A Makronóm Intézet friss kutatása fényt derített a magyar gazdaság kitörési pontjaira és a következő évek növekedési területeire. Ezek között a kiberbiztonság is kiemelt szerepet kap, nem csupán a vállalati, hanem az állami szinten is. A terület piacának globális mérete 2022-ben 78,23 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 189 ezer milliárdosra is bővülhet. Az előzetes várakozások szerint a magyarországi piac mérete 2030-ra elérheti a 945 milliárdot is.
A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást végzett, amelynek elsődleges célja a magyar gazdaság kitörési pontjainak, illetve növekedési fókuszterületeinek meghatározása volt. A kutatás és a kapcsolódó elemzői tevékenység olyan területeket érintett, amelyek a 2023–2030-as időszak alatt lehetőséget adnak a gazdaság regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére. Az előző heti cikkben bemutattuk a Big Datát, vagyis az adattudomány technológiáját, ezen a héten pedig a kiberbiztonság kerül terítékre.
A technológia rövid bemutatása
Ez a számítógépek, szerverek, mobileszközök és hálózatok védelmével foglalkozó technológiai terület. Célja az informatikai fenyegetések, támadások és károkozások megakadályozása vagy minimalizálása azáltal, hogy megelőző védelmi mechanizmusokat és eljárásokat hoz létre, folyamatosan figyelemmel kíséri és felismeri az informatikai veszélyeket, valamint gyorsan és eredményesen reagál a folyamatban lévő fenyegetésekre.
A felhőalapú működés és adattárolás, a hálózatra kapcsolt eszközök (IoT) számának emelkedése, és általában véve a vállalatok, valamint a kormányzati szervek digitalizációja gyorsuló ütemben növeli a kiberkockázatokat, és ez hosszú távú lehetőséget teremt a kibervédelmi vállalatok számára.
Felhasználási területek
A témához kapcsolódó szakirodalmi kutatás, illetve az érintetti interjúkat követően megállapítható, hogy a kitörési pont felhasználási területei közé elsősorban a felhőalapú számítástechnika, az adattudomány, a blokklánc-technológia, valamint a mesterséges intelligencia tartozik.
- ábra – A kiberbiztonság elsődleges felhasználási területei
Forrás: szakirodalmi források
Piaci potenciál
A nemzetközi adatbázisok és a témával foglalkozó szakcikkekben foglalt információk alapján a kiberbiztonság piacának globális mérete 2022-ben 78,23 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra 189 ezer milliárdosra is bővülhet, ami mintegy 12 százalékos évenkénti növekedés. Az előzetes várakozások szerint a magyarországi piac mérete elérheti a 945 milliárdot is 2030-ra.
A globális piac már most növekedési fázisban van, ennek következtében – a kapcsolódó prognózisok alapján – a területre történő befektetések akár rövid távon (2025 előtt) is megtérülhetnek.
A felmérés alapján megállapítható, hogy sok résztvevője van a globális piacnak, így a területen nagy intenzitású versenyről beszélhetünk a 17 038 piaci szereplő között. Az Amerikai Egyesült Államok dominanciája kiemelendő ezen a területen, hiszen az öt legnagyobb vállalat közül mind az USA-ban található, ezek az Allied Universal, a Lockheed Martin, az HP Tech Ventures, a FaceTime Communications Inc., valamint a Boeing Defence, Space & Security. A V4-es országok közül fontos megemlíteni Lengyelországot (Nethone, ICSEC, ResQuant) és Csehországot (ThreatMark, StartupYard), ahol több, régiós szinten kiemelkedő teljesítményű vállalat működik az iparágon belül, bár ezek jóval szerényebb eredményekkel büszkélkedhetnek, mint amerikai versenytársaik.
A kiberbiztonsági iparág alacsony energiaigényű, emellett a területre nem jellemző számottevő importkitettség, sem pedig kritikus nyersanyagszükséglet. Ezek a tényezők nagyban hozzájárulhatnak az új szereplők könnyebb piacra lépéséhez.
Humánerőforrás-szükséglet
A technológiai kitörési pontokra általánosságban jellemző, hogy viszonylag magas a humánerőforrás-szükségletük, és ez kifejezetten igaz a kiberbiztonság kapcsán is. Az érintetti interjúk tapasztalatai és a releváns szakirodalomban olvasottak alapján – a valódi kitörési ponttá váláshoz szükséges kompetenciák figyelembevételével – három kiemelkedő szakmai végzettség rajzolódott ki, amelyekre elsődleges figyelmet szükséges fordítani a következő években, különösen azért, mert mindegyik hiányszakmának számít. Ezek a képzési területek az alábbiak:
Fejlesztő, programozó: Alapvető fontosságú a szakterületen, hiányszakma. Nem szükséges alapvetően a felsőfokú képzettség, a programozók könnyen átképezhetők, de az egyetem ad egy általános szemléletet. A piacon nagy a verseny a jó fejlesztőkért.
Kiberbiztonsági szakértő: Nem széles körben oktatott szakma. Eddig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen volt elérhető, az Óbudai Egyetem tervez alap- és mesterszakot indítani.
Nemzetközi értékesítő és üzletfejlesztő: Olyan képzett termékmenedzserekre van szükség, akik képesek a terméket megérteni, az üzleti terv alapján célzottan, nemzetközi szinten értékesíteni, globális léptékben gondolkodva. Nehéz jó szakembert találni.
Kiberbiztonság vállalati és állami oldalon
A világon elkövetett kibertámadások száma folyamatosan nő, annál is inkább, hiszen egyre több vállalat, mind több állami és kormányzati szereplő hagyatkozik különböző technológiai rendszerekre, adatbázisokra. Ezeket pedig előszeretettel támadják állami, valamint nem állami szereplők egyaránt a különböző céljaik elérése érdekeben. A támadások mögötti indokoktól függően beszélhetünk kiberhadviselésről, kiberterrorizmusról vagy akár „hacktivizmusról” is, de a támadásokat három nagy kategóriába sorolhatjuk: bűnügyi, politikai és személyes.
A kiberbiztonság területének fontosságát támasztja alá, hogy folyamatosan növekszik az elkövetett támadások száma, és az általuk okozott károk mértéke is egyre nagyobb. Míg 2016-ban mindössze 0,86 milliárd dollár veszteséget okoztak a kibertámadások, addig 2023-ra ez az összeg már a 11,5 milliárdot is elérheti. Ez több mint 13-szoros növekedést jelentene csupán 5 év alatt. A nagyvállalatok ellen elkövetett kiberbűncselekmények közül az egyik legnagyobb volt, amikor 2014-ben a Yahoo! legalább 500 millió felhasználójának a személyes adatait lopták el, de szintén felhasználók adatait lopták el az Ubert megtámadó hackerek, amikor 57 millió ügyfél és munkavállaló érzékeny adataihoz fértek hozzá.
Forrás: statista.com
Kibertámadásokat viszont nemcsak piaci, hanem állami szereplők ellen is elkövetnek, egyfajta hibrid háborús eszközként használva ezeket. A 2016-os amerikai elnökválasztás és az azt megelőző kampány során Oroszország dezinformációs kampányai képesek voltak arra, hogy megrengessék a közvélemény médiába és a választás tisztaságába vetett bizalmát. Ennél kézzelfoghatóbb eredménye volt a 2010-es, az Amerikai Egyesült Államok és Izrael által közösen végrehajtott Operation Olympic Gamesnek, amikor Irán uránfeldolgozó képességét vetették vissza, fizikailag megsemmisítve 1000 urándúsitó gépet a kibertér adta eszközök felhasználásával.
A fentiek alapján is megállapítható, hogy mind a vállalatok, mind az állami szereplők számára fontos lehet a kiberbiztonság, és érdekeltek az abba való befektetésbe. Egyrészt azért, mert a támadások által okozott károk egyre nagyobbak lesznek, amelyeket minden szereplő el szeretne kerülni, másrészt a vállalatok számára nagy lehetőséget jelent a területen való megjelenés, ahogy a kiberbiztonság egyre fontosabb lesz a gazdasági életben – sokszor már az államok kibervédelmét is magáncégek látják el –, és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások iránt is mind nagyobb lehet a kereslet, hiszen a jövő egy nagy kihívására szolgálthatnak megoldásokat.
Ne maradjon le!
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők 2023.11.20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat.
