Szállodák a tengerparton, ipari központok és okosvárosok a romok helyén – így fest Trump gázai rendezési terve. Az enklávét akár egy évtizedre Washington felügyelete alá vonnák, miközben a lakosság jelentős részét ki- és áttelepítenék. Nehezen értelmezhető ötlet, de mivel Trumpé, még meg is valósulhat.
Ukrajna újjáépítése a háború pusztítása után nem csupán az infrastruktúra helyreállításáról szól, hanem egy ambiciózus zöldátmenetről is, amelynek célja egy fenntarthatóbb és ellenállóbb gazdaság kiépítése – lenne.
A béke lehetősége stabilabb gazdasági környezetet teremthet, de a tárgyalások kimenetele még képlékeny. A békekötés egyre kézzelfoghatóbb közelsége okán mindenesetre most felvázoltuk azt az öt fontos dolgot, ami a hazai gazdaság számára viszonylag gyors és kedvező változást hozna.
Az elmúlt hónapok eseményei világosan megmutatták, hogy Törökország egyre meghatározóbb szerepet vállal Szíria jövőjének alakításában. A 13 éves szíriai polgárháború és Bassár el-Aszad rezsimjének összeomlása után Ankara most a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására és a térség stabilizálására összpontosít. A cél kettős: egy békésebb, újjáépült Szíria megteremtése, amely csökkenti a menekültválságot és biztosítja a gazdasági növekedés feltételeit.
Zajlik a pusztító háború, viszont az ukrán tudósok már az ökológiai fellendülés jeleit látják. Azon dilemmáznak, hogy vajon mennyire érdemes újraépíteni a szovjet infrastruktúrát, vagy inkább hagyják, hogy azokon a területeken a természet újraéledjen. Az utóbbi mellett azzal érvelnek, hogy Ukrajna rövid távú háborús környezeti katasztrófái hosszú távú ökológiai haszonra fordíthatók.
Rossz hangulatban telt Berlinben az ukrajnai újjáépítési konferencia. Az egyik kijevi kulcsszereplő egy nappal az esemény előtt mondott le, tiltakozásul az ukrán vezetés hatalmi harcai és az újjáépítési folyamatok aláásása miatt. Ráadásul rendszerszintű akadályokról beszél. A korrupció szó nem hangzott el.
Bár Oroszország lépésről lépésre halad előre Ukrajnában, a Nyugat még mindig bízik az ukrán győzelemben. Nem csoda: a politikusok, a vezetők és a befektetők már most szemlélgetik a második világháború óta legnagyobb újjáépítési szerződéses kínálatot. Olyan újjáépítési tevékenység van kilátásban, amely az Európai Beruházási Bank becslései szerint több mint ezer milliárd dollárnyi állami és magántőkét fog megmozgatni.
A zárolt orosz vagyonok kapcsán Genf világossá tette: nem nyúl hozzájuk, mert az alkotmányellenes lenne.
