Az orosz–ukrán háborút megelőzően az Európa és Kína közötti áruforgalom csaknem egésze az északi folyosón bonyolódott le. Ez az útvonal az Oroszország elszigetelését célzó törekvések miatt veszített a jelentőségéből, és a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a vasúti forgalom egy része áttevődött a középső folyosóra, amely nem érinti Oroszországot. A déli is jelenthetne alternatív megoldást, de az érinti Iránt, amely szintén agresszív államnak számít. A középső folyosó jelentősége így felértékelődik, de a jövőben mindenképp szükséges lesz a működésének racionalizálása és az infrastrukturális beruházások összehangolása.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
Egy olyan korszakban, amelyet a gyorsan változó kereskedelmi dinamika és az eszkalálódó geopolitikai feszültségek jellemeznek, a középső folyosó (Middle Corridor vagy Transz-Kaszpi folyosó) mint életképes alternatív kereskedelmi útvonal felemelkedése több mint figyelemre méltó fejlemény: a geopolitikai játékteret alapjaiban formálhatja át.
Északi folyosó – lesz-e alternatívája?
A Kína és Európa közötti szakadékot áthidaló, olyan stratégiai országokon, mint Kazahsztán, Azerbajdzsán és Grúzia áthaladó középső folyosó új kereskedelmi és gazdasági környezetet kínál. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a hagyományos északi folyosó (Kína–Kazahsztán–Oroszország–Fehéroroszország–Lengyelország–Németország–Franciaország–Spanyolország) – amely nagyrészt orosz befolyás alatt áll – érthető okokból egyre kevésbé vonzó, mivel Oroszország nemzetközi megítélése az orosz–ukrán háborút követően egyre romlik. E fegyveres konfliktus kitöréséig az Ázsiából Európába irányuló vasúti termékforgalom nagyjából 95 százaléka ezen a folyosón keresztül zajlott. Ennek megvan a maga oka: áruszállítást tekintve Fehéroroszország, Oroszország és Kazahsztán közt létezik egy vámunió (Eurázsiai Gazdasági Unió). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fehérorosz–lengyel határig – pontosabban a Breszt és Malaszewicze átrakodóállomásig – a vonatok ellenőrzés nélkül közlekednek, egészen a Kína–Kazahsztán átrakodóállomáson vagyis a Druzhba–Alashankounál megtörtént határellenőrzést követően.
Az északi folyosó jelentősége az orosz–ukrán háború óta folyamatosan csökken,
ennek az oka elsődlegesen a kísérlet Oroszország elszigetelésére, valamint a nyugati szankciók. Oroszország tekintélyének romlása, különösen a kereskedelmi partnerségek és a geopolitikai kapcsolatok tekintetében, sürgetővé tette az alternatív, stabilabb kereskedelmi útvonalak keresését az ázsiai ország számára is. Ez a változás a Nyugat szempontjából ugyancsak felgyorsította a globális kereskedelmi hálózatok újrakalibrálásának szükségességét, így a középső folyosó nem csupán egy lehetőség, hanem elengedhetetlenül szükséges a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálására és a geopolitikai kockázatok csökkentésére törekvő nemzetek számára. Ez a folyosó ugyanúgy Kínából indul Kazahsztánon át, de utána a Kaszpi-tenger és a Dél-Kaukázus következik, mielőtt Európába érne. Az orosz–ukrán háború előtt is voltak már fejlesztések ebben a folyosóban, döntően azért, hogy az áruforgalomból a törökök és a dél-kaukázusi országok is nagyobb részt vegyenek ki.
Alternatív kereskedelmi útvonalak Kína és Európa között Forrás: SWP
A déli folyosó – út az Indiai-óceánhoz
Érdemes említést tenni a déli folyosóról is, amely az északihoz és a középsőhöz hasonló célt szolgál: összeköti Kínát és Dél-Európát. A déli tekintetében a különbség csupán annyi, hogy Kína és Kazahsztán után Üzbegisztánon és Türkmenisztánon lép be Iránba, majd Törökországba és végül Európába. Ez a déli korridor különösen a közép-ázsiai államok számára fontos, mivel Irán tengeri kiutat jelent számukra az India-óceánhoz, sőt, megteremtené az összeköttetést Indiával, Pakisztánnal, valamint Afganisztánnal is.
A középső folyosó felértékelődik a konfliktusok korában
Érdemes visszamennünk 2013-ig, mivel akkor írták alá Asztanában néhány ország állami vasút és hajózási társaságai (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Grúzia) a középső folyosó alapját képező megállapodást. 2017-ig kellett várni a tényleges működésre (ekkor már több érintett ország szállítmányozási vállalatai is aláírta). E korridor jelentősége azon túl, hogy alternatívát jelent a többnyire oroszok dominálta északi folyosóval szemben, hogy egyfelől Lengyelországot nem Fehéroroszországon át köti össze, másfelől az, hogy közvetlen kapcsolódási pontot alakít ki a Fekete- és a Kaszpi-tenger térsége között. Bár a közép-ázsiai országok semleges maradtak az orosz–ukrán háborúban, pontosan tisztában vannak azzal, hogy milyen előnyökkel jár az orosz dominancia alatt álló északi folyosótól való diverzifikáció. A geopolitikai kockázatok csökkentésére törekvő közép-ázsiai államok felkarolták a középső korridort mint alternatív kereskedelmi útvonalat, mivel az javíthatja az infrastruktúrát és fellendítheti a régión belüli kereskedelmet. Ennek eredményeképpen a teherszállítás ezen a feltörekvő kereskedelmi útvonalon a világjárvány idején 2020 és 2021 között 52 százalékkal nőtt. 2021-hez képest 2022-re viszont drámai mértékben mintegy hatszorosára nőtt az útvonalon a vasúti teherszállítás, ami így elérte a 3,2 millió tonnát Kazahsztán, a középső folyosó egyik kulcsszereplője, jelentős növekedést tapasztalt a rakományok mennyiségében: több mint kétszeresére, 1,5 millió tonnára emelkedett az előző évhez képest. Ez szöges ellentétben áll az északi útvonalon a szállítási volumenben tapasztalt 34 százalékos csökkenéssel, amit az Oroszországot övező fokozott geopolitikai instabilitás befolyásolt. Ezt az optimizmust azonban reálisan kell nézni. A rakománymennyiség növekedése ellenére a középső folyosó még mindig kevesebb mint 10 százalékát teszi ki az északi útvonalon keresztül szállított összes rakománynak. Számos akadályt – például a következetlen szabályozást, az infrastruktúra eltérő minőségét és az ellentétes nemzeti érdekeket – kell elhárítani ahhoz, hogy ez a középső korridor teljes mértékben kiaknázhassa a benne rejlő lehetőségeket.
A működés racionalizálása
A középső folyosó potenciálját erősítő legjelentősebb fejlemények közé tartozik a Kazahsztán, Azerbajdzsán és Grúzia között megkötött háromoldalú megállapodás. Erre Alikhan Smailov kazah miniszterelnöknek a szomszédos országokba tett tavaly júniusi látogatásai során került sor, amely egyúttal egy közös logisztikai vállalat létrehozására összpontosít. A közös vállalkozás célja a tarifák egységesítése, a rakományra vonatkozó előírások észszerűsítése és a vámeljárások egyszerűsítése, ezáltal megszüntetve számos olyan szűk keresztmetszetet a működésben, amely történelmileg akadályozta az áruforgalmat ezen az útvonalon. Ennek a működési hatékonyságnak az előnyei sokrétűek, és messze túlmutatnak a puszta papírmunka csökkentésén. Például az egységesített szabályozások és tarifák jelentősen felgyorsíthatják a folyosón történő árutranzitot, ami egyre vonzóbbá teszi a korridort a transzkontinentális kereskedelemben részt vevő vállalatok számára. Továbbá a középső folyosó hossza – legalább 2000 kilométerrel rövidebb az északinál, amely Oroszországon keresztül vezet – a szállítási idők csökkenését is eredményezi. Ezáltal a Kína és Európa közötti tranzitidő 12 napra is mérséklődhet, szemben az északi folyosón keresztüli jelenlegi 19 nappal.
A középső folyosó útvonala Forrás: SWP
A legfontosabb a középső korridor kapcsán, hogy jelentős kockázatcsökkentő előnyöket kínál. Egy olyan korszakban, amelyet fokozódó geopolitikai feszültségek és gazdasági szankciók jellemeznek, alternatív utat kínál a vállalkozásoknak, mivel megkerüli az esetleges bizonytalanságokat. Ez különösen fontos azon vállalatok számára, amelyeknek be kell tartaniuk az egyre szigorúbb szankciós előírásokat, mivel az új útvonal csökkenti annak a kockázatát, hogy a nem szándékos jogsértések miatt bonyolult jogvitákba keveredjenek. A középső folyosó nemcsak rövidebb és gyorsabb, hanem biztonságosabb útvonal is, így egyre több érv szól amellett, hogy e mellett tegyék le a garasukat a globális kereskedelem ingadozó környezetében navigáló cégek.
Tele kihívásokkal
Bár a középső folyosó tagadhatatlanul ígéretes, a teljes potenciáljának kiaknázásához vezető út tele van kihívásokkal. Két egymásra épülő elem – a beruházás és a biztonság – olyan kulcsfontosságú problémaként merül fel, amely azonnali és átgondolt megoldásokat igényel. Pénzügyi szempontból a szükséges beruházások nagyságrendje elképesztő. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) becslése szerint a középső korridor logisztikai és infrastrukturális szűk keresztmetszeteinek leküzdéséhez jelentős, 19–21 milliárd dollár közötti tőkére van szükség. Ebben olyan dolgok szerepelnek, mint a meglévő vasúti rendszerek korszerűsítése és összehangolása, valamint a fejlett nyomon követési és ellenőrzési technológiák bevezetése. A biztonság a komplexitás egy különálló, de a többivel összefonódó területét adja. A középső folyosó egy olyan térségen halad keresztül, amely történelmileg feszültségekkel és területi vitákkal terhelt, amit a közelmúltban az Örményország és Azerbajdzsán közötti, Hegyi-Karabah körüli konfliktus is aláhúzott, nem beszélve az újabban Izrael és a Hamász között kitört háborúról. A régió stabilitása nemcsak egy magasztos cél, hanem operatív szükségszerűség is. A folyosó életképessége a stabil geopolitikai légkörön múlik, hogy az áruk szabadon és hatékonyan mozoghassanak, katonai konfliktusok vagy politikai viszályok okozta zavarok nélkül. Ebben az összefüggésben a regionális stabilitás egy követelmény. A középső folyosó valamennyi jelenlegi és potenciális érdekeltjének prioritásként kell kezelnie a biztonsági keret megerősítését. Ez magában foglalhat multinacionális párbeszédeket, békefenntartó kezdeményezéseket vagy akár semleges harmadik fél megfigyelők bevonását annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelmi útvonalat ne akadályozzák a regionális konfliktusok.
Összefoglalva: a középső folyosónak a beruházás és a biztonság kettős kihívásának leküzdésére való képessége nemcsak a működési hatékonyságát fogja meghatározni, hanem a globális kereskedelem változó környezetében betöltött szerepét is.
Az e kritikus területekre vonatkozó stratégiai megoldások nélkül fennáll a veszélye annak, hogy e korridor kihasználatlan marad, ahelyett, hogy a regionális és a globális gazdasági növekedés erőteljes motorjává válna.
Kazahsztán szerepe megkerülhetetlen
Kazahsztán centrális szerepet játszik a középső folyosó fejlesztésében és sikerében. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök a közelmúltban tartott, a nemzet állapotáról szóló beszédében felvázolta azt a jövőképet, amelyben a közlekedési és logisztikai ágazat az ország gazdasági fejlődésének egyik sarokkövévé válik. Kiemelte az útvonal fontosságát, és átfogó tervet mutatott be a tengeri infrastruktúra fejlesztésére. Ez a jövőkép magában foglalja Kurik kikötőjének integrált logisztikai csomóponttá történő átalakítását, és ambiciózus célja, hogy középtávon megötszörözze a középső folyosó forgalmát. Tokajev elismerte azonban, hogy konstruktív kapcsolatokra van szükség Kazahsztán összes szomszédjával, köztük Oroszországgal és Kínával is, ami geopolitikai szempontból még bonyolultabbá teszi a helyzetet. Míg a középső korridor alternatív kereskedelmi útvonalat kínál, nem teszi teljesen semmissé az Oroszországgal és más szomszédokkal való kiegyensúlyozott diplomáciai kapcsolatok szükségességét.
Regionális integráció a középső folyosó mentén: a Türk Államok Szervezete (OTS) Forrás: SWP
A Nyugat érdeklődik – nem véletlenül
Az olyan globális hatalmak, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió növekvő érdeklődése a középső folyosó iránt nem véletlen, alapvetően összhangban van hosszú távú nemzeti és regionális stratégiáikkal. Az Egyesült Államok számára a korridorhoz hasonló alternatív útvonal fejlesztésének támogatása kettős célt szolgál. Először is ellensúlyozza Oroszország domináns befolyását az eurázsiai kereskedelmi útvonalak felett, ami geopolitikai szempontból rendkívül kívánatos eredmény az orosz lépések nyomán. Másodszor, a középső folyosó hozzáférést biztosít az Egyesült Államok számára a Közép-Ázsia feltörekvő és potenciálisan jövedelmező piacaihoz, lehetőséget kínálva a kereskedelem és a beruházások növelésére a szállításon túli ágazatokban. Az Európai Unió hasonló előnyöket lát.
E korridor szorosan illeszkedik az EU szélesebb körű stratégiájához, amely Közép-Ázsiával, a természeti erőforrásokban – többek között fosszilis tüzelő- és ásványi anyagokban – gazdag régióval való kapcsolatfelvételre irányul.
Az energiabiztonsággal kapcsolatos aggodalmak és az ellátási láncok diverzifikálására irányuló törekvés miatt az unió a közép folyosót meggyőző alternatívának tartja, amely csökkentheti az orosz útvonalaktól való függőségét. Ez nem csupán nagyobb ellenőrzést biztosít az EU számára a gazdasági jövője felett, hanem bizonyos fokú befolyást is biztosít neki az Oroszországgal fenntartott, gyakran feszült kapcsolatokban.
Mit hozhat a jövő?
A középső folyosó, amely az eurázsiai régió gazdasági szerepvállalásának újradefiniálására alkalmas, kiegyensúlyozottabb, biztonságosabb és hatékonyabb áruszállítás lehetőségét ígéri Ázsia és Európa között. Ennek a megvalósításához azonban olyan árnyalt és összehangolt stratégiára van szükség, amely figyelembe veszi az összes részt vevő nemzet és érdekelt fél igényeit és törekvéseit.
A szükséges pénzügyi befektetés óriási, de elengedhetetlen.
Az infrastrukturális fejlesztésekbe való befektetés iránti elkötelezettség nélkül – mint például Kazahsztán ambiciózus vasúti bővítési tervei és a kuriki kikötő fejlesztése – a közel-középfolyosó elszalasztott lehetőséggé válhat. Az ilyen beruházások azonban túlmutatnak a fizikai infrastruktúrán és magukban foglalják az erős intézményi keretek létrehozását, a kereskedelempolitikák harmonizálását és a hosszú távú működést biztosító transznacionális megállapodások kidolgozását is. Továbbá e korridor sikere nem csupán logisztikai és infrastrukturális tényezőktől függ, mivel gondosan kiegyensúlyozott geopolitikai környezetre is szükség van. A részt vevő országoknak átgondoltan kell kezelniük a kapcsolataikat az olyan jelentős globális szereplőkkel, mint Oroszország és Kína annak biztosítása érdekében, hogy az új útvonal fejlesztése szinkronban legyen a meglévő partnerségekkel, szövetségekkel, és ne ássa alá azokat. A kereskedelem nem légüres térben zajlik, hanem egy összetett globális környezetben, amely tele van geopolitikai bonyodalmakkal.
Összefoglalva: végeredményben a középső folyosó nem csupán egy alternatívát jelent a teherszállítás számára, hanem egyedülálló lehetőséget az eurázsiai régió geopolitikai és gazdasági sakktáblájának átformálására. Ennek a megvalósítása valamennyi érdekelt fél (kormányok, magánbefektetők, regionális és nemzetközi szervezetek) összehangolt erőfeszítéseit igényli. Az előttünk álló összetett kihívások közös kezelése révén e korridor magában hordozza a lehetőséget, hogy a regionális stabilitás katalizátoraként és a globális gazdasági együttműködés ösztönzőjeként szolgáljon.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
