Az ötödik Eurázsia Fórumot tartották Budapesten november 21-én, a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével. Az eseményen az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alelnöke a multilaterális fejlesztési bankok fontosságát emelte ki, a kazah és kínai küldöttek pedig a globális kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát hangsúlyozták.
Magyarország a kölcsönös tiszteleten alapuló, mindenki számára előnyös kapcsolatokra törekszik a gazdasági partnereivel. Ez alól Kína sem kivétel.
Az újrabefektetett nyereség mostanra nagyobb mértékben járul hozzá az USA-ba irányuló közvetlen külföldi befektetésekhez, mint valaha.
Az idei esztendő utolsó negyedévébe lépve az iBanFirst, a tíz európai országban működő vezető globális deviza- és nemzetközi fizetési szolgáltató bemutatja a forintra és az euró–dollár devizapárra vonatkozó prognózisait. Célja, hogy a nemzetközi kereskedelemben tevékenykedő magyar vállalkozások betekintést nyerjenek a legfrissebb devizapiaci trendekbe, így segítve őket az esetleges ingadozások és kockázatok hatékony előrejelzésében és kezelésében.
1971-ben a Bretton Woods-i rendszert felváltotta a fedezetlen pénzen alapuló gazdaság. Azóta válságos utakon jár a világgazdaság és a helyzet egyre inkább reformokért kiált. Lássuk, milyen trendek vették kezdetüket az új pénzügyi rendszer bevezetése óta és mik voltak ezek hatásai hosszú távon.
Rio de Janeiróban szólalt fel Varga Mihály az Európai Uniót képviselve a G20 országok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek tanácskozásán, ahol kijelentette: „A G20 országok számára kulcsfontosságú, hogy elkötelezettek maradjanak a nemzetközi pénzügyi reformok mellett, amiben az Európai Unió is partner.” Kihangsúlyozta, hogy az elmúlt években a G20-ak előrehaladtak a pénzügyi szektor sebezhetőségének enyhítésében, és ebben a munkában Európának is nagyobb szerepet kell vállalnia.
A Royal Mail, a Brit Királyi Posta anyavállalata elfogadta Daniel Kretinsky cseh milliárdos ajánlatát, aki folytatja az európai hanyatló ágazatok felvásárlását. A részvényesek jóváhagyásától és a brit kormánytól függ az, hogy a „cseh szfinx” új lapot nyithat a 2013-ban privatizált egykori közszolgáltató vállalat ötszáz éves történelmében.
A napokban egy hazánkfia több mint 8 milliárd forintos tartozást vett észre a bankszámláján. Szerencsére kiderült: informatikai hibáról van szó. Ebből az apropóból megnéztük: biztonságban van-e ma a legtöbbször csak egy számként látott digitális pénzünk.
A kínai központi vezetés hathatósan akar fellépni a tartományok állandóan növekvő adósságával szemben, mert attól tart, hogy a probléma országossá terebélyesedik. Ezentúl a legsúlyosabb helyzetben lévő önkormányzatok pénzügyeit kirendelt állami munkacsoportok felügyelik.
A tehetősek problémája kínozza Dublint: mire költse az egyre gyarapodó költségvetési többletét, amely 2026-ra eléri a 65 milliárd eurót? A kormány szerint félre kell tenni szűkösebb időkre, mások az összegből az égető lakásválságot kezelnék, de vannak olyanok is, akik futballklubot vennének, ezzel is emelve az ország presztízsét.
Magyarország államadóssága a XXI. század elején javuló tendenciát mutatott, de 2002 és 2010 között jelentősen nőtt, míg 2010 után ismét csökkenő pályára állt, különösen az EU többi államához képest. A felelőtlen gazdaságpolitikai döntések és a globális kihívások, mint a COVID, jelentősen befolyásolták az adósság alakulását.
