Minden Celsius-foknyi globális felmelegedés az emberiség napi kalóriabevitelének több mint 4 százalékát sodorja veszélybe – figyelmeztet egy friss Nature-tanulmány. A hatás már nem csupán a szegényebb országokat, hanem a világ mezőgazdasági központjait is sújtja, új geopolitikai és gazdasági kihívásokat hozva a globális élelmiszerrendszerbe.
Felháborítja a japánokat, hogy a rizs ára egy év alatt 90 százalékkal emelkedett. Erre tett rá egy lapáttal a május végén lemondott Eto Taku mezőgazdasági miniszter, aki azt nyilatkozta, hogy nem ismeri az árakat, soha nem vesz rizst, mert a támogatóitól ingyen kapja.
Egy nagyszabású kínai-amerikai kutatás friss eredményei szerint újabb egészségügyi válság fenyeget sok millió embert. A rizsben ugyanis a felmelegedés és a légköri szén-dioxid miatt jelentősen nőhet az arzén koncentrációja.
Klímaváltozás, népességnövekedés, protekcionista intézkedések – a Financial Times szerint tavaly nyár óta minden jel pirosan világít a rizspiacon. A brit lap szerint a következő élelmiszerválság a 2008-as krízissel lesz egyenrangú, amely világszerte politikai felforduláshoz vezetett.
Riasztó hiány mutatkozik a rizs- és a búzakészletekben egyaránt. Az elmúlt három évben a világ élelmiszer-gazdaságát megterhelték a koronavírus-járvány okozta ellátási zavarok, a kedvezőtlen időjárás, az ukrán és orosz gabona körüli szállítási problémák, valamint az aszályt okozó El Nino gyors megjelenése.
Kínától az Egyesült Államokon át az Európai Unióig mindenhol a rizstermelés csökkenését várják. Márpedig az meghatározza bolygónk teljes népessége közel a felének, azaz több mint 3,5 milliárd ember élelmezését.
