A hét ábrája
A hét ábrája
2026. február 16., hétfő
A hét ábrája
Négy évvel a kabuli nagykövetség bezárása után India látványosan visszatér Afganisztánba gazdasági és stratégiai partnerként. Miközben az afgán–pakisztáni kereskedelem összeomlik, Újdelhi és Kabul között rekordforgalom bontakozik ki, jelezve a regionális hatalmi viszonyok átrendeződését.
Üzbegisztán, Afganisztán és Pakisztán július 17-én háromoldalú keretmegállapodást írt alá egy vasúti projekt közös megvalósíthatósági tanulmányáról. Amíg azonban elkészül, addig sok akadályt kell leküzdeni, ez viszont kaput nyitna Közép-Ázsiának az Indiai-óceánra.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára Afganisztánban járt, hogy Kabult a nagyobb Eurázsiai Partnerség kulcsfontosságú elemévé tegye. Ez a vízió új kereskedelmi útvonalakat hozna létre, és segítené az intézményi partnerségek kialakítását Ázsiában. Moszkva céljai világosak, bővíteni a kereskedést Dél-Ázsiával, hogy csökkenthesse a Kínától való függőséget.
A Bloomberg bennfentes embereket idézve megállapítja, hogy több európai ország fontolgatja az afganisztáni nagykövetségének újranyitását, csaknem három évvel a csúfondáros nyugati kivonulás után. Igaz, ez a tálibok diplomáciai elismerését vonná maga után. Persze nagy a kísértés, az országnak ugyanis érdekes a geopolitikai fekvése, és nem megvetendő az ott lévő ásványi kincs, amiért Kína és Oroszország már be is jelentkezett.
Afganisztán, Kazahsztán és Türkmenisztán közösen dolgoznak azon, hogy megkönnyítsék az orosz nyersanyagexportot Dél-Ázsia felé. A tálib kormány együttműködése Moszkvával nem új, a két ország kapcsolatában egy ideje közeledés figyelhető meg. Eközben Kazahsztán szintén Afganisztánon keresztül szeretne kijutni az öböl menti országokhoz és Dél-Ázsiába. Úgy tűnik, egyre komolyabban veszik a senki által el nem ismert tálibokat…
Kabul további külföldi befektetéseket vonzana be, kelet felé kacsingat, bízva a pekingi kapcsolatok erősödésében.
Két éve vették át a hatalmat Afganisztán felett a tálibok, akiket egyetlen nyugati ország sem ismert el. Ennek ellenére a tálibok olyan regionális szereplőkkel folytatnak aktív diplomáciát, mint Kína, Irán és Pakisztán.
Az Afganisztáni Iszlám Emírség zászlaja már két éve lobog az ország felett. Külföldi szemmel nézve a tálib uralom mérlege elég gyászos. Vajon a hazaiak, az afgánok is ilyen borúsan értékelik az elmúlt két évet? Nem egészen, mert hosszú évtizedek után béke van, és viszonylagos nyugalom honol az országban, ennek azonban súlyos ára van.
Az afganisztáni tálib kormány – amely a közelmúltig a világ heroinjának 90 százalékát állította elő – országszerte drasztikusan csökkentette az ópiumtermesztést. Ez azért felvet néhány kérdést, hogy vajon az elmúlt 20 évben az Egyesült Államok kábítószer-felszámolási erőfeszítései mennyire voltak komolyak a megszállt országban.
