A 2008-asnál is súlyosabb válságnak néz elébe a rizspiac

Szerző: | 2024. január. 19. | Geopolitika, Klímaváltozás, Világgazdaság

Klímaváltozás, népességnövekedés, protekcionista intézkedések – a Financial Times szerint tavaly nyár óta minden jel pirosan világít a rizspiacon. A brit lap szerint a következő élelmiszerválság a 2008-as krízissel lesz egyenrangú, amely világszerte politikai felforduláshoz vezetett.  

„Újdelhi apránként szorosabbra húzta a hurkot a világ rizspiaca körül” – állította Mihir Sarma indiai közgazdász a Bloombergnek nyilatkozva. India szereti magát a Dél vezetőjeként bemutatni, amely képes az együttérzésre a fejlődő országokkal. Ez a magatartás éles ellentétben áll a Nyugattal vagy Kínával, amelyek keveset törődnek politikájuknak a legszegényebb államokra gyakorolt hatásával. Azonban nem a Nyugat lesz az, amely szenvedni fog a rizs exportjának tilalmától – szögezte le az amerikai honlapnak nyilatkozó kutató. 

Súlyos indiai exportkorlátozások 

Narendra Modi indiai miniszterelnök tavaly nyáron, a függetlenség napján ígéretet tett az infláció csökkentésére. Ez összefüggésben állhat azzal a szándékával, hogy a 2024-es általános választásokon a harmadik ciklusára pályázik – mutatott rá a Live Mint indiai üzleti napilap. 

Miközben az infláció az elmúlt tizenöt hónap legmagasabb szintjét érte el, India különböző intézkedéseket hozott, köztük bizonyos élelmiszerek exportjának korlátozását, hogy megfékezze az áremelkedést”

– írta az újság.  

A kormány betiltotta a basmatitól eltérő fehér rizs exportját, és 20 százalékos exportadót vetett ki bizonyos fajtákra. A The Hindu emlékeztetett arra, hogy 2022 májusában a kormány már betiltotta a búza kivitelét. Történt ez annak ellenére, hogy a kormány azt állította, hogy India képes ellátni az egész világot. Szintén augusztusban 40 százalékos vámot vetettek ki a hagymára. Ennek célja az indiai konyha ezen alapanyaga exportjának korlátozása, mivel szerintük a hagymakivitel megnehezítése képes akár kormányokat is megbuktatni.  

Ez az intézkedés mindazonáltal sokba kerül a szomszédos Banglades és Nepál fogyasztóinak, akiknek a hagymaellátása Indiától függ. Újdelhi a cukorexportot is korlátozta, hogy megpróbálja megfékezni a gyenge termés miatt emelkedő belföldi árakat.  

Ha az élelmiszert a határainkon belül tartjuk, akkor inkább a bizonytalanságot és az instabilitást exportáljuk”

– figyelmeztetett Mihir Sarma, az Observer Research Foundation, egy újdelhi székhelyű agytröszt munkatársa a Bloombergnek. A legutóbbi, 2007–2008-as gabonaválság idején tizennégy afrikai országban voltak élelmiszer-lázadások. 

A rizsexport koronázatlan királya 

Amikor egy ország, amely a világ rizskereskedelmének a 40 százalékát adja, leállítja a termény felének az exportját, a másik felére pedig adót vet ki, az nagyon nehéz helyzetet teremt – magyarázta a Financial Times brit gazdasági újságban Joseph Glauber, a Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet (Ifpri) és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának korábbi vezető közgazdásza.  

A nem basmati fehér rizs exportjának a tilalma két azonnali következménnyel járt: az ázsiai és az észak-amerikai fogyasztók pánikszerű vásárlása, valamint a többi nagy termelő ország által az új helyzethez való alkalmazkodás érdekében hozott intézkedések. 

Indiában a végéhez közelít a rizs betakarítása. A nettó importőr országok remélik, hogy a terméshozamok a vártnál jobbak lesznek, és végül az indiai kormány enyhíti a korlátozásokat. A helyzetet azonban fokozzal az El Niño időjárási jelenség visszatérése, amely a Csendes-óceánban emelkedő hőmérsékletet és fokozott szárazságot okoz, veszélyeztetve a jövő évi termést.  

Ha India fenntartja a jelenlegi tilalmakat, és más termelő országok is követik a példáját, akkor az elemzők attól tartanak, hogy a világ megismételheti a 2008-as válságot ezen a piacon. Abban az évben ugyanis a protekcionista politika hulláma hat hónap alatt megháromszorozta a rizsárakat, amely Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában és a Karib-térségben az infláció ugrásszerű növekedéséhez és zavargásokhoz vezetett. Ezúttal azonban a válság valószínűleg még súlyosabb lesz, mivel a népességnövekedésből adódó keresletbővülés az egyre fenyegetőbbé váló éghajlatváltozás következményeivel fog találkozni – szögezte le a Financial Times.

 

2008-ban viszont bőséges volt a kínálat 

Arif Huszain, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) vezető közgazdásza szerint az intézkedésekkel leginkább érintett országok már most is számos problémával küzdenek, többek között a magas élelmiszerárakkal, az adósságspirállal és a valuta leértékelődésével:  

Az eredmény már borítékolható, a drága élelmiszert emberek milliói nem tudják majd megfizetni.” 

Rizsből 2008-ban bőséges volt a kínálat, de az élelmiszerárak felfelé irányuló nyomása világszerte pánikot keltett. Újdelhi akkor is exportkorlátozásokat vezetett be. Vietnam, Thaiföld sebesen követte a példát, és a másodrangú exportőrök, mint Egyiptom, illetve Pakisztán is hasonló intézkedéseket hoztak. Ahogy a gazdák raktárai megteltek, a kormányok és a fogyasztók pedig felhalmozták készleteiket, a rizs világpiaci ára tonnánként 1000 dolláros rekordszintre emelkedett. 

A düh politikai elégedetlenséget szított 

„Akkoriban előfordult az is, hogy egyetlen csomag rizs sem maradt a szupermarketek polcain – emlékezett vissza Frederic Neumann, a hongkongi HSBC ázsiai vezető közgazdásza. Több országban az éhező polgárok az utcára vonultak. Haitin a 2008. áprilisi éhséglázadások a kormányfő menesztéséhez vezettek. Az élelmiszerárak emelkedése által kiváltott düh továbbra is fennállt, és politikai elégedetlenséget szított.  

Három évvel később ez hozzájárult az arab tavaszhoz, amelynek során négy közel-keleti és észak-afrikai vezető megbukott. A lecke a mai politikai vezetők közül sokak emlékezetébe vésődött.  

Indiában Narendra Modi Bháratíja Dzsanatá Pártja (BJP) a választások előtt az élelmiszerárak ellenőrzését tette a legfontosabb feladatává. Az élelmiszerár-emelkedés régóta politikailag érzékeny kérdés Indiában, ahol a rizs továbbra is a legelterjedtebb élelmiszer. 

Az ország 1,4 milliárd lakosának a nagy része szegénységben és alultápláltságban szenved: az élelmiszer-segélyprogram keretében mintegy 800 millió embernek osztanak ingyen gabonát. A politikusok további óvintézkedéseket tesznek, tekintettel a közelgő választásokra” – magyarázta Avinas Kishore, az újdelhi Ifpri kutatója. Hozzátette: mivel az olajárak is emelkednek, „senki sem akarja megkísérteni az ördögöt. 

Egész Ázsiában emelkedik ennek az alapvető fontosságú árucikknek az ára. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) általános rizsárindexe szerint csaknem 10 százalékkal drágult, és elérte tizenöt éve nem látott legmagasabb szintjét – írta a Nikkei Asia japán gazdasági lap. 

Ázsia termeli és fogyasztja a világ rizskínálatának a 90 százalékát.  

„Nem ismerünk más olyan terméket, amely annyi érzelmet vált ki, mint a rizs. A Fülöp-szigetekiek például nemzeti szégyenforrásként tekintenek a megfizethető rizsellátás hiányára. Ez a termény érzékeny politikai kérdés” – mutatott rá a Nikkei Asia.  

Törékeny mezőgazdasági ágazat 

Bár India döntése Thaiföldnek kedvez, amely a második legnagyobb exportőr, az országot az El Niño jelenség középtávú hatásai is aggasztják, amelyek hatással lehetnek a termés mennyiségre. A thaiföldi kormány előrejelzései szerint a vízhiány 2024-ig súlyosbodni fog – derül ki a Reuters által idézett felmérésből.  

Thaiföldön tavaly nyáron 14,5 százalékkal kevesebb eső esett a 2022-es év azonos hónapjához képest. Bangkok abban az esztendőben 7,7 millió tonna rizst exportált, főleg a közel-keleti, ázsiai és afrikai országokba. Tehát a rizspiaci zavarok itt is maradhatnak. 

A helyzet kezelésére – jegyezte meg a Bangkok Post – fontos, hogy a kormány intézkedéseket hozzon meg, beleértve az export- és importszabályozást. Ha Thaiföldön csökkenne a rizstermelés, az súlyosbítaná az élelmiszer-inflációt, és fogyasztók milliárdjait érintené – ez a véleménye a Reuters brit hírügynökségnek.  

Vietnam – India kivonulása után a piacról – lehetővé tette, hogy az onnan irányuló kivitel az elmúlt három hónapban ugrásszerűen megnőjön – magyarázta a VNexpress. Az exportőrök azonban attól tartanak, hogy a kínálat nem lesz elegendő a kereslet kielégítésére.  

Megvédeni a készleteket 

A nemzetközi közösség elítélte az India által hozott intézkedéseket. A Nemzetközi Valutaalap felszólította Újdelhit, hogy változtassa meg a rizspolitikáját. A Kereskedelmi Világszervezet szeptemberi ülésén az Egyesült Államok és más országok megkérdőjelezték a korlátozások szükségességét, mivel szerintük Indiának elegendő készletei vannak. 

 

Az egyik fő félelem az, hogy az exporttilalmak a 2008-asnál is súlyosabb válsághoz vezethetnek. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának adatai szerint nemcsak India részesedése nőtt a globális rizsexportban, hanem az országok közötti rizskereskedelem volumene is megduplázódott, az 1999-es mintegy 5-ről mára több mint 10 százalékra.   

Nyugat-Afrika különösen veszélyeztetett 

„A protekcionizmus komoly veszélyt jelent a nyugat-afrikai országokra, amelyek a piacról való kiszorulást kockáztatják. Az exportra kivetett korlátozások különösen veszélyeztetik őket – mutat rá Arif Huszain. A 2022-ben Togó által importált rizs közel 88 százaléka Indiából származott, ahogyan a Beninben, a világ legnagyobb törmelékes indiai rizsimportőrében elfogyasztott mennyiség 61 százaléka is onnan érkezett. Szenegálban a behozatal 47 százaléka indiai.  

 

A legutóbbi rizsválság akkor ért véget, amikor Japán, Thaiföld és Vietnam ígéretet tett a rizsexport folytatására, és a szállítási költségek csökkentek. Ám – figyelmeztetnek az elemzők – a jelenlegi helyzetet nem lesz ilyen egyszerű megoldani. Tizenhat évvel ezelőtt a világnak nem volt gabonahiánya – fejtette ki a brit gazdasági lap. Ez már nem így van. A bolygó népessége 2050-re várhatóan megközelíti a 10 milliárd főt, a növekedés fő mozgatórugója Afrika és Ázsia lesz. Becslések szerint ez majdnem harmadával növeli a rizs iránti keresletet. A terméshozamok azonban ezzel a gyarapodással nem tartanak lépést.  

Felmelegedés és a terméshozamok 

A rizsterméscsökkenés egyik fő oka az éghajlatváltozás. „Mivel a rizs meleg éghajlaton terem (a világ termelésének 90 százalékát Ázsiában termesztik), gyakran azt gondoljuk, hogy a néhány fokkal melegebb éghajlatnak nem lesz hatása” – mutatott rá Bjoern Ole Sander klimatológus, a thaiföldi Nemzetközi Rizskutató Intézet igazgatója. Ez nem így van. Egy bizonyos hőmérséklet felett – magyarázza – a terméshozamok csökkennek. A növény pedig különösen érzékeny az éjszakai melegre.   Egy 2017-es tanulmány szerint egy 1 Celsius-fokos globális felmelegedés átlagosan 3,3 százalékkal csökkentené a rizstermelést. A globális felszíni hőmérséklet az iparosodás előtti idők óta már legalább 1,1 °C-kal emelkedett. Az előrejelzések szerint a fő rizsexportáló ázsiai országokban jelentősen több lesz a 35 °C feletti hőmérsékletű napok száma.
A legpesszimistább forgatókönyv szerint Thaiföldön száznyolcvannyolc napot töltenének e küszöbérték felett. Ázsia rizstermesztő deltáiban, a Mekongtól a Gangeszig, az éghajlati zavarok más bonyodalmakhoz is vezetnek. A hőmérséklet emelkedése következtében a tengerszint emelkedik, ezáltal sós víz kerül a folyókba, az öntözőcsatornákba és a talajba, ami csökkenti a terméshozamot, vagy teljesen lehetetlenné teszi a termesztést.  
Az idén a gazdáknak az El Niñóval is meg kell küzdeniük. Ez a meteorológiai jelenség súlyosbítja az éghajlati zavarok hatásait – magyarázta Sander –, a rizstermesztő régiókban pedig csökkenhet a csapadék mennyisége. A kevesebb eső kevesebb friss vizet jelent a folyókból a felesleges só eltávolítására.  
Míg India még mindig vár arra, hogy felmérje az idei időjárás hatását a termésre, addig Thaiföld nemrég bejelentette, hogy a szeptemberi és októberi átlag alatti csapadék miatt a rizstermelése alacsonyabb lesz az előrejelzettnél. A meteorológusok szerint az El Niño jelenség még az idén is velünk marad. „Az eredmény valószínűleg a globális rizskínálat súlyos beszűkülése lesz – figyelmeztetett Frederic Neumann. – Amiről itt szó van, az nem csak a rizs árát érintheti. Vajon a világ hogyan reagál az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási körülményekre, amelyek növelik az élelmiszerárak ingadozását?” 

Címlapkép: shutterstock 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn