Az ország 2025 végére a napi 1,6 millió hordós kitermelést tűzte ki célul, amelynek eléréséhez pályázatokat hirdet feltárási szerződésekre.
A kínai vámhatóság legfrissebb importadatai szerint a Malajziából származó nyersolajimport napi 1,456 millió hordó volt, ami jóval több, mint amennyit az ország kitermel. A számok mögött valószínűleg a perzsa középhatalom áll.
Benin nyomásgyakorlásként blokkolta a Niger legfontosabb bevételét biztosító nyersolajvezetéket, így még az ott uralkodó katonai junta hatalma is veszélybe kerülhetett volna, ha Kína nem siet a segítségére. Pekingnek jó oka volt rá, hogy elsimítsa a konfliktust.
Az amerikai nyersolaj domináns erővé vált a globális olajpiacon, miután a texasi palamezőkről származó WTI Midland típusú olaj bekerült az eddig kizárólag európai olajat tartalmazó Dated Brent globális referenciaértékbe. A lépés tükrözi Amerika növekvő befolyását az európai és ázsiai olajellátásban.
Az orosz olajra vonatkozó uniós és a G7-ek által bevezetett büntetőintézkedések Oroszországnak 34 milliárd eurós olajbevétel-kiesést okoztak, ez a szankciók első évében 14 százalékkal csökkentette az orosz exportbevételeket. Az árkorlátozásnak volt hatása, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az orosz olaj és a globális referenciaolaj ára közötti különbség 2023 eleje óta folyamatosan csökken, így a retorziók hatékonysága is csökkent. Következésképpen a korlátozások 2023 első felében voltak hatékonyak, amikor hatásuk elérte a napi 180 millió eurós csúcsot.
Törökország mindent megtesz, hogy közvetítsen a háborús felek között a fekete-tengeri gabonafolyosó ismételt megnyitásáról. Ehhez azonban szükség lesz arra is, hogy a Nyugat enyhítsen a szankciókon – véli Erdoğan.
A szankciók nem hatottak számottevően Moszkva kőolajból származó bevételeire, a jelenlegi politikai környezet azonban nem engedi meg a Nyugatnak sem a lazítást, sem a szigorítást. A helyzet igazi nyertesei a mosodaországok lettek, a legnagyobb vesztese pedig Európa versenyképessége.
Az orosz energiát a norvég váltotta fel, amivel az északi ország tavaly már 113 milliárd eurót kaszált. A háborús nyerészkedéssel vádolt oslói kormány azonban egyáltalán nem a válságkezelésre fordítja a pénzt – annál sokkal jobb ötlete van.
