Azt hihetnénk, hogy az Európai Unió által a Kínából érkezett elektromos autókra kivettet extravámok mértékét a háttérben meghúzódó állami támogatások nagysága határozta meg. De nem. Az döntött, hogy ki állt szóba Brüsszellel.
Az Európai Bizottság bejelentette, a vártnál nagyobb mértékben fogja emelni az elektromos járművek behozatalára kivetett vámokat, mégpedig a szubvencióellenes vizsgálat eredményei nyomán. Az intézkedés a kínai elektromosjármű-gyártó ipart célozza, de nem biztos, hogy nekik fog a legjobban fájni. A politikai kérdés, hogy Ursula von der Leyent segítheti-e az újrázásban az intézkedés.
India 15 százalékra csökkenti a Teslákra vonatkozó védővámot, amennyiben Musk helyi gyárat épít. Az EU még csak most akar hasonló extravámot kivetni az importautókra – gyár nélkül. Modi elnök leckét ad Ursula von der Leyennek, hogyan is néz ki az igazi üzleti nyomásgyakorlás.
Jogászok hadával írat panaszlevelet Elon Musk, amiért az Európai Bizottság nem indított ellene vizsgálatot. Őrült beszéd, de van benne rendszer. Nagyon is van. A Brüsszel által a kínai importautók ellen tervezett extravámok ugyanis valójában a Teslákat célozzák meg. És ebben is van logika.
Az EU újabb vizsgálatot indíthat Peking ellen, ezúttal saját szélenergiai vállalatainak megmentése érdekében. Az indok ismert: a kínai olcsóbb, ezért letarolja az uniós piacot. A fegyver azonban ezúttal nagyon csúnyán sülhet el.
