A szélsőséges időjárás következtében 2023-ban a világ bortermelése 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre csökkent. A legtöbb bortermelő ország számára a tavalyi igencsak rossz év volt, kivéve Franciaországot, ahol a borászok 4 százalékkal többet termeltek. Spanyol- és Olaszország nagymértékben megszenvedte az időjárás szeszélyeit. Eközben a világ borfogyasztása is apadt.
A szárazság, a hőhullámok, a tüzek, a korai fagyok, valamint az áradásokhoz vezető esőzések miatt megzavart globális bortermelés 10 százalékkal csökkent 2023-ban, míg a fogyasztás 3 százalékkal visszaesett – közölte múlt héten a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet, az OIV.
Az olaszokra és a spanyolokra különösen rájár a rúd
A világ bortermelői összesen 237 millió hektolitert termeltek, ami 1961 óta a legkisebb mennyiség. Különösen Olaszország (23 százalékkal, 38 millió hektoliterre csökkent) és Spanyolország (21 százalékkal, 28 millióra) szenvedte meg a veszteséget, míg Franciaországban enyhén emelkedett (4 százalékkal, 48 millió hektoliterre), így az utóbbi messze a világ vezető bortermelője.
Az OIV már novemberi első becslésében is a termelés csökkenésével számolt, de kisebb mértékben, ekkor 241,7 és 246,6 millió hektoliter közé becsülte a leszüretelt szőlőt. Ez a zuhanás az északi és a déli féltekét egyaránt érintő szélsőséges környezeti feltételek közvetlen következménye – mondta újságíróknak John Barker, az OIV igazgatója, akit a francia Les Echos idézett.
A déli félteke három legnagyobbja, Chile 11, Ausztrália 26, míg Dél-Afrika 10 százalékkal kevesebbet termelt. A betakarítás végéhez közeledve az OIV első becslései szerint ebben a régióban 2024-ben 5 százalékkal vissza fog ugrani a termelés.
A fogyasztás is csökkent
Tavaly a fogyasztás is 3 százalékkal, 221 millió hektoliterre, azaz 1996 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza, megerősítve a 2018 óta tartó csökkenő tendenciát (csak 2021-ben a Coviddal kapcsolatos főbb korlátozások feloldása miatt volt tapasztalható ugrásszerű emelkedés).
Ez a tendencia részben az inflációval függ össze, amely növelte az előállítási költségeket, ezáltal egy palack vagy más formában kiszerelt bor árát, miközben csökkentette a fogyasztók vásárlóerejét. A fogyasztás Kínában is erőteljesen visszaesett (25 százalékkal), ami a gazdasági lassulásnak köszönhető.
„Az alacsonyabb keresletet a demográfiai és életmódbeli változások is befolyásolják – ismerte el John Barker. – Nehéz azonban pontosan meghatározni, hogy a fogyasztás közelmúltbeli csökkenése milyen mértékben tükrözi a piac rövid vagy hosszú távú helyzetét.”.
Egy főre vetítve a portugálok, a franciák és az olaszok a legnagyobb fogyasztók.
Emelkedő árak
A Forbes amerikai üzleti magazin mindazonáltal számos pozitívumot emelt ki az adatokból. Először is a termelés és a fogyasztás egyidejű csökkenése lehetővé tette, hogy a piac viszonylag kiegyensúlyozott maradjon a jelentős inflációs nyomás ellenére.
Néhány ország pedig különösen jól teljesített, például Franciaország és az Egyesült Államok, amelyek tíz év alatt majdnem megduplázták az átlagos exportárat. Ez most az előbbi esetében 9,40, míg az USA-ban 5,50 euró literenként.
A borkivitel eközben mennyiségi értelemben 6 százalékkal, 2010 óta a legalacsonyabb szintre esett, mivel kevesebb palack és ömlesztett termék hagyta el Chilét, Dél-Afrikát és Franciaországot. Az OIV szerint a vásárlók egy részét elriaszthatta az átlagos exportár, amely rekordot jelentő 3,62 euró/literre emelkedett, és ez 29 százalékkal magasabb, mint 2020-ban. A bor- és csemegeszőlő-termelésre szánt szőlőterület eközben már harmadik éve csökkent: 2023-ban 0,5 százalékkal, 7,2 millió hektárra.
A világ három legnagyobb bortermelője, Franciaország, Olaszország és Spanyolország együtt csak egy hajszálnyira van attól, hogy a világ borának a felét adja.
A világ tíz legnagyobb bortermeléssel büszkélkedő országa:
1. Franciaország
2. Olaszország
3. Spanyolország
4. Egyesült Államok
5. Chile
6. Ausztrália
7. Dél-Afrika
8. Argentína
9. Németország
10. Portugália
Címlapkép: Shutterstock
