2026. július 22., szerda
Délkelet-Ázsiában az online csalóközpontok ügye kiberbűnözésből emberkereskedelemmé vált. Sok embert ugyanis hamis állásajánlatokkal csábítanak külföldre, majd zárt telepeken csalások végrehajtására kényszerítenek. A razziák során több központot felszámoltak, de a kiszabadítottak közül sokan útlevél hiányában két ország között rekedtek.
A piacra kerülő kiberfegyverek és a könnyebben hozzáférhető MI hatására a hagyományos védelmi vonalak összeomlanak. De vajon hogyan reagálnak erre az egyes államok a digitális szuverenitás védelme érdekében?
A legújabb iparági átrendeződések rávilágítanak arra, hogy a globális technológiai szektor és a nemzetbiztonsági érdekek egybeolvadása visszafordíthatatlan fázisba lépett.
Az EU újabb lépést tett az amerikai digitális platformokról való leválás felé, és a kockázatcsökkentés, amelyet korábban szinte kizárólag a kínai hardverek, chipek és nyersanyagok esetében használtak, mára új célpontot talált. Európa hasonlóképpen távolságtartó lett az amerikai szoftveres és internetes dominanciával szemben is.
Az internetes térben egy jelentős, globális szintű anomália miatt a weboldalak forgalmi adatai komoly torzulást mutatnak. A jelenség lényege, hogy váratlanul hatalmas mennyiségű, automatizált látogatás árasztotta el a világhálót, amelynek az elsődleges forrása a kínai Lancsou városa, a másodlagos elosztó központja pedig Szingapúr.
Az EU egy olyan doktrínát épít, amelyben a kiberbiztonság egyszerre biztonságpolitika, iparpolitika és ellátásilánc-politika, ahol kifejezetten a kínai cégek kerülhetnek hátrányba a kritikus infrastuktúrák közbeszerzésein.
Sokkoló látni, ahogy a digitális térben zajló radikalizáció a legfiatalabbakat veszi célba, miközben a családok és az iskolák gyakran tehetetlenül állnak az események előtt. A láthatatlan online hálózatok ellen hagyományos védelem itt már kevés, és sokszor csak a határozott állami fellépés állíthatja meg a tragédiát.
Aki képes válságban is működésben tartani az energiáját, a digitális rendszereit és a kommunikációját, az ellenáll a külső nyomásnak – aki viszont kiszolgáltatott infrastruktúrára épít, az stratégiai előnyt ad át a riválisainak. Európa és Magyarország számára most dől el, hogy független marad-e a 21. századi technológiai erőtérben.
Riasztó kutatási eredmények láttak napvilágot, amelyek szerint akár verses formában beadott kérésekkel vagy különleges karakterekkel is ki lehet játszani a mesterséges intelligencia védelmét. Azaz kibertámadások segítésére és más bűntettekre is „rá lehet venni” akár az ismertebb MI-ket is.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Léderer Fruzsinát, a DFT Media ügyvezetőjét, a Bitget magyarországi sajtóképviselőjét látta vendégül. A beszélgetésből kiderült, hogyan vált a hét éve alapított kriptotőzsde a piac egyik legdinamikusabban fejlődő szereplőjévé, és milyen különleges célokat tűzött ki a nemzetközi és magyar piacon.
Akadozik az online sebezhetőségek felderítésére és kezelésére létrehozott két alapvető amerikai rendszer működése, miközben a világ egyre kiszolgáltatottabb a szoftverhibák miatti kibertámadásoknak.
Sosem volt még ilyen egyszerű kijátszani rendszereket, mint az MI megjelenése óta – és ez alapjaiban rengetheti meg többek között a globális pénzügyi biztonságot. A bűnözők már most is hatékonyan alkalmazzák a mesterségesintelligencia-eszközöket, miközben a pénzügyi ellenőrző rendszerek többsége még mindig a jelenlegi – nem pedig a közelgő – fenyegetésekre van felkészítve.
Az MI-ügynökök képesek komplex kibertámadások végrehajtására, ami új kihívások elé állítja a biztonsági szakértőket.
A pénzintézetek négyötöde szerint a kibertámadók gyorsabban hasznosítják a mesterséges intelligenciát, mint ahogy arra a pénzügyi szektor reagálni tudna.
Minden idők egyik legnagyobb brit egészségügyi adatszivárgását okozta a Synnovis elleni tavalyi kibertámadás. A londoni kórházak laborvizsgálatait végző cég 32,7 millió font kárt szenvedett, ami több mint hétszerese az előző évi profitjának.
A lengyel miniszterelnök-helyettes szerint Lengyelország határozottan Oroszország célpontjává vált a kibertérben.
A kibertér lett a 21. századi hadviselés egyik legveszélyesebb frontvonala, ahol – mindenekelőtt – Kína állami támogatású hackercsoportjai egyre kifinomultabb támadásokat hajtanak végre világszerte. Az amerikai távközlési hálózatoktól Tajvan kormányzati rendszerein át Európa kritikus infrastruktúrájáig számos célpontot érintettek az elmúlt évben végrehajtott akciók.
A vállalati vezetők egyre kifinomultabb, személyre szabott adathalász-támadások célpontjaivá válnak. A globális adatvédelmi incidensek átlagos költsége 2024-re már elérte a 4,9 millió dollárt, ami közel 10 százalékos emelkedés egy év alatt.
A kiberbűnözők ma már nem elsősorban a technikai infrastruktúrát támadják, hanem a felhasználókat célozzák meg – figyelmeztet Christopher Patrick Hawkins, a Staffordshire Egyetem kiberbiztonsági szakértője. Az etikus hacker szerint a támadások 94 százaléka e-mailen keresztül érkezik, és ezek 41 százalékában a megtévesztő adathalász levelek játszanak kulcsszerepet. A szakértő azt is elmondta, ...
Az Egyesült Királyság súlyosan alábecsüli az ellenséges államoktól és bűnszervezetektől érkező kiberfenyegetések mértékét – figyelmeztetett Richard Horne, a brit kiberbiztonsági központ vezetője.
Egy ausztrál vizsgálóbizottság jelentése külön MI-törvények bevezetését és a kreatív munkások jogainak védelmét javasolja.
A vállalati kiberbiztonság erősítése érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) áprilisban ismét egy többállomásos országos rendezvénysorozatot indít. A roadshow célja, hogy felhívja a figyelmet a vállalatokat érintő kiberbiztonsági fenyegetésekre, valamint – a cselekvő állam részeként – elősegítse a nemzeti digitális szuverenitás és a kiberbiztonság mint a piacon ...
A Makronóm Intézet friss kutatása fényt derített a magyar gazdaság kitörési pontjaira és a következő évek növekedési területeire. Ezek között a kiberbiztonság is kiemelt szerepet kap, nem csupán a vállalati, hanem az állami szinten is. A terület piacának globális mérete 2022-ben 78,23 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 189 ezer milliárdosra is bővülhet. Az előzetes várakozások ...
