Becslések szerint 90 milliárd hordónyi olaj és mintegy 50 ezer milliárd köbméter gáz található az Északi-sarkkörön belül – nem beszélve az elektromos átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványokról. A klímaváltozás tesz róla, hogy ezek hozzáférhetők legyenek. A kérdés csak az, kié lesz a senkiföldje aranya.
Hetek óta hangos Európa a nyugati vezetők riogatásától, amely egy Oroszország–NATO háború vízióját vetíti előre. A február 16-án kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferencia kiváló rezonőre lesz a pánikhangulatnak. A gond csak az, hogy egyes kormányokon kívül már senki nem Putyin miatt aggódik. Van sokkal súlyosabb probléma.
John J. Mearsheimer, a politikai realizmus egyik legnagyobb hatású gondolkodója szerint ha Trump lesz az elnök, az az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikáján nem változtatna, Európával kapcsolatban azonban valószínűleg komoly változásokat hozna.
Az Amerikai Egyesült Államok hagyományosan úgy fut neki minden háborújának, hogy annak hamarosan vége lesz. A rövid háború vágya már-már tradíciónak tekinthető, csak valahogy soha nem jön össze.
Meddig működhet a NATO nyitott kapuk politikája, és miért beszélnek egyesek még mindig úgy, mintha Ukrajna csatlakozási szándékának elutasítása 14 éves gonosztett lenne, aminek egyenes következménye volt a háború kitörése?
