2026. július 19., vasárnap
A halott internet elmélete szerint a világhálón csökken az emberek száma, a tartalmakat pedig többségükben botok, algoritmusok és automata rendszerek termelik.
Az űrben létesített adatközpontok korlátlan napenergiát és ingyenes hűtést ígérnek, a világűr fizikai tulajdonságai azonban épp azokat az előnyöket kérdőjelezik meg, amelyekre az egész elképzelés épül.
Az OpenAI benyújtotta a tőzsdei bevezetéshez szükséges dokumentumokat az Egyesült Államokban, ahogy fő riválisa, az Anthropic is a nyilvános piacra készül. Ha a jelenlegi értékelések megmaradnak, akkor a következő időszakban két olyan MI-cég jelenhet meg a börzén, amely a világ legértékesebb vállalatai közé tartozik.
A piacra kerülő kiberfegyverek és a könnyebben hozzáférhető MI hatására a hagyományos védelmi vonalak összeomlanak. De vajon hogyan reagálnak erre az egyes államok a digitális szuverenitás védelme érdekében?
A horvát fővárosban vezető nélküli taxik lepték ez az utakat, igaz, még emberi felügyelet mellett. Költséges projektről van szó, de ha beválik, a fejlesztő nem tervez itt megállni, további városokra is kiterjesztené a szolgáltatását. De vajon többen fogják ezt választani a hagyományos taxiszolgáltatás helyett?
Az UV-fényre épülő növényvédelem, az intelligens kamerarendszerek és az új feldolgozási eljárások megjelenése jelzi, hogy a legfejlettebb megoldások a magyar szőlőbirtokokon is elkezdtek terjedni.
Bár a piacokat a mesterséges intelligencia megjelenése miatti tömeges munkanélküliség és a fogyasztás összeomlásának réme tartja lázban, a valódi probléma inkább a kötvénypiacokon keresendő.
Az amerikai államkötvényhozamok közelmúltbeli beesése mögött az áll, hogy a befektetők elkezdték beárazni a mesterségesintelligencia-vezérelte termelékenységi fellendülés lehetőségét. Úgy tűnhet, hogy a szoftverek és az algoritmusok elvégzik az emberek helyett a munka nehezét, leszorítva ezzel az árakat és a kamatokat. Ha azonban a makrogazdasági adatokat vizsgáljuk, kiderül, hogy a ...
Az internetes térben egy jelentős, globális szintű anomália miatt a weboldalak forgalmi adatai komoly torzulást mutatnak. A jelenség lényege, hogy váratlanul hatalmas mennyiségű, automatizált látogatás árasztotta el a világhálót, amelynek az elsődleges forrása a kínai Lancsou városa, a másodlagos elosztó központja pedig Szingapúr.
Amíg a techóriások százmilliárdokat költenek el hardverre, a szoftverpiacon kitört a pánik. A befektetők ugyanis ráébredtek, hogy a mesterséges intelligencia nem egy varázspálca, amely minden cég árfolyamát automatikusan az égbe repíti, inkább egy olyan erő, amely épp most kezdi felfalni azokat, akik csakis a szoftveroldalba fektettek.
Egy eddig teljesen biztos és szinte nulla kockázatú befektetési tendencia most megfordulni látszik: úgy tűnik, a jövő már nem a ChatGPT-é, hanem egy olyan MI-modell veszi át a helyét, amely közvetlenül a gépünkben van, és alapvetően azt is használja. Sok az előnye, de egyelőre kérdés, hogy lecseréli-e a ChatGPT-t, a Geminit és a hasonló távoli szoftveres MI-ket.
A globális pénzügyi rendszer radikális átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Sokan a ChatGPT esszéírási képességein ámuldoztak, a bankvilágban viszont sok esetben az MI egyenesen átvette az irányítást a döntéshozatal felett. Ez a folyamat sokáig a hatékonyság növelésének ígéretével kecsegtetett, ám most Londonból érkezett erre egy éles vészjelzés.
Az MI-verseny a „ki tud okosabban beszélni” korszakából a „ki tud többet elvégeznibe” fordul: a csevegőasszisztensektől az olyan rendszerek felé, amelyek megbízható eszközöket használnak, munkafolyamatokat visznek végig, majd kész eredményt tesznek le az asztalra.
Azt már megszoktuk, hogy a mesterséges intelligenciával folytatott párbeszéd egy intim, kétszemélyes műfaj, ahol az ember magányában hever a digitális kanapén. Ám nemrégiben ez a fal is leomlott.
Riasztó kutatási eredmények láttak napvilágot, amelyek szerint akár verses formában beadott kérésekkel vagy különleges karakterekkel is ki lehet játszani a mesterséges intelligencia védelmét. Azaz kibertámadások segítésére és más bűntettekre is „rá lehet venni” akár az ismertebb MI-ket is.
A modern kor megadta nekünk az anyagi biztonságot, de most, hogy effektíve nem kell küzdenünk a túlélésért, a szorongásaink és problémaink a társadalmi létben öltenek testet.
Úgy tűnik, a technológia nemcsak szolgál, hanem önmagát sokszorosítja – a mesterséges intelligencia dolgozik, és azonkívül mostanra már „várandós” is lett. Albánia eközben izgatottan várja a tejfakasztót.
Valaha a tudás volt az emberiség egyik legnagyobb kincse: az a képesség, hogy kérdezzünk, tévedjünk, újrakezdjünk. Mára azonban egyre többször csak nézői vagyunk annak, ahogy valami más gondolkodik helyettünk.
Az OpenAI és Jony Ive egy titkos, tenyérnyi méretű MI-eszközt fejleszt, amely 2026-ra várható. A projekt technikai és etikai kihívásokkal szembesül, különösen az adatvédelem és a számítási kapacitás terén.
Albánia szeptemberben a világon elsőként nevezett ki mesterséges intelligenciát miniszteri posztra. Diella feladata a közbeszerzések átláthatóságának biztosítása és a korrupció elleni küzdelem. A kísérlet egyszerre tűnik radikális innovációnak és kockázatos politikai játéknak: vajon valóban áttörést hozhat a digitalizáció a balkáni korrupció elleni harcban, vagy ez csupán egy kommunikációs ...
A Zürichi Filmfesztiválon bemutatott MI-alapú „színésznő”, Tilly Norwood komoly vitát robbantott ki a filmiparban. A SAG-AFTRA szerint az ilyen technológia veszélyezteti a színészek munkáját és etikai problémákat vet fel.
Mit tud valójában az MI, és hol fogy el az ereje? A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója az MI innovatív, kreatív képességeit boncolgatja.
A mesterséges intelligencia, a fejlett hardverek és az adatgyűjtés robbanásszerű fejlődése elhozta az ipari robotika paradigmaváltását: jönnek az okos, általános célú platformok, amelyek alapjaiban rajzolják újra a globális versenyképességi térképet.
A cél, hogy hazánk a technológiai átalakulás nyertese maradjon, ezért a kormány megújította Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amely a 2020-ban elfogadott távlati terv főbb célkitűzéseit megtartva, az elmúlt időszak technológiai és jogi változásait is figyelembe véve új intézkedéseket határoz meg a 2030-ig tartó időszakra.
Az AI Summit 2025 konferencia első napján a mesterséges intelligencia hazai szerepe került középpontba, kiemelve Magyarország új MI-stratégiáját és az EU lemaradását. Palkovics László, Nagy Márton és Sulyok Tamás előadásainak részletes üzenetét is bemutatjuk.
A mesterséges intelligencia (MI) nem csupán technológiai forradalom, hanem a 21. század új geopolitikai harctere, ahol a globális hatalmi egyensúly újraírása a tét.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három, látszólag távoli, de a globális pénzügyi színtér szempontjából kulcsfontosságú trendet boncolgatott. A Revolut Forma–1-es megjelenésétől a bankok zöldvállalásainak gyengülésén át a mesterségesintelligencia-óriások rekordösszegű tőkebevonásáig izgalmas hírek kerültek terítékre.
Megdöbbentő cikk jelent meg a G7 hasábjain, amelynek már a címe is erősen elgondolkodtató: „Épp az akkugyártás hibáit készülünk lemásolni a mesterséges intelligenciával.” A szerző – nevezzük megértően kritikusan laikusnak – úgy tűnik, mintha egyes tényekkel vagy nem lenne tisztában, vagy tudatosan választaná a realitás helyett a retorikát.
Az idén az USA és Kína MI-stratégiái egy új, „kétpólusú” technológiai korszakot vetítenek előre. Mindkét hatalom nemzetbiztonsági kérdésként kezeli az MI-t, ám a narratívájuk eltérő: míg az előbbi versenyfutásról, addig az utóbbi inkluzív együttműködésről beszél.
Talán furcsának tűnhet, de a mesterséges intelligencia (MI) területén egy olyan cég is jelen van, amely kínai eredetű, szingapúri központú, az anyavállalata a Kajmán-szigetekre van bejegyezve, mégis nyáron jelentős amerikai tőkeinjekcióban is részesült. Ez a Manus AI Agent.
