Mi történik, ha a korábban tévedhetetlen mentőövről kiderül, hogy mégsem tartja fent a felszínen a befektetőket? Úgy tűnik, hogy Trump vámháborújának viharában az amerikai államkötvények által nyújtott menedékre ezúttal nincs túl nagy igény. De mi vagy inkább ki állhat ennek a hátterében?
A kínai fogyasztói márkák Szingapúrt stratégiai kiindulópontként használják a globális terjeszkedéshez, kihasználva az ázsiai és a nyugati kultúra keveredését. Napjainkban a kínai márkák már felvállalják az egyedi identitásukat, és testre szabott stratégiákkal alkalmazkodnak a különböző piacokhoz.
Az Egyesült Államok gazdasága a világ többi részéhez képest kiemelkedően teljesít, ami részben segített elkerülni egy súlyosabb globális gazdasági lelassulást, de negatív hatást gyakorol a feltörekvő piacokra és a globális kereskedelemre. Az USA gazdasági ereje és növekedése egyensúlyozó szerepet játszik a világgazdaságban, de kockázatokat is jelent, ha a világ túlzottan függ az amerikai gazdaságtól, miközben a többi vezető gazdaság gyengélkedik.
Megelőzte a Teslát a kínai elektromos jármű: a tavalyi utolsó negyedévben a BYD lett a globálisan legnagyobb példányban eladott e-autó. Pedig az európai piacot még csak most célozta meg igazán.
Kijelenthetjük, hogy globális játékossá tette Kínát a globalizáció. Szépen szállt fel a „globális ellátási lánc-expresszre”, ami nagymértékben segített az ország gazdasági fejlődésében, véli Yi Xiaozhun, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi igazgató helyettese.
