A Google DeepMind új mesterségesintelligencia-modellje, a GenCast minden eddiginél pontosabban, akár 15 napra képes előre jelezni az időjárást.
A felhőmagvasítás története az 1940-es évekre nyúlik vissza. Először katonai célokra használták, de később az ENSZ ezt betiltotta. A technológia békés felhasználása fejlődik, a jövőt illetően azonban kérdéseket vet fel: milyen hatással lesz hosszú távon a környezetre, és elmélyítheti-e a gazdasági egyenlőtlenségeket, vagy kirobbanthat-e akár háborúkat?
A szélsőséges időjárás következtében 2023-ban a világ bortermelése 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre csökkent. A legtöbb bortermelő ország számára a tavalyi igencsak rossz év volt, kivéve Franciaországot, ahol a borászok 4 százalékkal többet termeltek. Spanyol- és Olaszország nagymértékben megszenvedte az időjárás szeszélyeit. Eközben a világ borfogyasztása is apadt.
A zöldenergia kiemelkedő szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ám a klímacélok elérésének érdekében a világnak mindenképpen kevesebb energiát kell felhasználnia, és szükséges átállni a kevésbé káros energiaforrásokra. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik, ám a mesterséges intelligencia sokat segíthet a helyzeten. Íme néhány a legfontosabb felhasználási területek közül, amelyek rávilágítanak arra, hogy miért az MI jelentheti a zöldenergia jövőjét!
Rengeteg, sokszor már aktívan használt gépünk, vegyületünk van az időjárás befolyásolására. Bár esőt fakaszthatunk, a jégverési kárt csökkenthetjük, ám az üvegházgázok megkötésére, a felmelegedés mérséklésére csak ötletek vannak. Itt még nincsenek meg a nagy léptékben működő technológiák.
