A zárolt orosz vagyonok kapcsán Genf világossá tette: nem nyúl hozzájuk, mert az alkotmányellenes lenne.

A szankciók kísérőelemeként újra és újra felbukkan a zárolt orosz központi banki és magánvagyonok elkobzási lehetősége. Az ötlet „komolyabban” először a tavaly májusi davosi Világgazdasági Fórumon bukkant fel, nem meglepő módon Zelenszkij szájából, aki azt követelte, hogy az orosz központi banktól és az oligarcháktól lefoglalt vagyont küldjék el Ukrajnába kárpótlásként.

Joggyalázók

A jogászok már akkor a fejüket fogták, de ettől a pillanattól kezdve folyamatosan visszatérő gondolatává vált Brüsszelnek, hogy hogyan lehetne kirabolni Oroszországot. Az Európai Bizottság lázasan ötletel a megoldáson, vagyis „az orosz vagyon nyomon követésének, azonosításának, befagyasztására és kezelésére szolgáló módszerek meghatározásán az esetleges kisajátítás előzetes lépéseként”.

Ez a megoldás azonban szembemenne mindennel, így gyakorlatilag új nemzetközi jogot kellene költeni hozzá. Annak értelmében ugyanis a vagyonzárolások alapfeltétele, hogy az azt elrendelő állam (vagy közösség) meg is őrzi a vagyont, és abban az esetben, ha követelései teljesülnek, visszaszolgáltatják azt. Ennek önkényes és erkölcsi alapokra helyezett felrúgása éppen olyan üzenetet közvetítene, amilyennel Oroszországot vádolják: a nemzetközi jog semmibe vételét.

A brüsszeli alapgondolat az volt, hogy bűncselekménnyé nyilvánítja a szankciók kijátszását, amelynek büntetése vagyonelkobzással is járhatna. Az ötlet hátulütője egyrészt a visszamenőleges törvényhozással kapcsolatos probléma, amely közismerten nem tartozik az EU sajátosságai közé, másrészt az, hogy az elkobzáshoz minden egyes esetben bírósági procedúra szükséges. Az oligarchák zárolt vagyonának esetében a hatóságoknak külön-külön minden kétséget kizáróan bizonyítaniuk kellene, hogy az elkobozandó eszköz, ingatlan vagy bármi egyéb tulajdonosa és az orosz-ukrán háború között egyértelmű kapcsolat áll fenn – ez pedig még gyorsított eljárások esetén is sok-sok évbe telne.

Svájc bele sem kezd

Svájc mindenesetre már a valószínűleg teljes kudarcba fulladó ötletelés elején jelezte: kiszáll a dologból. Bár Genf – sokak meglepetésére – az EU mellé állt a szankciós politika számos szegmensében, sőt alkotmánya legszilárdabb pillérét jelentő semlegességét is hajlandó apró trükkökkel kijátszani Ukrajna érdekében, ez az a határ, amit semmilyen körülmények között nem kíván átlépni. Az újra felmerülő elkobzási kísérletek kapcsán világosan közölte: semmilyen körülmények között nem nyúl a jelenleg nála lévő és befagyasztott mintegy 8,1 milliárd dollárt érő orosz vagyonhoz.

Genf indoklása teljesen egyértelmű: mind a Svájci Bankszövetség, mind a kormányzat szerint a svájci jog tiltja a törvényes eredetű magánvagyon kártalanítás nélküli kisajátítását. Egy ilyen lépés összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal, és mélyen sértené Svájc nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért a Szövetségi Tanács már most nyomatékosítja, hogy kimarad Brüsszel ilyen irányú törekvéseiből.

Fotó: 123RF
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.