Moldova után most Georgia felé fordul az európaiak figyelme, ugyanis szombaton parlamenti választásokat tartanak, ami merőben meghatározza az ország jövőjét, amely tavaly év végén kapta meg az EU-tagjelölti státuszát. Jelenleg a regnáló Grúz Álom (GD) pártot tartják a legesélyesebbnek, azonban a hatalma fenntartásához meg kellene szereznie a szavazatok abszolút többségét egy új választási rendszerben.
A január 29-ei brüsszeli befektetői fórumon az európai és nemzetközi pénzintézetek 10 milliárd eurós befektetésről állapodtak meg, amelyet az Európát és Kínát összekötő középső folyosó fejlesztésére fordítanak. Ez jelenti a legrövidebb szárazföldi összeköttetést Kína és Európa között, jelentősége pedig az orosz–ukrán háború miatt igencsak felértékelődött. A fő haszonélvező a regionális hatalmi ambíciókat dédelgető Törökország.
Moszkva a szakadár Abháziában haditengerészeti bázist nyit, amellyel a Georgiához közeli területre is kiterjeszthetné a háborút, meghosszabbítva az utánpótlásvonalakat. Egyúttal akadályozná a középső folyosó kiterjesztését, amely egyébként is ellentétes Moszkva ambícióival.
Az orosz–ukrán háborút megelőzően az Európa és Kína közötti áruforgalom csaknem egésze az északi folyosón bonyolódott le. Ez az útvonal az Oroszország elszigetelését célzó törekvések miatt veszített a jelentőségéből, és a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a vasúti forgalom egy része áttevődött a középső folyosóra, amely nem érinti Oroszországot.
