejtette száján az alkatrészhiány szót, és abból sem csinált titkot, hogy igenis akadhatnak problémák.
Azok pedig egy hónappal később már elég markánsan mutatkoznak. Az Egyesült Államok ezres nagyságrendben Ukrajnának ajándékozta meglévő Javelin-készleteinek több mint egyharmadát, míg a Stingerek esetében a negyedét, ellenben lassan két évtizede nem rendelt utánpótlást a gyártótól. Most megtenné, de a nagy mennyiségű gyártás újraindítása nem egyszerű feladat. Greg Hayes szerint jelenleg alapvetően külföldre gyártanak minimális mennyiségben, a legnagyobb akadálya az ipari mennyiségű darabszám elérésének viszont nem más, mint az alkatrészhiány.
Hayes kalkuláció alapján nagyobb mennyiséget 2023-24-nél előbb nem tudnak biztosítani.
Így hiába kötött hirtelen 625 millió dolláros szerződést a hadsereg a gyártóval, az eredmények csak jóval később kezdenek majd megmutatkozni. Márpedig ha ez a szállítási arány marad Ukrajna felé, az azt jelenti, hogy az USA egy éven belül kifogy a saját készleteiből.
Ukrajna problémája mellett Bidennek Tajvan miatt is főhet a feje. Kína egyre agresszívabb nyilatkozatai az elnököt arra késztették, hogy súlyos mondatokat nyilatkozzon arról, mit tenne az USA, ha Kína fegyverrel próbálná meg Tajvant bekebelezni. A szigetország védelme gyakorlatilag egy az egyben az amerikai fegyverekre épül, így igen nagy gondban lesz, ha az alkatrészellátás ilyen mértékben akadozik, vagy ha a legrosszabb bekövetkezése esetén Amerika egyszerűen nem tudna fegyvert szállítani neki.
Így vagy úgy, de a Biden-adminisztrációnak újra kell értelmeznie nem csak a fegyverszállítási politikáját, de a saját védelmi kapacitását is. Hogy ezt a beszerzési folyamatok egyszerűsítésével, az innováció ösztönzésével, a beszállítók körének drasztikus növelésével, a befektetői kör szélesítésével éri el, az már az ő gondja, de az biztos, hogy hiába szavaztat meg valaki 40 milliárd dollárt Ukrajna fegyverzetének utánpótlására, ha közben nem tudja megoldani a sajátját sem.
Fotó: MTI/EPA/Sergey Kozlov
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
